A külgazdasági és külügyminiszter szombaton Békéscsabán a világszervezet közgyűlésének döntéséről azt mondta, a szavazati arány - Magyarország 144 szavazatot kapott, míg az utána következő Horvátország 114-et - világosan mutatja, hogy az "inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk" - büszkélkedett dacosan Szijjártó, aki rögtön kapva kapott az alkalmon, hogy kicsit odaszúrjon pár külföldi politikusnak, akik korábban szájukra merték venni Magyarországot (legutóbb például Matteo Renzi olasz kormányfő volt a külügyminiszter "áldozata".)
"Ne engedjük azt, hogy egyes erők, legyenek azok nyugatiak, keletiek, vagy nemzetköziek egy-egy országot megpróbáljanak besározni, mint ahogy minket megpróbáltak az elmúlt években! " - lendült ellentámadásba Szijjártó.
A tisztán látás végett a külügyminiszter is tudott azért cifrákat mondani európai képviselőtársaira. Lásd például: "Nagyképű, frusztrált" - Szijjártó a finom diplomácia nyelvén reagált
A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a most lejáró 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország szintén megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.
A tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A mostani mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.
