Matolcsy György;Széll Kálmán Terv;

Újabb Széll Kálmán Terv indulhat jövőre

A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - ezek a javaslatok szerepelnek abban a Magyar Nemzeti Bank szakértői által elkészített szakértői anyagban, amely a jövő év elején induló harmadik Széll Kálmán Tervhez kapcsolódnak. A jegybanknál úgy vélik, ezáltal javítható Magyarország versenyképessége, és fordulatra számítanak. Ezért javaslataikat reformértékűnek tartják.

A Portfolio emlékeztet arra, hogy a kormány a Versenyképességi Tanács felállításáról döntött. Ennek kapcsán - egy kormányhatározat értelmében - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek október 31-ig létre kellett hoznia ezt a testületet: az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével.

Az internetes portál felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte fel a jegybankot, vázolják fel a következő öt, hosszabb távlatban pedig az eljövendő 25 év felzárkózási pályáját, a versenyképesség javításán keresztül. Mindezt a "Versenyképesség és növekedés" című könyv februári bemutatóján említette meg. Ezt követően márciusban arról beszélt, hogy ennek öt pillérre kell épülnie: stabilitás, erőforrások mennyisége, erőforrások minősége, állam működésének javítása, külföldi munkavállalók hazacsábítása. Megemlítette az oktatási források hatékonyságának javítását és növelését is.

Ebből is látszik tehát, hogy a jegybanknak fontos szerepe lesz a versenyképességi döntések megalapozásában. A jegybank szakértői úgy fogalmaztak, hogy a Matolcsy György jegybankelnök szellemiségét tükröző Versenyképesség és növekedés című kötet alapjául szolgálhat egy harmadik, a versenyképesség javítására fókuszáló Széll Kálmán Terv kidolgozásának. Ebben szó esik - a többi között - arról, hogy a felsőoktatás szerkezetének alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac szükségleteihez, azaz tovább kell emelkednie a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkező diplomások arányának. Ennek eszköze lehet a képzéshez kapcsolódó férőhelyek felsőoktatási keretszámon belüli arányának növelése. Figyelembe kell venni azonban, hogy egy ilyen létszámbővítés jelentős beruházásokat követel meg (új épületek, műszerek).