biztosítók;autósok;

- Az olcsóbb biztosításokat keresik

Az idei év végi kötelezőkampány első két napjának adatai szerint az eddig megrendelt új szerződések átlagos éves díja 19 100 forint, ami 12 százalékkal haladja meg az előző kampány elején tapasztalt 17 000 forintos értéket - közölte saját adatait a Netrisk.hu.

A legnagyobb online alkuszcég oldalain végzett több mint 50 ezer díjkalkuláció és közel 2000 szerződéskötés alapján idén is három biztosító viszi el az új szerződések kétharmadát: a K&H, a Groupama és az Union . Őket követi a Signal és a Waberer - az első öt biztosító összesen az idei kampány új szerződéseinek 86 százalékát tudhatja magáénak.

Az idei kötelezőkampányban 20-25 százalékkal kevesebb gépjármű érintett, mint egy évvel korábban, az érdeklődés intenzitása nagyjából ennek megfelelően esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Dacára a díjemelkedésnek, az éves díjfizetést idén is az autósok négyötöde választja. Ezzel ugyanis ugyanúgy díjkedvezményt lehet elérni, mint a csekkes fizetés elhagyásával. Ennek köszönhetően immár 55 százalékos az átutalással fizetők aránya, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 45 százalékos mértéket. Csekkel ugyanakkor már csak a szerződők 35 százaléka kíván fizetni, a fennmaradó 10 százalék pedig az inkasszós megoldást választja.

A januári évfordulós szerződések közül mintegy 25 ezer autóst érint az MKB Általános Biztosító döntése, melynek értelmében a biztosító minden kgfb-szerződését fel fogja mondani. A januári évfordulós ügyfelek ezt a felmondást várhatóan a jövő héten fogják megkapni. A Netrisknél azt javasolják az érintett autósoknak, hogy előzzék meg az MKB-t, és ők maguk intézkedjenek az eddigi szerződésük akár közvetlen, akár alkuszon keresztüli felmondásáról. Néhány biztosító tarifájában ugyanis pótdíjat jelent, ha az előző szerződést nem az ügyfél, hanem a biztosító mondja fel, függetlenül attól, hogy ez az ügyfél hibájából történt-e.

A közpénzek átláthatatlanul kerülnek haveri zsebekbe immár hatodik éve. Ennek fő eszközei a közbeszerzések. Minden eddigi törvénymódosításról a kormány azt propagálta, hogy az a szigorítást, a verseny élénkítését szolgálja. Majd sorra bebizonyosodott, hogy pont ellenkező hatásúak, és az átláthatóság javítása helyett csak további korrupciós kockázatokat vittek a rendszerbe.