Előfizetés

Szijjártó óriási magyar sikerről beszél az ENSZ-ben

Publikálás dátuma
2016.10.29. 14:09
MTI Fotó: KKM
Szijjártó Péter óriási sikernek tartja, hogy a kelet-közép-európai ország csoportjából Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.

A külgazdasági és külügyminiszter szombaton Békéscsabán a világszervezet közgyűlésének döntéséről azt mondta, a szavazati arány - Magyarország 144 szavazatot kapott, míg az utána következő Horvátország 114-et - világosan mutatja, hogy az "inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk" - büszkélkedett dacosan Szijjártó, aki rögtön kapva kapott az alkalmon, hogy kicsit odaszúrjon pár külföldi politikusnak, akik korábban szájukra merték venni Magyarországot (legutóbb például Matteo Renzi olasz kormányfő volt a külügyminiszter "áldozata".)

"Ne engedjük azt, hogy egyes erők, legyenek azok nyugatiak, keletiek, vagy nemzetköziek egy-egy országot megpróbáljanak besározni, mint ahogy minket megpróbáltak az elmúlt években! " - lendült ellentámadásba Szijjártó.

A tisztán látás végett a külügyminiszter is tudott azért cifrákat mondani európai képviselőtársaira. Lásd például: "Nagyképű, frusztrált" - Szijjártó a finom diplomácia nyelvén reagált

A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a most lejáró 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország  szintén megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba. 

A tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A mostani mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.

Garancsi székház-biznisze - Beperelnék a Fideszt

Publikálás dátuma
2016.10.29. 13:55
A Fidesz székháza a Lendvay utcában. Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Hozza nyilvánosságra félmilliárdosnak mondott székházfelújításának számláit és a beruházás nagy részére fedezetet jelentő bankhitel szerződését a Fidesz - szólította fel Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja a kormánypártot szombaton Budapesten, a Lendvay utcai épület előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A politikus közölte: ha nyilvános felhívásuknak a Fidesz nem tesz eleget, közérdekű adatigényléssel élnek, ha ez nem jár eredménnyel, perelni is hajlandóak. Nem tudunk elmenni a felújító személye mellett - jelentette ki az ellenzéki politikus Garancsi Istvánra utalva, akinek cége, mint mondta, a Fradi-stadiont 15 milliárd forintért építette, a Dagály-fürdőt 38 milliárdból újított fel, és fejlesztheti a MOMÉ-t hárommilliárdból, egy Kopaszi-gáti ingatlanüzlethez pedig 16,5 milliárdos hitelt kapott az állami Eximbanktól.

A kapcsolat Garancsi és Orbán kormánya között nehezen tagadható az ellenzéki politikus szerint. Látható az is,  hogy Garancsi igen jól járt az elmúlt évek Orbán-kormányzásával, és a kérdés, hogy mindez összefügg-e azzal, hogy a vállalkozó újítja fel a pártszékházat - mondta .

Nem kell nagy összeesküvés-hívőnek lenni ahhoz, hogy az emberben felmerüljön a kérdés: nem arról van itt szó, hogy Garancsi igazából barterből csinálja meg a Fidesz-székházát - jelentette ki a szocialista párt elnökségi tagja. Bárány Balázs elmondta: szeretné látni, hogy melyik pénzintézet és milyen kondíciókkal nyújtott hitelt a beruházáshoz; "ha korrekt a Fidesz, akkor megmutatja nekünk ezt a banki hitelszerződést" - tette hozzá..

A Jobbik hívei támogatnák Orbán javaslatát?

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a Jobbik szimpatizánsai is támogatják az alaptörvény módosítását, ezért mentek el a népszavazásra. Orbán Viktor miniszterelnök kevésbé hiszi, hogy a szélsőjobboldali párt megszavazná a javaslatát, pénteki interjújában kijelentette: ha mi nem csinálunk valamit, amit ők szeretnének, akkor nincs alkotmánymódosítás.

Deák Dániel a köztévé műsorában azt mondta, a Jobbik számára vakvágány lehet a letelepedési kötvény megszüntetésének feltétele az alaptörvény módosításának támogatásáért cserébe. Ebből Vona Gábor elnök politikai profitot remél, miután nem tudott olyan politikai teljesítményt felmutatni, amelyet a választók értékelni tudnának, és ez meglátszik a támogatottságon is.

Orbán Viktor az alkotmánymódosítással kapcsolatban tegnap fejtette ki, hogy  nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni, és nem fog 3,3 millió ember úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül". Az alkotmánymódosítással kapcsolatos forgatókönyvet firtató kérdésre azt felelte: "beterjesztjük a parlamentnek, és mindenkinek lelke rajta, milyen döntést hoz".

Mindezt azért akarta Orbán elmondani, hogy ismét tudomásul vegyék, ő az úr a háznál és nem hajol meg a Jobbik akarata előtt. Vona Gáborék ugyanis a letelepedési kötvény-biznisz megszüntetéséhez kötik az alaptörvény hetedik módosításának támogatását. A miniszterelnök számára eddig fontos volt, hogy a Ház elfogadja az általa jegyzett változtatást és ezzel elhitesse, nem hiába költött a kormány csaknem 15 milliárd forintot egy érvénytelen népszavazásra. Forrásaink szerint azonban Orbán már megbarátkozott azzal, hogy a módosítás nem kapja meg a kétharmados támogatást, amiért a Jobbikot nemzetárulónak lehet majd nevezni. Sőt, ha esetleg az Unióban mégis lesz kötelező betelepítési kvóta, annak következményeit a radikális párt nyakába varrhatja a Fidesz.

Az Orbán által elmondottakról és az alkotmánymódosításról bővebben: Lemondott az alkotmánymódosításról Orbán?