Mit szólnál, ha már a csapból sem ihatnál tiszta vizet?

Sokkoló adatokkal állt elő 2016-os jelentésében a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF: a legfrissebb kutatások szerint a Földön található gerinces fajok populációi mintegy 60 százalékkal, az édesvizekben megfigyelt populációk pedig 80 százalékkal csökkentek az 1970-es évek óta. A jelentést hazánkban a 25 éves WWF Magyarország jubileumi eseményén mutatták be, ahol ismertették a szervezet nemrégiben elvégzett lakossági felmérésének eredményeit is. Kiderült: a magyarok többségét nem nagyon érdekli a természetvédelem.

A kutatók már hosszú évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az emberi tevékenység mértéke a XX. század közepétől a korábbinál gyorsabb ütemben nő, ennek következtében a természet - és minden, amit az ember számára biztosít - egyre nagyobb veszélynek van kitéve. A kutatások szerint az elmúlt évtizedekben átléptünk egy teljesen új földtörténeti korszakba, amelyben számos élőlény jövője vált kérdésessé. A Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön bemutatott Élő Bolygó Jelentésének bizonyítékai is alátámasztották: az emberi tevékenység és az annak hatására felgyorsult éghajlatváltozás egy újabb tömeges kihalás felé hajt bennünket.

A jelentés 42 év (1970-2012) globális vizsgálatainak, átfogó háttérelemzéseinek eredményeit értékeli, összegzi, s igencsak elkeserítő képet fest a természet állapotának változásáról. "Amit teljesen biztosan állíthatunk: nem folytathatjuk tovább azt a gyakorlatot, amit eddig" - szögezte le a jelentés ismertetésekor Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. A globális élőbolygó-index - amely a Föld biológiai sokféleségét méri - mutatói szerint 1970 és 2012 között összesen 58 százalékos csökkenés következett be a gerinces állatfajok populációiban, vagyis számuk több mint felére csökkent valamivel több mint negyven év alatt. "Az adatok átlagosan két százalékos csökkenést mutatnak évente, a jelek szerint ez a tendencia nem is fog változni. Az évtized végére a gerinces populációk csökkenése a 67 százalékot is elérheti" - mondta Antal Alexa.

Korallzátonyok végveszélyben

A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. Az édesvízi rendszerekben - vizesélőhelyek, folyók, tavak - megfigyelt populációk egyedszáma 81 százalékos visszaesést mutatott az elmúlt négy évtizedben. De a tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben, az élőbolygó-index 36 százalékos csökkenést állapított meg 1970 és 2012 között. Ráadásul 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű korallpusztulása, ami miatt a korallzátonyok háromnegyede van a teljes pusztulás közvetlen veszélyében. A szárazföldi fajok esetében pedig azt mutatja az index, hogy 38 százalékkal csökkentek populációik a vizsgált időszakban.

Saját magunk tesszük tönkre a Földet

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a megnövekedett emberi tevékenység gyorsabban pusztítja a természeti tőkét, mint ahogyan az újra tudna termelődni. "A jelenlegi állás szerint 1,6 Földre lenne szükség ahhoz, hogy biztosítható legyen a biokapacitás" - mondta Antal Alexa. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója pedig azt hangsúlyozta, haladéktalanul szükség lenne a globális gazdasági folyamatok teljes átalakítására egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez. "Itthon is rengeteg feladat vár ránk és rohamosan fogy az idő, ami alatt ezeket megtehetjük. Ki kell venni részünket a bolygó megmentéséből, ha szeretnénk, hogy a jövő generációi is részesüljenek a tiszta levegőből, az ivóvízből, a termőföld adta egészséges élelmiszerekből, és mindabból, amitől az emberiség egészsége és jóléte függ" - mondta.

Gyerekek nyelvén a klímaváltozásról

Az éghajlat változik, fenyegetést jelentve természeti környezetünkre és emberek millióinak megélhetésére. A hatása idővel csak erősödni fog, hacsak nem lépünk azonnal. És ebben a gyerekeknek is jut szerep - közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Mint írták, a Klímaváltozás Jelvényprogram oktatócsomaggal, az 5 és 18 év közötti gyermekek és fiatalok könnyedén és egyszerűen beépíthetik a környezetvédelmet tanulmányaikba. A kézikönyvet és az ENSZ ifjúsági oktatókönyv-sorozatát a FAO klímaváltozás és energiaügyi szakértője, Reuben Sessa mutatta be a nagyközönségnek Budapesten.

"Azért készült ez a színes kiadvány, hogy a gyermekeknek és fiataloknak is el tudjuk magyarázni, milyen szerepet játszik az éghajlat bolygónk életében, és hogy mi magunk erre milyen hatással vagyunk" - mondta. "Ennél fontosabb, hogy találhatók benne ötletek arra, hogyan változtathatnak hétköznapi szokásaikon vagy indíthatnak el változást közvetlen környezetükben egy jobb világ érdekében. A fiatalokon keresztül vezet az út egy sokkal fenntarthatóbb társadalom kialakításához".

A kiadvány a FAO és az Ifjúság és az ENSZ Világszövetsége (YUNGA), és további nemzetközi és hazai partnerek közös munkája révén jött létre.

Minket nem érdekel a környezetünk

A folyamathoz mindenkire szükség lenne. Ám a WWF Magyarország megbízásából készült hazai lakossági közvélemény-kutatás - amelyben arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a magyarok a természetvédelem legfontosabb problémáiról - eredményei arra mutattak rá, hogy a magyarokat egyre kevésbé érdekli a környezetvédelem. A kutatás 2010-ben és 2016-ban készült 500 fő megkérdezése alapján, a 18-59 éves magyar, városi lakosságra reprezentatív mintán. "A 2010-es felméréséhez képest 2016-ra jelentősen lecsökkent a lakosság érdeklődése és érzékenysége a globális és lokális fenntarthatósági problémákkal kapcsolatban. A lakosság 42 százaléka mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony" - ismertette az eredményeket Gergely Ferenc, a WWF Magyarország független szakértője.

A lakosság csupán 16 százaléka vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további egyötödük (21 százalék) érdeklődik, a fennmaradó egyötödöt (ugyancsak 21 százalék) viszont hidegen hagyják a zöld témák. Kiderült az is, hogy a klímaváltozás miatt már szintén kevesebben aggódnak, mint hat évvel ezelőtt, a problémarangsoron idén az ötödik helyet foglalta el, míg 2010-ben a harmadik volt. Ugyanakkor Gergely Ferenc beszámolt arról, vannak biztató jelek is: 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony az olyan, mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre, mint a takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás. "Mindenképpen közelebb kell vinni ezeket a témákat az emberek hétköznapjaihoz. Mindenkinek meg kell értenie, ha úgy élünk, mint eddig, a nem is annyira távoli jövőben már az otthoni csapból sem fogunk tudni tiszta vizet inni" - mondta.

Élő Bolygó Jelentés a régiónkban

A Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadászat és az élőhelyek visszaszorulása miatt drámaian lecsökkent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordulni látszik, köszönhetően az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelveinek, amelyek stabil hátteret szolgáltatnak az európai természetvédelemnek.

"Az eurázsiai hiúz, a szürkefarkas és a barnamedve visszatérése azt mutatja, hogy a természet megújulása lehetséges a támogató politikai szándék, az előremutató szabályozási keretrendszer és az elkötelezett támogatók összefogásával" - mondta Andreas Beckmann. A WWF Duna-Kárpátok Programirodájának igazgatója szerint jó példa erre az elmúlt hetekben elért kormányzati döntés, amely Romániában teljes tiltás alá helyezte a nagyragadozókat érintő trófeavadászatot.