Előfizetés

Nicaragua: Családi vállalkozás

Elnökválasztást tartanak vasárnap Nicaraguában, de nincs különösebben nagy izgalom. Daniel Ortegát várhatóan harmadszor is nagy többséggel újraválasztják az államfői posztra. Az egykori gerillavezér, sandinista parancsnok messze került az általa vezetett 1979-es forradalom elveitől, szinte ugyanolyan családi vállalkozásban vezeti országát, mint az egykor megdöntött diktátor-elnök, Anastasio Somoza. Ortega alelnökjelöltje nem más, mint a felesége, a nicaraguai First Lady, Rosario Murillo.

Ortega ezúttal semmit nem bízott a véletlenre. Idén júliusban a sandinista kormányzat befolyása alatt álló legfelsőbb bíróság leváltotta az ellenzéki Független Felszabadítási Párt (PLI) vezetőjét, Eduardo Motenalegrét, korábbi választási ellenfelét. Az egyébként is gyenge és szétforgácsolódott jobboldali ellenzék 28 képviselőjét a legfelsőbb választási tanács megfosztotta mandátumától, így a sandinista mozgalomból lett párt, az FSLN gyakorlatilag egyeduralkodóként kormányoz.

Az M&R Consultants közvélemény-kutató friss felmérése szerint a nicaraguaiak 69,8 százaléka Daniel Ortegára és a sandinista pártra készül szavazni, s csak 8,1 százalék támogatja a jobboldal jelöltjét, Maximino Rodríguezt. Rodríguez a nyolcvanas években a contrák, a sandinisták hatalmának megdöntéséért fegyvert fogott ellenforradalmi erő soraiban küzdött, majd parlamenti képviselő lett, jelenleg a Nicaraguai Demokratikus Erő (FDN) jelöltjeként indul.

Közép-Amerika legszegényebb országában 1979-ben győzött az 1920-30-as évek ellentmondásos gerillavezéréről, Augusto César Sandinóról elnevezett baloldali fegyveres mozgalom, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN). A sandinisták kísérletéhez sok illúzió fűződött, a kubaitól eltérő utat akartak járni, de nem tudták beváltani a reményeket. Daniel Ortega volt a hatalomra került öttagú nemzeti újjáépítési junta vezetője, majd 1985-től 1990-ig köztársasági elnök. Akkor elveszítette a választást, súlyos gazdasági bajok, a Reagan-kormányzat által titokban támogatott contrákkal folytatott háború közepette.

Violeta Chamorro, egy a Somoza-diktatura idején meggyilkolt újságíró, a La Prensa című lap főszerkesztője, Pedro Joaquín Chamorro özvegye lett az ellenzék közös jelöltje, s Nicaragua új elnöke. Ortega 1996-ban és 2001-ben is sikertelenül próbálkozott a visszatéréssel, 2006-ban viszont jelentős gesztusokat tett a jobboldal felé, s szoros versenyben újból elnökké választották. A sandinisták második nekifutása – nem utolsósorban Hugo Chávez, a néhai venezuelai elnök hathatós támogatásának, az olcsó kőolajszállítmányoknak köszönhetően - sikeresebb lett, komoly szociális támogatásra futotta, a nicaraguaiak életkörülményei valamelyest javultak. 2007 óta több mint 3,5 ezer milliárd dollár támogatás érkezett Venezuelából. A venezuelai gazdasági válság, a várható politikai változások nyomán ez a támogatás előbb-utóbb elapadhat.

Abban, hogy a november 11-én 71. évébe lépő Daniel Ortega nyugodtan nézhet harmadik újraválasztása elé, hírek szerint nagy szerepe van feleségének, a 65 éves Rosario Murillónak. A nicaraguai Primera Dama (First Lady) népszerűsége férjéét messze meghaladja, 70 százalék körüli a támogatottsága. A több nyelven beszélő Murillo Ortega első elnöksége idején egy lap kulturális rovatát vezette, s főként a kultúrpolitika irányításában vett részt, ám 2007 óta egyre kiterjedtebb feladatokat vállal, gyakorlatilag kormányfői feladatokat lát el. Állandóan jelen van a médiában, a legfontosabb kormányzati bejelentések a nevéhez fűződnek. Ortega legbefolyásosabb tanácsadója volt eddig is, a 2017 januári beiktatástól kezdve pedig formálisan is hatalomhoz jut. Ortega nyáron jelentette be, hogy évtizedek óta mellette kitartó felesége lesz az alelnökjelölt, s minden választási fotón együtt szerepelnek.

Murillo megmentette férje karrierjét, amikor az 1990-es években, amikor saját lánya, Zoilamérica Narváez rendszeres szexuális zaklatással vádolta meg a férjét, lányával szembehelyezkedve tagadta a vádakat. Ortega akkor képviselő volt, immunitást élvezett, nem indítottak eljárást ellene.

Az Ortega-házaspárnak három közös gyermeke született, előző házasságaikból hozott gyerekeikkel együtt nyolc utódot neveltek fel. Murillo mellett a gyerekek is növekvő szerepet kapnak a nagy családi vállalkozásban - számolt be róla a helyi sajtó leleplező cikkei alapján a madridi El País. Laureano Ortega, aki olyan elegánsan öltözködik, mint egy Wall Street-i bankár, beruházási ügyekben ad tanácsokat apjának. Ő volt az, aki a két óceánt összekötő Nicaraguai-csatorna megépítéséről a tárgyalásokat folytatta Kínával.

Rafael Ortega ugyanakkor a Venezuelából érkező olajszállítmányok szétosztásánál bábáskodik, s úgy hírlik, minden hordó venezuelai olaj továbbadásából busás sápot szed le a család. A Nicaraguai Kőolajelosztó (DNP) élén Yarida Leets, Rafael Ortega felesége áll a managuai La Prensa című lap szerint. A dinasztia mind nagyobb befolyásra tesz szert a médiában. Juan Carlos Ortega, aki egykor újságírónak tanult, s egy rockbandában is játszott, a 8-as csatorna igazgatója. Az Ortega-gyerekek több másik tévécsatornába is bevásárolták magukat. A sandinista front Ortegához közelálló vezetői értékes birtokokhoz, ingatlanokhoz jutnak hozzá.

A nicaraguai ellenzék júliusban puccsot kiáltott, de valójában kevés eszköze van az egyre inkább autoriter módon működő sandinista kormányzattal szemben. A vállalkozók szövetsége az alkotmány tiszteletben tartására szólított fel, s tiltakozott a demokráciát veszélyeztető hatalmi koncentráció ellen. A managuai ellenzék elnémítására válaszul a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága kifejezte aggodalmát a nicaraguai emberi jogok helyzete és a demokrácia visszaszorulása miatt. Kétpárti támogatással a képviselőház elfogadott egy törvényjavaslatot, amely kimondja, ha Nicaragua hitelért fordul a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, Washington csak akkor támogatja a kérelmet, ha a közép-amerikai országban biztosítják a szabad és átlátható választásokat. A szenátusba is beterjesztették a NICA Act rövidítéssel emlegetett indítványt.

A korábbi voksolásokkal ellentétben Managua idén nem engedélyezte, hogy nemzetközi megfigyelők követhessék nyomon a választásokat, így ezúttal az amerikai Carter-központ megfigyelői sem lesznek ott a szavazóhelyiségeknél.

Érik Alain Juppé győzelme

A francia republikánus elnökjelölti vita második fordulója sem hozott különösebb meglepetést, ezúttal is Alain Juppét találták a legmeggyőzőbbnek a tévénézők. Az egykori Népi Mozgalom Uniójának helyébe lépett Republikánus Párt színeiben heten szálltak versenybe, az előválasztást november 20-án, illetve 27-én rendezik meg, amennyiben két fordulóra lesz szükség.

A hét elnök-aspiráns csütörtökön este élő televíziós adásban több mint három órán át vitázott. A műsort követő közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek többsége, 34 százaléka Alain Juppé volt miniszterelnököt, volt külügyminisztert találta a legmeggyőzőbbnek. Juppé, aki jelenleg Bordeaux polgármestereként eleve az ország egyik legnépszerűbb városvezetője. Kezdettől ő számít a jobboldali előválasztás favoritjának. A nézők Nicolas Sarkozy volt államfőt második helyre sorolták 24 százalékkal Francois Fillon volt kormányfő előtt, akit 15 százalék tartott a legjobbnak.

Ám a republikánus és centrista választók opciói másképpen alakultak, mint a teljes népesség körében mért adatok. E tábor 31 százaléka Sarkozyt találta meggyőzőbbnek Alain Juppé (28 százalék) és Francois Fillon (21 százalék) előtt.

A harmadik tévévitát november 17-én rendezik meg az első forduló előtt, a két forduló között pedig november 24-én már csak a második fordulóba jutott két jelölt méri össze erejét. A legfrissebb felmérések szerint Juppé az első fordulóban a szavazatok 39 százalékára számíthat, és 12 ponttal megelőzheti a második helyre várt Sarkozyt.

A francia elnökválasztást 2017 áprilisában rendezik meg. A szélsőjobboldalon a Nemzeti Front (FN) színeiben az elnök, Marine le Pen indul. Az FN nem tart előválasztást, Le Pent minden felmérés második fordulóba jósolja, sőt jelen állás szerint ő lesz az első forduló győztese is. Hogy miként alakul a második forduló az attól is függ, ki lesz a kihívója, fel tud-e mögé sorakozni a jobbközép és baloldal egyaránt.

Ám míg a jobbközépen egyre tisztul a kép, addig a szocialista táborban totális a káosz. Francois Hollande államfő csak az utolsó percben, decemberben jelenti be, indul-e az előválasztáson vagy sem. Több potenciális szocialista jelölt pedig csal abban az esetben jelölteti magát, ha Hollande nem indul.

Érik Alain Juppé győzelme

A francia republikánus elnökjelölti vita második fordulója sem hozott különösebb meglepetést, ezúttal is Alain Juppét találták a legmeggyőzőbbnek a tévénézők. Az egykori Népi Mozgalom Uniójának helyébe lépett Republikánus Párt színeiben heten szálltak versenybe, az előválasztást november 20-án, illetve 27-én rendezik meg, amennyiben két fordulóra lesz szükség.

A hét elnök-aspiráns csütörtökön este élő televíziós adásban több mint három órán át vitázott. A műsort követő közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek többsége, 34 százaléka Alain Juppé volt miniszterelnököt, volt külügyminisztert találta a legmeggyőzőbbnek. Juppé, aki jelenleg Bordeaux polgármestereként eleve az ország egyik legnépszerűbb városvezetője. Kezdettől ő számít a jobboldali előválasztás favoritjának. A nézők Nicolas Sarkozy volt államfőt második helyre sorolták 24 százalékkal Francois Fillon volt kormányfő előtt, akit 15 százalék tartott a legjobbnak.

Ám a republikánus és centrista választók opciói másképpen alakultak, mint a teljes népesség körében mért adatok. E tábor 31 százaléka Sarkozyt találta meggyőzőbbnek Alain Juppé (28 százalék) és Francois Fillon (21 százalék) előtt.

A harmadik tévévitát november 17-én rendezik meg az első forduló előtt, a két forduló között pedig november 24-én már csak a második fordulóba jutott két jelölt méri össze erejét. A legfrissebb felmérések szerint Juppé az első fordulóban a szavazatok 39 százalékára számíthat, és 12 ponttal megelőzheti a második helyre várt Sarkozyt.

A francia elnökválasztást 2017 áprilisában rendezik meg. A szélsőjobboldalon a Nemzeti Front (FN) színeiben az elnök, Marine le Pen indul. Az FN nem tart előválasztást, Le Pent minden felmérés második fordulóba jósolja, sőt jelen állás szerint ő lesz az első forduló győztese is. Hogy miként alakul a második forduló az attól is függ, ki lesz a kihívója, fel tud-e mögé sorakozni a jobbközép és baloldal egyaránt.

Ám míg a jobbközépen egyre tisztul a kép, addig a szocialista táborban totális a káosz. Francois Hollande államfő csak az utolsó percben, decemberben jelenti be, indul-e az előválasztáson vagy sem. Több potenciális szocialista jelölt pedig csal abban az esetben jelölteti magát, ha Hollande nem indul.