Aláírták a CETA-t

Vasárnap az Európai Unió és Kanada rendkívüli csúcstalálkozóján végre aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t, miután pénteken a vallon parlament is megszavazta azt. Az aláíráson megjelent Justin Trudeau kanadai kormányfő. Mivel gondja akadt gépével, ezért a tervezett időponthoz képest egy órával később, 13 órakor írták alá a dokumentumot. Ez egy óra persze már nem sokat számított annak fényében, hogy eredetileg csütörtökre tervezték a ceremóniát, de a vallonok ellenállása miatt halasztani kellett.

Az egyezmény azonban csak decemberben, vagy januárban lép életbe, miután az Európai Parlament is áldását adja rá. Ám nemcsak az elfogadás volt nehéz, még a szerződés utóélete sem ígérkezik túlságosan egyszerűnek. Több német baloldali szervezet, a Foodwatch, a Campact, illetve a Mehr Demokratie szombaton sürgősséggel beadványt nyújtott be a karlsruhei alkotmánybíróságnál, hogy akadályozza meg a megállapodás hatályba lépését.

Néhány hete ugyanis a taláros testület feltételekkel hagyta jóvá a CETA-t, s e szervezetek úgy vélik, hogy ezen kitételek nem, vagy csak részben teljesültek. Roman Huber, a Mehr Demokratie részéről azt közölte, mindezek fényében nem szabad alkalmazni a szerződést. Hasonlóan foglalt állást a német ellenzéki tömörülés, a Balpárt is, amely már pénteken sürgősségi beadványt nyújtott be a karlsruhei testülethez.

A beadványnak azonban aligha lesz foganatja. Reinhard Silberberg, Németország uniós nagykövete ugyanis azt közölte, hogy a német kormány már aláírta a dokumentumot, ami azt jelzi: jogorvoslatnak helye nincs.

A CETA-t ugyanakkor más veszélyek is fenyegetik. Jövőre elnökválasztást rendeznek Franciaországban, illetve parlamenti választást Németországban és Hollandiában. Idő előtti voksolás lehetséges Olaszországban és Ausztriában. Ez utóbbi államban már a december 4-én esedékes elnökválasztást megelőző kampányban is téma a CETA. Norbert Hofer, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje azt közölte, megvétózza a megállapodást, ha a nép nem mond igent rá. (Vagyis népszavazást íratna ki.)

Ám a környezetvédők által támogatott Alexander Van der Bellen is azt mondta, „jelen állapotában” nem írná alá. (Mióta ezt mondta, több paragrafussal egészítették ki a dokumentumot.) Ha ezen államok bármelyikében jobboldali populista fordulat következik be, megtorpedózhatják a megállapodás végrehajtását.

A CETA-val kapcsolatos huzavona az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatos tárgyalásokat is befolyásolhatja. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Welt am Sonntagban úgy vélte, az amerikai elnökválasztás után újra kell kezdeni a megbeszéléseket. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár szerint új alapokra kell helyezni az EU kereskedelmi politikáját, s át kell gondolni a TTIP-t.

Sigmar Gabriel német alkancellár viszont úgy vélte, még korai lenne a TTIP újragondolásáról beszélni. Hazájában azonban sokan nem értenek egyet a szociáldemokrata politikussal: mintegy százezren tüntettek Németországban a TTIP és a CETA ellen.