kiskereskedelem;vasárnapi boltbezárás;

2016-10-29 07:21:00

Vasárnap - A Fidesz és a KDNP ismét közbeavatkozna

A Fidesz a KDNP-vel karöltve ismét beavatkozna a kiskereskedelmi rendszer működésébe: két kötelező vasárnapi és szombati pihenőnap kellene kiadni. Ez többlet foglalkoztatást igényelne akkor, amikor egyre emelkedő bérekkel sem lehet szakképzett munkavállalóhoz jutni. És ez csak az egyik ötlet.

Havi két szabad vasárnapot és a hét utolsó napján legfeljebb napi nyolcórás munkavégzést írna elő az a törvénymódosító javaslat, amelyet a kormánypártok az év végéig a parlament elé terjesztenek. A KDNP-nek is tetsző javaslathoz öt pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki Fidesz-frakció a kiskereskedelemben alkalmazott munkavállalók helyzetének javítására – derült ki Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő Magyar Időknek adott nyilatkozatából. A kommunikációs káoszban megszólaló Lázár János miniszter a csütörtöki Kormányinfón megerősítette, hogy készül a kiskereskedelmi ágazat újraszabályozása, ám kizárta, hogy újabb vasárnapi boltzárban gondolkodna a kormány.

A fideszes tervezet az ünnepnapok, a pihenőidő, a műszakrend és a bérpótlékok kérdését rendezné. A törvénymódosításban úgy határoznák meg a kiskereskedelmi alkalmazottak számára a pihenőidőt, hogy havonta minimum két vasárnapot kötelező lenne pihenőnapként kiadni vasárnapok mellé az előtte lévő szombati napokat is meg kell kapniuk az érintetteknek.

Nem segíti a tisztánlátást, hogy a versenyszféra és a kormányzat egyeztető fórumán három hete a kormány képviselője kijelentette, hogy jelenleg nem tartja indokoltnak a hétvégi, vasárnapi munkavégzés szabályainak módosítását - erősítette meg a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára és Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke is.

A kormány és a Fidesz-frakció nyilatkozatai között ellentmondás van, amit az is súlyosbít, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel eddig senki sem egyeztetett, holott az évből már csak két hónap van hátra, és egy ilyen horderejű kérdés megtárgyalására több idő kell.

Ha valóban januártól életbe lép a törvénymódosítás, akkor az többlet foglalkoztatást és költséget jelent - közölte a Népszavával Vámos György. A baj csak az, hogy a kereskedelmi vállalkozások már most is rendkívül feszes létszámmal számolnak, mert nincs elegendő ember. Idén január óta nem változott a kiskereskedelemben a létszám: az év első nyolc hónapjában végig 192 ezren dolgoztak a kiskereskedelemben. Egy év alatt a boltok forgalma csak 5 százalékkal nőtt, ám a kiskereskedelemben az átlagkeresetek 10 százalékkal emelkedtek. A betöltetlen állások száma viszont nőtt. Ha az egy vasárnap helyett kettő pihenőnap lenne kötelező, már az is megoldhatatlan feladat elé állítana sok vállalkozást. A plusz két szombat csak súlyosbítaná a helyzetet - tette hozzá Vámos.

Kereskedelmi szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a létszámhiány nyomán elindult béremelési hullám miatt óriási különbségeket alakultak ki a cégek bérszínvonala között. Miközben a bruttó átlagkereset a kereskedelemben 140-150 ezer forint, a nagy láncok többségénél a bérek már bruttó 200-300 ezer forintnál tartanak. Az átlag alatti béreket főleg a magyar tulajdonú vállalkozásoknál fizetik.

A kormánypártok javaslata éppen a béremelési trendet fékezné le a havi összesen négy pihenőnappal. Sok, főleg magyar kis- és közepes vállalkozás képtelen lenne kigazdálkodni a többlet költségeket és vagy nem nyitna ki vasárnap, vagy nem venne föl újabb alkalmazottat, vagyis a javaslat a béremeléseket és a foglalkoztatást is gátolná. A tervezetben a műszakrendre vonatkozó javaslat, amely csak egy műszakot engedélyezne nem egyértelmű. Homályos, hogy az egy műszak csak a hétvégére, vagy a hétköznapokra is érvényes-e. Az egy műszak azt jelentené egy élelmiszerbolt esetében, hogy sokkal rövidebb ideig tudna nyitva tartani. A szakma a jelenlegi két, illetve három műszakos gyakorlatot tartaná meg.

Nem, vagy alig jelentene többlet költséget a cégeknek a második kötelezően kiadandó vasárnap, hiszen csupán arról lenne szó, hogy a szabadnapok közül kettőt vasárnap kellene kiadni - ismertette a munkavállalói véleményt Sáling József. A két szombat azonban már valóban növelheti a cégek költségeit és létszámemelést is igényelne, attól függően, hogy milyen a vállalat munkarendje - ismerte el az érdekvédelmi szervezet vezetője. Meg kellett volna vitatni a szakmával a boltok nyitvatartását is, mert attól, hogy például december 24-én déli 12 óráig tarthatnak nyitva a boltok, a munka még tovább tart. A nagypénteket is a semmibe dobta be a miniszterelnök, egyeztetés nélkül, holott a szakszervezetek is a december 24-ét javasolták munkaszüneti napnak.

A kormánypártok rosszul gondolják, hogy a kereskedelmi cégek tele vannak pénzzel, és bármilyen kormányzati intézkedés anyagi vonzatát ki tudják gazdálkodni. Csakhogy a különadók, az online kassza bevezetése, a fuvarozási többletterhek (EKÁER) és más közterhek jelentős súllyal nehezednek a vállalkozásokra - figyelmeztetett a KASZ elnöke.

Kétszámjegyű béremelést várnak jövőre
A kormány lényeges kérdésekkel - mint a béremelés - nem foglalkozik, hanem például a hétvégi pihenőnapok ígéretével éppen eltereli a figyelmet erről - hívta fel a figyelmet Sáling József. A kormány a legutóbbi egyeztetésen legföljebb 2 százalékos tb-járulék csökkentést ígér a munkáltatóknak. Ha ezt a cégek automatikusan továbbadnák a munkavállalóknak, alig 2 százalékos béremelést jelentene. Legalább két számjegyű csökkentésre lenne szükség, mert különben a munkáltató nem tud versenyképes béreket ajánlani. Az igazi megoldást a kétkulcsos szja bevezetése jelenthetné.
Idén átlagosan 6-8 százalékkal növekedhetnek a kereskedelemben a bérek. A szakszervezet jövőre 10, 2018-ban 12 százalékos minimálbér, illetve szakmai bérminimum emelést szeretne elérni, mert a kereskedelemben többségében ilyen fizetésekért dolgoznak. Az érdekvédők továbbra is ragaszkodnak a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék visszaállításához - jelentette ki Sáling.