Elszökött Moszulból al-Baghdadi

Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője közölte, az IS harcosai megvédik Moszult, megakadályozzák, hogy az iraki hadsereg visszafoglalja a várost. 

A hangüzenet hitelességét még nem erősítették meg. Korábbi hírek szerint az IS azért tanúsít olyan erős ellenállást, mivel al-Baghdadi maga is Moszulban rejtőzködik. Nyugati hírszerzési források szerint azonban az IS vezetője valószínűleg már elmenekült az iraki nagyvárosból, ezt Boris Johnson brit külügyminiszter jelentette be.

Johnson szerint az IS a felperzselt föld taktikáját alkalmazza, Baghdadi azonban másokat buzdít erőszakra. Az IS vezetője egy év óta először tett közzé hangüzenetet.

Szerző

Brexit: May ellen döntött a felsőbíróság

A brit kormány nem dönthet saját hatáskörben a Brexit-tárgyalások beindításáról, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt a parlament hozzájárulását kell kérnie – így ítélt tegnap a londoni felsőbíróság. Ez komoly csapás a Theresa May vezette brit konzervatív kabinetre, May álláspontja szerint ugyanis az EU-népszavazás eredménye kellő felhatalmazást jelent a kilépési tárgyalások kezdeményezéséhez.

May szóvivője már bejelentette, a tory kabinet nem hagyja, hogy a bírósági döntés miatt halasztást szenvedjen a kilépési menetrend, s a legfelsőbb bíróságnál fellebbezik meg a döntést. Korábban a miniszterelnök, aki az elbukott referendumot követően lemondott David Cameront váltotta, többször aláhúzta, hogy „a Brexit az Brexit”, s jövő március végéig aktiválják az 50. cikkelyt.

Egy beruházási cég menedzsere, az 51 éves Gina Miller adta be a keresetet, állítva, hogy ebben a nagy fontosságú kérdésben a parlamentnek jogában áll véleményt nyilvánítani. A három tagú bírói testület a jótékonykodással is foglalkozó, több jótékonysági szervezettel közösen fellépő Millernek adott igazat.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője szerint a tory kormánynak haladéktalanul az alsóház elé kell terjesztenie tárgyalási pozícióját, s teljes átláthatóságot szorgalmazott. Nigel Farage, az Európa-ellenes UKIP leköszönt vezetője szerint ugyanakkor attól tart, hogy „elárulják” a brit választók 51,9 százalékát, amelyik a kilépés mellett szavazott, s végül csak „fél-Brexit” valósul majd meg. Nicola Sturgeon skót, valamint Carwyn Jones walesi első miniszter egyaránt arra szólította fel a kormányfőt, vegye tudomásul a felsőbíróság döntését.

Egyelőre nem tudni, hogy az alsóház egy rövid vita után szavaz-e majd, vagy pedig az EU-tagságról rendelkező, 1972-es szerződés teljes joganyagát újra kell-e tárgyalni. Ha ez utóbbi következik be, akkor több hónapig is halasztódhat az 50. cikkely aktiválása. Ezt erősítette meg David Davis, a Brexit-ügyi miniszter, aki azt közölte, a kormánynak törvényt kell benyújtania a kilépésről. Davis úgy vélte, 17,4 millió brit polgár támogatása „a történelem legerősebb felhatalmazása”.

A parlamentre nézve formálisan nem kötelező a Brexit népszavazás eredménye, ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy visszafordítanák a referendumon született döntést. A tory kormánynak 329 mandátummal biztos többsége van az alsóházban. A legfelsőbb bíróság december 7-8-án tűzi napirendre a kormány fellebbezését.

Szerző

Moldova a nagy testvérek vonzásában

A moldovai elnökválasztás második fordulójában megmérkőző mindkét jelölt külföldi szavazatokban reménykedik. A nyugatos második helyezett egyenesen a Klaus Johannist vert helyzetből elnöki székbe juttató román modellt koppintaná, a diaszpóra mozgósításába kezdett. Oroszbarát ellenfele Oroszország területén követel több szavazóhelyiséget. S bár Moldova az EU keleti partnerségi programjának sikerországa, a nyugatbarát erők igencsak megroggyantak.

Hivatalosan is megkezdődött tegnap a moldovai elnökválasztás második fordulójának kampánya. A vasárnapi első fordulóban az oroszbarát szocialista jelölt, Igor Dodon a voksok 47,98, míg a jobboldal közös jelöltje, a nyugati orientációt képviselő, oligarchaellenes Maia Sandu 38,71 százalékát szerezte meg.

Moldova elnöki tisztségéért kilencen szálltak versenybe, senkinek sem sikerült első fordulóból begyűjtenie a szavazatok 50 plusz egy százalékát, így november 13-án második fordulóra kerül sor. Noha az egykori volt szovjet tagállam, a Moldovai Köztársaság történetében ez volt az első közvetlen elnökválasztás (korábban a parlament választotta meg az államfőt), az érdeklődés minden eddigi voksolást alulmúlt, 48 százalékon maradt.

Amint a közvélemény-kutatások is jelezték, első helyen Igor Dodon, a Szocialisták Pártjának (PSRM) jelöltje végzett, közel 10 százalékos előnnyel Maia Sandu előtt, aki nem egy hagyományos parlamenti formáció, hanem a nemrég létrejött, civil mozgalomból kinőtt Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) jelöltjeként indult. Sandu javára több hagyományos párt jelöltje visszalépett.

A moldáv helyzet nagyvonalakban az ukrajnaihoz hasonlít. A jobboldal – a szélsőjobbtól a jobbközépig – úgymond Európa-párti, nyugatos, míg a baloldal, ugyancsak a szélétől a közepéig, oroszbarát, csak abban az esetben támogatja az ország uniós irányultságát, ha az nem veszélyezteti az orosz relációt. A jobboldalon erősebb a nacionalizmus, itt hódít a két román állam, azaz Moldova és Románia egyesülésének gondolata is.

A hagyományos politikai pártok támogatottságának megcsappanása illetve az úgynevezett oligarchaellenesség is az ukrán modellt követi. Moldova ugyan az Európai Unió keleti partnerségi programjának sikerországa, hiszen eddig egyedüliként kapta meg a vízummentességet, de ez sem segít a kormányzó erőkön. Az ország Európa legszegényebb országa, ahol a szegénységet általános korrupció súlyosbítja. Ennek jelképe a két évvel ezelőtt a legnagyobb moldáv bankokból eltűnt egymilliárd dollár, amely nemcsak hogy máig nem került elő, de a felelősök kilétére sem derült bizonyíthatóan fény. Maia Sandu támogatottságának javarésze nem is annyira nyugati orientáltságának, mintsem (amúgy keményen populista) oligarcha-ellenességének köszönhető.

A 2014 decemberi román elnökválasztási előzmény nélkül talán minden elemző nyugodtan leírná, hogy lefutott voksolás várható november 13-án, hiszen Dodon kényelmes, több mint 9 százalékos többséggel rendelkezik, ami a versenyből kihulltak támogatóinak másodlagos opcióit is figyelembe véve elég lesz a győzelemhez. A bukaresti példa azonban mást mutat. 2014 novemberében Victor Ponta 10 százalékos előnyt szerzett az első fordulóban, maga Klaus Johannis is a biztos vereség tudatában állt rajthoz. A külföldi szavazókörzetek kapcsán kitört Facebook-forradalom azonban megfordította a közhangulatot, olyanokat vitt el szavazni, akik talán életükben nem éltek ezen jogukkal.

Mindez 20 százaléknyit hozott Johannisnak, aki a 10 százalékos hátrányból 10 százalékos győzelmet aratott. Moldovából is szép számmal szóródtak szét a nagyvilágban a munkavállalók, az első fordulóban a legtöbb külképviselet előtt ugyanaz a cirkusz ismétlődött meg, mint a román választáson – kígyózó sorok, szavazati jogukkal élni nem tudók. Maia Sandu nem véletlenül fordult a nyugaton élő honfitársaihoz, s a második fordulóra máris szerveződik a Facebook-mozgósítás. Igaz, itt árnyalja a képet, hogy Oroszországban is közel 900 ezer moldáv állampolgár él (hivatalosan csupán 447 ezer), akik vélhetően nem Sandura ütik a pecsétet.

A november 13-i cirkusz előre borítékolható. Minkét jelölt kérte a külföldi szavazókörzetek számának növelését, csakhogy ez jogilag nem lehetséges (mint ahogy a román esetben sem volt az), hiszen a második fordulónak azonos feltételek mellett kell lezajlania, mint az elsőnek. Vagyis nem a külföldön leadott szavazatok száma boríthatja fel az erőegyensúlyt, hanem a külföldi helyzet nyomán felpaprikázott otthoni hangulat.

Sokan attól tartanak, hogy amennyiben Dodon kerül hatalomra, felülvizsgálja, esetleg felmondatja az Unióval megkötött társulási és szabadkereskedelmi egyezményt. A kampány során a szocialista jelölt szavaiból valóban lehetett erre következtetni. A második fordulóra készülve azonban leszögezte – Moldovának folytatnia kell az együttműködést mind az Európai Unióval, mind Romániával, mind pedig az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy jó viszonyt, stratégiai partnerséget kíván kialakítani Oroszországgal, mert véleménye szerint az országnak égető szüksége van az orosz piacra. Jelen geopolitikai viszonyok alapján azonban ez tűnik a kampány legmegvalósíthatatlanabb ígéretének.

Basescu is szavaz
Ma teszi le az állampolgársági esküt Traian Basescu és felesége, Maria Basescu a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövetségén. A volt államfő júniusban kapott moldovai állampolgárságot.
Moldova bukaresti nagykövete személyesen mondta el egy sajtónyilatkozatában, hogy Basescu eskütétele a törvények betartásával történik, többek közt abból az indíttatásból, hogy a volt államelnök voksolhasson a moldovai államfőválasztás második fordulóján.
A román politikai életben a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van valamilyen szinten Moldova és Románia egyesítésének gondolata, de vezető politikus mindeddig sohasem merte nyíltan vállalni azt. Basescu az első, aki, elnöki mandátuma lejárta óta gyakorlatilag erre próbája építeni politikáját, ebből próbál támogatottságot kovácsolni frissen gründolt pártjának is.
A volt államfőt nem zavarja, hogy a nemzetközi status quót borítaná, hogy nemzetközileg rögzített határokat módosítana. Krími mintában gondolkodik. „Nem látom annak esélyét, hogy az egyesülés 2018-ban, a Nagy Egyesülés 100. évfordulóján megvalósuljon, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy 5-7 év múlva, amikor olyan körülmények állnak elő, hogy erről népszavazást lehet majd kiírni”, fogalmazott nemrég a B1 román televízióban Románia volt elnöke.

Szerző