A Washington Post értesülése szerint legalább 650 ezer üzenetről van szó, amelyek tartalmát egyelőre nem ismerik, s az FBI azt közölte, az elnökválasztásig valószínűleg nem is tudnak végezni azok átvizsgálásával. Csak a levelek egy része érinti a volt külügyminisztert, s nem tudni, hogy nem ugyanazok-e, amelyeket Clinton korábban átadott a State Departmentnek. Hillary Clinton több kampánybeszédében is közölte, nincs rejtegetnivalója, s sürgette, hogy az FBI a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra a leveleket.
Donald Trump ugyanakkor diadalt ül, örömét fejezte ki, hogy az FBI megtalálta azt a 30 ezer levelet, amelyet Clinton magánjellegűnek minősített és letörölt saját szerveréről, nem adta át archiválásra, amikor leköszönt a külügyminiszteri posztról.
Harry Reid, a szenátus demokrata kisebbségi vezetője szerint James Comey FBI-igazgató törvényt sérthetett, amikor a két ház vezetőit és bizottsági elnökeit levélben értesítette arról, hogy újranyitották a vizsgálatot a Clinton-e-mailek ügyében. Reid szerint Comey „kettős mércét” alkalmazott a bizalmas információk kezelésénél, azzal a világos szándékkal, hogy az egyik politikai pártot előnyben részesítse a másikkal szemben. Az FBI-főnök a posztjáról januárban távozó szenátor szerint a Hatch-törvényt szegte meg, amely tiltja szövetségi alkalmazottak politikai tevékenységét.
Steve Cohen demokrata képviselő egyenesen lemondásra szólította fel az FBI igazgatóját a vizsgálat újranyitásáról szóló, tényekkel alá nem támasztott információ közzététele miatt.
A Fehér Ház ugyanakkor óvakodott Comey bírálatától. Josh Earnest fehérházi szóvivő hétfői sajtóértekezletén többször is megismételte, hogy Barack Obama bizalma nem rendült meg az FBI-főnökben, akit feddhetetlen, jellemes embernek tart. James Comey George W. Bush republikánus elnök hivatali idejében az igazságügyi minisztériumban dolgozott, bejegyzett republikánus volt, bár úgy tudni, amióta az FBI élén áll, már nem regisztráltatja magát republikánus szavazóként. A fehérházi szóvivő többször is elmondta, sem bírálni, sem védeni nem akarja az FBI-igazgatót. A Fehér Ház, mint Earnest közölte, semmiféle szerepet nem játszott Comey döntésében.
A Washington Post/ABC News felmérése szerint míg korábban Trump elutasítottsága 63 százalékos volt, Clintoné szintén magas, 57 százalékos, az újabb e-mail-ügy kirobbanása után mindkettőjük elutasítottsága ugyanakkora: 59 százalékos. A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatása szerint alig csökkent a volt First Lady előnye, a valószínű szavazók 44 százaléka Clintonra, 39 százaléka Trumpra akar szavazni. Előző felmérésükben 6 százalékos volt a különbség. A RealClearPolitics több felmérés alapján átlagolt adatai szerint viszont 48-44,1 az állás, azaz, 3,1 százalékra fogyatkozott Hillary előnye.