Paks 2 - Durván alulárazták a jelenlegi blokkok leszerelését

A kormány bár elfogadta a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programot, abban arról nem esik szó, hogy mi lesz a hulladék további sorsa - hívta fel a figyelmet az Energiaklub. A nemzeti program pedig csak feleakkora összeget tartalmaz a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, és a Paksi Atomerőmű leszerelésére, mint amennyi szükséges volna.

A Paks 2. atomerőmű megvalósításáról szóló grandiózus tervek árnyékában gyakran megfeledkezünk arról, hogy eközben a jelenlegi blokkok majdani leszereléséről és a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok mai kezelési költségeiről is gondoskodni kell. A kormány által a közelmúltban elfogadott nemzeti program szerint összesen mintegy 1650 milliárd forint szükséges ehhez 2084-ig. Jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) gyűlik a pénz erre a célra - tudtuk meg Jávor Benedektől. A Párbeszéd Magyarország európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a KNPA legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű (PA). A fogyasztók villamosenergia-számláik befizetésével egyúttal hozzájárulnak a KNPA-hoz is.

A Greenpeace számításai szerint tavaly alig 12,1 milliárd forinttal tudta növelni bevételét a KNPA, amelynek vagyona így 255,1 milliárdra emelkedett. Ez azonban messze nem elég PA 4 blokkjának 1650 milliárdos felszámolási költségének fedezésre. A jelenlegi befizetési ütem mellett a hiányzó pénzt a paksi erőmű 50 év alatt tudná előteremteni, miközben a reaktorok 20 év múlva leállnak. Greenpeace emlékeztet arra, hogy a legolcsóbb és a legtisztább energiaként kampányol a kormány Paks 2 két, 1000 megawattos blokkjának megépítése mellett, holott azt sem lehet tudni, hogy mit kezdenek a 20 év múlva leálló leálló négy paksi blokkal. Az állam által kezelt KNPA-ba tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 21,3 milliárd forintot, a magyar állam további 5,6 milliárd forintot fizetett be, így a bevételek 27,6 milliárdra rúgtak. Ezzel szemben 15,9 milliárd forintos éves kiadás állt, melyek között szerepelt a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztése, illetve a paksi kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolóinak építésen is.

Jávor Benedek számításai szerint mindezt figyelembe véve húsz esztendő alatt, a jelenlegi ütemet tekintve 450 milliárd forint jöhet össze, ami jóval kevesebb, mint a kormányzat által is szükségesnek ítélt 1650 milliárd forint, amelybe feltehetően a Bodán létesülő tartós hulladéktároló 750 milliárd forintos költségét is beszámították. A magyar kormány mentségére talán csak annyit lehet felhozni - fűzte hozzá a szakpolitikus -, hogy szinte minden ország hasonló cipőben jár, mindenütt alul kalkulálják az atomerőművek lebontásához szükséges költségeket. A gondok egyik forrása az, amire az Energiaklub is felhívta a figyelmet, hogy a KNPA-ba csak addig folynak be a pénzek, amíg az atomerőművi blokkok működnek, viszont a költségek jelentős része csak ezt követően merülnek fel. Vagyis levonhatjuk azt a következtetést - mondta a szakpolitikus, hogy Paks nem termeli ki az általa előállított áram árában a leszerelés költségeit, így azt mondhatjuk, hogy a nukleáris energia nálunk mesterségesen dotált. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a hiányzó százmilliárdokat majd az akkori adófizetőknek, vagyis a jövő generációjának kell kipótolnia.

A tervezett új atomerőműről Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki Kormányinfóján azt mondta, hogy ha elutasítanák is Paks2-t, a kormány akkor is folytatná a különböző jogi lépéseket a tervezett bővítés lehetőségeiről. A közbeszerzésekről szóló uniós vizsgálat már lezárult, és a magyar kormány úgy tudja, hogy a tiltott állami támogatásra vonatkozóval is végeztek. Most ezek eredményére vár a kabinet, amelyek várhatóan november-decemberben megérkeznek - tette hozzá Lázár.