Előfizetés

Folytatódik a Mahir-per

G.E.
Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:15
Ha nem tudják elvinni az oszlopokat, mást találnak ki a fő ellenség ellehetetlenítésére FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem tudni, miért rúgott bele egyet utólag a bíróba a főváros jogi képviselője a Mahir hirdetőoszlopairól szóló szerződés felbontása után indított és első fokon elbukott perben, amikor pár napja egy internetes portálnak felidézte, hogy elfogultságra hivatkozva kétszer is a kizárását kezdeményezte. Annyi biztos, a Fidesz nem nyugszik bele a vereségbe, törvényt változtatna a Simicska-cég eltüntetésére.

Félreérthető volt Magyar György szerint az az információ, miszerint a főváros jogi képviselője az elsőfokú, számukra vesztes ítélet után nyújtott volna be az eljáró bíróval szemben elfogultsági kifogást a Mahir-perben. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-t képviselő ügyvéd úgy emlékszik, hogy az elsőfokú eljárás alatt tette ezt a főváros ügyvédje, amit a Fővárosi Törvényszék elutasított.

Egyébként sem lenne sportszerű egy vesztes mérkőzés után a bírót felelősségre vonni - mondta kérdésünkre az ismert szakember a Mahir budapesti hirdetőoszlopainak ügyében eljáró bíró kizárására tett fővárosi javaslatról. Az Origót néhány napja Csikós Csaba, a fővárosi önkormányzat jogi képviselője tájékoztatta arról, hogy azért nyújtott be kétszer is kizárási indítványt a bíró ellen, mert szerinte elfogult volt az egész eljárásban. Az egyetlen kérdés, vajon miért tartotta szükségesnek, hogy a per folytatása előtt megossza véleményét a közvéleménnyel?

Emlékezetes, a fővárosi önkormányzat tavaly szeptember 30-án hozott döntést arról, hogy október 31-i hatállyal rendkívüli felmondással szerződést bont a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-vel, amely 621 hagyományos hirdetőoszlop, valamint 140 „le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop” felállítását és 25 éven át tartó üzemeltetését vállalta 2006 szeptemberében.

Az Orbán Viktor leghűségesebb barátjából azóta legfőbb ellenfelévé vált nagyvállalkozó cégével szemben azt találták ki, hogy az nem a szerződésben meghatározott helyszíneken és számban helyezte el a hirdetőoszlopokat és nem megfelelően működtette a légszennyezettség mérőket, ezért 60 napot kapott oszlopai eltüntetésére a budapesti közterületekről. Amikor a társaság erre nem volt hajlandó, a főváros január elején jogellenesen kezdte elbontani a cég tulajdonában lévő oszlopokat, amit csak bírósági végzés tudott megakadályozni.

Az ügyben indított perben a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma első fokon a Mahirnak adott igazat: kimondta, hogy a hirdetőoszlopok ügyében nem volt hatályos, sem érvényes a főváros szerződésbontása, a felhozott okok megalapozatlanok voltak. Magyar György, a Mahir Cityposter Kft. ügyvédje teljesen értelmetlennek tartaná, hogy a főváros az első fokú ítélet után még mindig az ebben az eljárásban közreműködő bíró kizárásának kezdeményezését hozza elő, aminek jogi jelentősége már nincs, csak bosszúállási szándék állhat mögötte.

A közismert ügyvéd szerint a veszíteni képtelen hatalom már egyébként is más megoldást keresett Simicska cégének ellehetetlenítésére. A kormány törvényt készít elő, amely alapján valamennyi magyar önkormányzatnak szerződést kell bontania a jelenlegi reklámcégekkel, a tervezett technikai megkötéseknek pedig kizárólag a világ első számú közterületi reklámcége, a Budapesten egyébként már most is 15 éves szerződéssel rendelkező francia JCDecaux felelne meg.

A cég tulajdonosa állítólag egyik legjobb barátja a hatalomba visszaigyekvő volt francia államfőnek, Nicolas Sarkozynek, aki mellett - egy nemzetközi tanácsadó csapat tagjai között - furcsa módon felbukkant Habony Árpád neve is. Így már nem is olyan meglepő, miért lép fel ilyen arrogánsan a Fidesz vezette főváros minden olyan döntéssel szemben, amely megakadályozhatja, vagy késleltetheti a hirdetési piac átjátszását a Habonyhoz köthető vállalkozói körnek.

Magyar György lapunknak kifejtette, az első fokon eljáró bírónak egy jogkérdésben kellett döntenie, vagyis nem indokolt a fővárosnak az a kritikája sem, hogy bizonyítási eljárásra lett volna szükség. A per másodfokon a budapesti önkormányzat fellebbezése után a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik, de ennek időpontjáról az ügyvéd még nem kapott értesítést.

Lovász László félti az akadémiát

Publikálás dátuma
2016.11.04. 06:05
Lovász László. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
"Ha az akadémia politikai viták színterévé válna, akkor szétesne és többé nem tudna igazi tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott állásponton lenni" - mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke tegnap, amikor megnyitotta a magyar tudomány ünnepének rendezvénysorozatát Budapesten.

Az elnök felidézte: az utóbbi napokban 28 tudós kérte nyílt levélben, hogy az akadémia vegyen részt össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában. Az október közepén nyilvánosságra hozott dokumentumban a tudósok aggodalmunkat fejezték ki "a Magyarországon végbemenő antidemokratikus folyamatok, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt" és arra kérték az elnököt, hogy a társadalom "égető kérdéseiről tudományos feltárómunkát és vitasorozatot kezdeményezzen".

Lovász kiemelte, hogy az akadémián számos olyan kutatás folyik, amelyek a jelenleg zajló társadalmi folyamatokkal kapcsolatosak. Az MTA politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt - hangsúlyozta az elnök, aki ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy néhány külső akadémikus lemondott a tagságáról. Mint ismeretes, a magyar kormány politikája miatt októberben lemondott tiszteleti tagságáról Torsten N. Wiesel Nobel-díjas svéd orvos, neurológus, Thomas Jovin argentin biológus, míg a Kanadában élő Hernád István Róbert (Stevan Harnad) pszichológus a külső tagságáról mondott le, akárcsak Isreal Pecht biológus.

Orbánnak írtak a szegregáció miatt

Levélben szólította fel 24 (22 külföldi és két magyar) alternatív Nobel-díjas Orbán Viktor kormányfőt, hogy tegyen azonnali lépéseket a magyarországi roma gyerekek iskolai elkülönítésének felszámolásáért - írta a Roma Sajtóközpont.

Az alternatív Nobel-díjként is ismert Right Livelihood Award (Jobb életért-díj) azoknak jár, akik hatékonyan fellépnek a környezetvédelem, az emberi jogok, a jobb emberi életkörülmények javítása érdekében (eddig 68 ország 166 szakembere kapta meg). A levél aláírói emlékeztetik a miniszterelnököt, hogy az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, és ezeket olyan nemzetközi szerződések rögzítik, amelyeket Magyarországi is aláírt. Ezzel szerintük nem egyeztethető össze a roma gyerekek elkülönítése az iskolákban.

Levelükben felszólították Orbánt, állítsa le a roma gyerekek iskolai elkülönítését, vezessen be befogadó oktatáspolitikát a magyarországi iskolákban, és indítson hatékony intézkedéseket a diszkrimináció minden formája ellen. A díjazottak szerint az iskolai elkülönítés a magyarországi roma gyerekek felét megfosztja azoktól a készségektől és tudástól, amivel sikeresen érvényesülhetnének a munkaerő-piacon, így őket a szegénység ördögi körébe zárja. Az Európai Bizottság még májusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt. Bár a kormány állítja, mindent megtesznek a szegregáció felszámolásáért, Brüsszel szerint a gyakorlatban ennek nem sok nyoma látszik.