A második negyedéves magyar GDP-növekedési ütem 1,8 százalékos lett, azaz amint akkoriban Portfolió fogalmazott: nem volt "acélos a felpattanás" és így az első félév átlagos bővülési üteme 1,4 százalékos lett. Részben éppen ezzel, azaz a korábban gondoltnál lassabb átlagos első félévi növekedéssel indokolta most az MS elemzői csapata a vaskos előrejelzés rontást, illetve ezzel együtt a korábban gondoltnál lassabb EU-forrás lehívási pályát, valamint az eurózóna lassabb növekedési pályáját is megjelölte az okok között.
Az inflációval kapcsolatban az MS elemzői csapata arra számít, hogy egyértelműen gyorsulás lesz, azaz megváltozik az a helyzet, hogy a várakozásokat sorozatosan alullövő inflációs adatok jöttek. Az infláció felpörgésére az ad okot szerintük, hogy a munkapiaci körülmények jóval feszesebbé váltak (szakképzett munkaerő hiánya) és a termékegységre eső bérköltségek jóval gyorsabban emelkednek, mint a maginfláció. A gyors béremelkedés és a bázishatások együttesen jócskán felfelé húzzák majd az éves alapú inflációs számokat, illetve velük együtt az inflációs várakozásokat.
Mindezekkel párhuzamosan a befektetési bank londoni csapata arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank rövid távon még akár további monetáris lazító lépéseket is tehet, elsősorban likviditásmenedzsment lépéseken keresztül (az alapkamat várhatóan nem csökken tovább meglátásuk szerint).
Összefoglaló anyaguk magyarországi részében arra számítanak a Morgan Stanley elemzői, hogy november 4-én, azaz most pénteken a Moody's Investors Service is a befektetésre ajánlott kategóriába emeli a magyar hosszú lejáratú devizaadósság besorolását, azaz a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő is így tesz idén.
