Kelemen Hunor: ma a bizonytalanság, a széthúzás és a kishitűség az ellenségünk

Kelemen Hunor szerint a szabadságért folyó mai küzdelem bonyolultabb és megfoghatatlanabb, mint a hatvan évvel ezelőtti, és ma a bizonytalanság, a széthúzás és a kishitűség a legnagyobb ellenség.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott péntek esti kolozsvári rendezvényen mondott ünnepi beszédet.

Horváth Anna - tisztségéből felfüggesztett - kolozsvári alpolgármester korábbi szavait idézve kijelentette: "Ha bárkit közülünk félreállítanak, százak lépnek a helyébe, hogy folytassák, amit elkezdtünk. Ebben rejlik a mi erőnk. Ez az egyetlen esélyünk a győzelemre."

Kelemen Hunor kijelentette: a cél adott. "Egy olyan Erdély építése, ahol biztonságban vannak jogaink. Ahol gyermekeinknek van jövője, ahol a tisztességesen dolgozó embert megbecsülik és megfizetik. Egy olyan Erdélyt építünk, ahol a magyar és a román társadalom tud közösen gondolkodni, tervezni és eredményeket felmutatni. És igen, ahol az adónkat ránk költik. Egy olyan Erdélyt, ahol nem volt hiábavaló a szabadságért folytatott küzdelem" - fogalmazott.

A kolozsvári ünnepségen az 56-os kolozsvári megmozdulásokban való részvételért hétévi börtönbüntetésre ítélt Dávid Gyula, 22 évre ítélt Domokos Miklós, három évre ítélt Kelemen Kálmán, kilenc évre ítélt Kiss Béla és öt évre ítélt Nagy Benedek vett át az RMDSZ elnökétől Szabadság-szobor emlékérmet és elismerő oklevelet.

Az eseményen levetítették Víg Emese dokumentumfilmjét, amely a kolozsvári 56-os diákmegmozdulásokat és az őket követő megtorlásokat idézte fel. A filmben Böjte Csaba ferences szerzetes vallja, hogy édesapja 56 utáni bebörtönzése, majd szabadulása utáni halála indította el benne azokat a folyamatokat, amelyek a papi pályára vezették.

A kitüntetett 56-os elítéltek közül megszólaló Nagy Benedek - Horváth Anna kolozsvári alpolgármester édesapja - felidézte: a megtorlások által az erdélyi 56 is a román nemzetépítés lépcsőfoka lett. Ennek ürügyén olvasztották be a magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetemet a román Babes Tudományegyetembe. Nagy Benedek úgy vélte, hogy a magyarság számára nem az 56-os elesettek, elmenekültek jelentették a legnagyobb veszteséget, hanem az azt követő Kádár-rendszer, mely "a bitófák árnyékában" érte el, hogy az emberek jól érezzék magukat.

A rendezvény keretében mutatták be Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című dokumentumriport-könyvének a bővített kiadását.

Szerző

Putyin nem újítja fel a légicsapásokat Aleppónál

Nem tartja célszerűnek jelenleg Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz légicsapások felújítását Aleppónál, ezért elutasította a vezérkar erre vonatkozó kérését - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken Moszkvában.

Peszkov szerint Putyin lehetségesnek tartja a "humanitárius szünet" meghosszabbítását annak érdekében, hogy elszállíthassák a sebesülteket, és azok a fegyveresek, akik így döntenek, elhagyhassák a várost. A szóvivő hangsúlyozta: a légicsapásokra vonatkozó moratórium meghosszabbítása lehetőséget nyújt az amerikaiaknak arra, hogy betartsák ígéretüket, amelyet korábban a terroristák és a mérsékelt ellenzék egységeinek szétválasztásával kapcsolatban tettek.

Dmitrij Peszkov leszögezte, hogy az orosz légicsapásokat kizárólag Aleppónál szüneteltetik majd, azt pedig nem tudta megmondani, hogy meddig. Szavai szerint Putyin és Barack Obama távozó amerikai elnök között nem történt kapcsolatfelvétel az ügyben. A szóvivő említést tett arról, hogy Szíriával kapcsolatban a stratégiai döntéseket főparancsnoki minőségében az elnök hozza meg, a vezérkar az operatív vezetést látja el.

Szergej Rudszkoj altábornagy, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője bejelentette, hogy Aleppónál mind a négy humanitárius folyosót éjjel-nappal nyitva tartják, hogy biztosítsák a civilek evakuálását, továbbá vizet és élelmet juttassanak be a szíriai kormányerők által ostromlott városrészbe. Rudszkoj elmondta, azért kért a vezérkar engedélyt az elnöktől a légicsapások felújítására, mert miközben továbbra is civilek pusztulnak el, a fegyveresek felújították harci tevékenységüket.

A nap folyamán az aleppói helyzet normalizálásáról telefonon egyeztetett egymással Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. Az orosz diplomáciai tárca közlése szerint Lavrov ismét sürgette, hogy az amerikaiak a korábbi ígéretüknek megfelelően válasszák szét a terroristákat és a mérsékeltnek nevezett szíriai ellenzéki erőket.

A Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap szerint a Szmetlivij romboló pénteken elindult Szevasztopolból Szíria partjai felé. Ugyanide tart az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozóval az élén az orosz Északi Flotta hajóköteléke, amelynek az elmúlt napokban sem az észak-afrikai spanyol exklávéban, Ceutában, sem Máltán nem engedélyezték, hogy üzemanyagot vételezzen.

Rudszkoj tábornok egyébként azt is közölte, hogy az amerikai légierő egyik gépe az iraki Moszultól 14 kilométerre északra hétfőn csapást mért egy iskolára, és az incidensnek halottjai is vannak. Moszkva szerint három nappal korábban az amerikai légierő a második legnagyobb iraki várostól délre talált el egy iskolát. A tábornok légifelvételeket is bemutatott a légicsapásról. Es-Súrban Moszkva szerint amerikai gépek vasárnap legkevesebb öt rakétát lőttek ki lakónegyedekre. A tábornok szerint az Egyesült Államok által vezetett koalíció háborús bűnöket követett el a civilek bombázásával.

A tanintézmények és lakónegyedek elleni támadások körüli szópárbaj azután lángolt fel újult erővel, hogy szerdán több légicsapás ért egy falusi iskolát a szíriai Hasszban, amelynek következtében 22 diák és 6 tanár életét vesztette. A szíriai ellenzék és több nyugati tisztségviselő szerint a csapást a szíriai vagy az orosz légierő hajtotta végre.

Moszkva visszautasította azokat az állításokat, hogy köze lenne az incidenshez. Lavrov, aki pénteken Moszkvában tárgyalt a szíriai és az iráni külügyminiszterrel, arra hívta fel az ENSZ-t, hogy ne üljön fel az Aleppóval és az Idlíb tartománnyal kapcsolatos "hisztéria- és hazugságkampánynak."

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön tagadta, hogy az orosz légierőnek köze lett volna az iskola elleni támadáshoz, sőt a helyszínen készült felvételeken a tárca szerint nincs nyoma légitámadásnak.

Szerző

Ismét egy újságíró volt a merénylők célpontja

Újabb merényletkísérlet történt Horvátországban egy újságíró ellen, a horvát parlament és civil szervezetek elítélték a támadást, és hatékonyabb hatósági fellépést szorgalmaztak - jelentette a horvát sajtó pénteken.

A Horvát Újságíró Szövetség (HND) elnökének, Sasa Lekovicnak ismeretlen tettesek meglazították gépjárműve kerekén a csavarokat, ami akár súlyos balesetet is okozhatott volna, ha az újságíró nem veszi időben észre - írta az N1 hírcsatorna internetes oldalán. A parlamenti pártok pénteken napirenden kívüli felszólalásukban elítélték a támadást, amely véleményük szerint nem elszigetelt eset, inkább aggasztó tendencia.

Horvátországban 2015 eleje óta 75 esetben támadtak újságírókra munkájukkal összefüggésben.

A zágrábi Emberi Jogi Ház (Human Rights House) azonnali intézkedésre szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget. Szerinte minden, újságírók elleni fizikai támadást sürgősen és alaposan ki kell vizsgálni, az elkövetőket pedig meg kell büntetni.

A civil szervezet úgy véli: az újságírók elleni fellépés az információs jog elleni támadás is, ezért az intézményeknek világos és kemény üzenetet kell küldeniük arról, hogy az ilyen cselekedet elfogadhatatlan egy demokratikus társadalomban.

Nemrég Anton Tomic dalmáciai publicistát bántalmazták az utcán huligánok, több újságíró pedig életveszélyes fenyegetést kapott a közelmúltban, köztük Branka Valentic, a horvát hírügynökség (Hina) igazgatója.

Szerző