- A rendszer végóráit éli

Amikor nagymamák október 23-án a parlament előtt retikülökkel ütlegelik az Orbánt kifütyülőket, azon már tényleg csak röhögni lehet. Nem Orbán itt a probléma, ő már csak egy rossz vicc. Hanem az, hogy mi legyen utána? Mi legyen azzal a hagyatékkal, ami évtizedek alatt gyülemlett fel? És ez súlyos örökség, mert itt csak a politikai rendszer változott, a gyakorlat és a szellem alig. Ezért a következő választásig ki kellene találnunk, hogyan intézzük közügyeinket hatékonyan, átláthatóan és megfizethetően. Mert a probléma maga az intézményrendszer. Azt semmiféle eszme meg nem javítja. Erről kell elkezdeni beszélgetni. Ideológia- , illúzió- és indulatmentesen, szigorúan gyakorlati kérdésekről. Mert az ország zsákutcában van, és el kell döntenünk, hogy merre tovább. Visszafele nincs, és változtatni kell, mert így az ország csak kizsigereli önmagát. Utoljára a rendszerváltás környékén voltak nagy nyilvános beszélgetések, előtte meg 56-ban. Persze a füttyszavak és az ökölcsapások is hatásos kommunikációs eszközök tudnak lenni, de inkább csak le-, mint meggyőzésre alkalmasak. Ennél az emberszabású majmok is kifinomultabban érintkeznek egymással, nem is beszélve a denevérekről.