Hazánkban a hamis gyógyszerek évi 130 milliárd forint kárt okoznak, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százalékát teszi ki - közölte a a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentésére hivatkozva. Mint írták, a 2008-től 2013-ig tartó időszakban uniós szinten már 17,3 milliárd euróra (5363 milliárd forint) tehetőek a gyógyszerhamisításból származó károk.
A jelentés szerint az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károk leginkább Bulgáriát sújtják (18 százalék). A második helyen Románia áll 17 százalékkal, a harmadikon Magyarország a már említett 13 százalékkal. A legtisztább ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre. Kiderült az is: az anyagi károk mellett a gyógyszerhamisítás közvetlenül átlagosan évi 38 ezer ember munkahelyének elvesztéséhez is vezetett az unióban, az egyéb kapcsolódó szektorokra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve viszont már csaknem háromszor annyian, évente 90 ezren lettek munkanélküliek.
- November 5-én az Európai Kereskedelem Napját ünnepeljük, ennek apropóján pedig különösen fontos felhívnunk a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamis gyógyszeripari készítmények súlyosan veszélyeztetik az egészségüket. Fontos tudni azt is, hogy ezekhez a készítményekhez elsősorban az online csatornákon keresztül lehet hozzájutni - mondta a jelentés hazai vonatkozásai kapcsán Ilku Lívia. A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője kiemelte: az interneten beszerezhető, ellenőrizetlen forrásból származó készítmények hosszú távon csökkentik a fogyasztói bizalmat, emellett jelentős gazdasági károkat okoznak az egész egészségügynek.
Bár a hamis gyógyszert vásárlók aránya, valamint a hazánkban lefoglalt hamis gyógyszerek értéke jelentősen visszaesett az elmúlt években, de az illegálisan működő online felületek száma továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak, ezt a HENT és a Tárki felmérései is alátámasztották. A hazai felmérések azt mutatják, hogy a válaszadók 94 százaléka elutasítja a nem megbízható forrásokból származó gyógyszert, ugyanakkor kiderült az is, hogy azok a fogyasztók, akik egy adott gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt nem patikából szereznek be, azok 17 százaléka interneten keresztül jutott hozzá a termékhez.
Ilku Lívia szerint közülük sokan úgy vélik, az online beszerezhető készítmények legalább olyan jó minőségűek, mint az ellenőrzött forrásból származó termékek, vagyis az internetet megbízható forrásnak tekintik.
