Az ügyész perbeszédében Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Dobozi József, a Készenléti Rendőrség korábbi parancsnoka esetében új eljárást indítványozott, a többi vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, illetve pénzbüntetés kiszabását javasolta. A vádlottak és védőik közül az első fokon felmentett Bene László és ügyvédje téves tényállás megállapítására hivatkozva fellebbezett. Az elmarasztalt vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, míg a többi vádlott az elsőfokú döntést tudomásul vette.
A vádlottak többsége jelenleg is a rendőrségnél szolgál, többen a Készenléti Rendőrség egyenruhájában jelentek meg a tárgyaláson. A perben tavaly októberben hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa, amely Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottját, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette. A többi vádlottat ugyanakkor felmentette.
A másodfokú tárgyaláson az ügyész azt kérte, hogy a vádlottak többségét a táblabíróság mondja ki bűnösnek. Bene László és Dobozi József ügyében hatályon kívül helyezést és új eljárás lefolytatását indítványozta. Felvetette, hogy esetükben a hivatali bűnpártolás bűncselekménye is felmerülhet. A volt rendőri vezetők ellen elöljárói intézkedés elmulasztása miatt indult eljárás. Bene László ügyvédje ezzel szemben úgy érvelt, hogy a hivatali bűnpártolásnak még csak az elve sem merült fel korábban. Ha az ügyészség szerint ez a bűncselekmény a két vádlott terhére róható, akkor ennek valamennyi vádlott esetében fel kellene merülnie, erre azonban az ügyész nem tett indítványt - mondta.
Gergényi Péter ügyvédje azt hangsúlyozta: védence semmilyen bűncselekményt nem követett el, az ügyészség vádját pedig demonstratív jellegűnek nevezte. Kifogásolta a vád törvényességét is, mondván, nem tartalmazza pontosan, hogy mivel követte el a védence a terhére rótt bűncselekményt.
Dobozi József ügyvédje az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Szabálytalanságok, mulasztások történhettek, de olyan aktív magatartás nem, amely bűncselekménynek bűnsegédje lehetne a volt parancsnok, ezért indokolt a felmentése - jelentette ki.
A per ötödrendű vádlottjának védője azt mondta: az ügyészség erőlteti az álláspontját, és felvetette, hogy a vádiratot nem is az az ügyész nyújtotta be, aki az elsőfokú tárgyaláson képviselte a vádhatóságot, hanem esetleg a feljebbvalói. Reagálva az ügyészség hatályon kívül helyezésre irányuló indítványára, azt kérdezte: ha tíz év alatt nem sikerült az ügyészségnek jogilag rendbe tennie ezt az ügyet, akkor vajon mi várható egy megismételt eljárástól?
Az ügyészség a tévészékház 2006. szeptember 18-19-ei ostrománál és az azt követő napokban, valamint az október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőrtábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen.
A vádhatóság a székházostrommal kapcsolatban lényegében azt rótta Gergényi Péter terhére: világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtásáért. A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint pedig a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait. A tárgyalás egy hét múlva, újabb védői perbeszédekkel folytatódik.
