Előfizetés

Kocsis Zoltán halála - Pécs saját halottjának tekinti

Pécs városa saját halottjának tekinti a vasárnap, életének 65. évében elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal is kitüntetett világhírű zongoraművészt - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata.

Páva Zsolt polgármester közleményében úgy fogalmazott: megrendülve értesült arról, hogy "a világ egyik legnagyobb zeneművésze eltávozott az élők sorából". A művészt alig néhány hónapja tüntették ki a város kulturális nagydíjával - idézte fel Páva Zsolt, aki hozzátette: Kocsis Zoltán az elmúlt évtizedekben, különösen a Kodály Központ megnyitása előtt és azt követően elévülhetetlen érdemeket szerzett a magas szintű zenei kultúra, a klasszikus hangverseny- és komolyzene pécsi reprezentálása és népszerűsítése terén.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a megyeszékhely közönsége évtizedek óta rendszeresen láthatta, hallhatta karmesteri, zeneszerzői, zongoraművészi előadásait a Pannon Filharmonikusok (PFZ) és más neves zenekarok koncertjein. Mint kiemelte, Kocsis Zoltán haláláig a pécsi zeneművészet fejlesztésén is munkálkodott.  A Pannon Filharmonikusok mellett álló dirigens és művészeti tanácsadó a társulat első állandó vendégkarmestereként 2003 óta segítette a zenekar munkáját. Odaadó munkájának köszönhető többek között a PFZ megújulásának sikere is. Kocsis Zoltán maga volt a zene, halálával mindenkit veszteség ért - zárul a közlemény.

Izgalmak a nemzetbiztonsági bizottság ülésén

Publikálás dátuma
2016.11.07. 15:10
FOTÓ: Népszava
A bőnyi rendőrgyilkossággal, a Pharaon-üggyel és a Soros Alapítvánnyal is foglakozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfői zárt ülésén - közölte az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke.

A Pharaon-ügyről szólva úgy fogalmazott: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Kifejtette: a magyar kormány nem védekezhet azzal, hogy a szaúdi üzletember a vízumfeltételeknek megfelelt, hiszen azóta sokkal több információ áll rendelkezésre. Ezért elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy Ghaith Pharaon a belföldi jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységét - tette hozzá az MSZP-s politikus.

Molnár Zsolt a bőnyi rendőrgyilkosságról azt mondta: a haláleset személyes véleménye szerint szakmai hiba miatt következett be. Ennek nem szabad előfordulnia még egyszer, hiszen egy rendőrtiszt életébe került az akció. Hozzátette, hogy a Nemzeti Nyomozó irodánál vizsgálat folyik az ügyben; személyesen azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell hogy legyen. Ugyan a későbbi elkövető elfogására nem készültek, ám tudatában lehettek, hogy akár lőfegyver is lehet a birtokában, ezért tisztázni kell azt is, milyen információkkal rendelkeztek a hatóságok. Ennek kapcsán hangsúlyozta: már korábban is jelezte, hogy a terrorizmussal kapcsolatos információk nagyon széttagoltak a különböző titkosszolgálatoknál, ezek szintetizálásában komoly szerepe lehet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központnak. Annyit tud elmondani - folytatta -, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) - ennek vezetője volt a rendőrgyilkosság elkövetője - és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal.

Azt is megállapították, hogy az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Sokkal inkább a hidfo.ru hírportál lehetett érdekes politikusoknak - fogalmazott. Végül cáfolta, hogy a magyar titkosszolgálatok "a Soros  alapítványra dolgoztak volna". A magyar hatóságoknak nem dolga a civil szervezetek megfigyelése - mondta a bizottsági elnök.

Ghaith Rashad Pharaon
Ghaith Rashad Pharaon 1940. szeptember 8.-án született, szaúd-arábiai üzletember, bankár, a Bank of Credit and Commerce International befektetője. Apja szaúdi nagykövetként működött Európában, ő pedig az 1970–80-as évekre a globális olajipar és a bankszektor egyik ismert szereplőjévé vált. Ebben az időszakban a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban. Itt az BCCI Bank nevében eljárva egy 1977-es bankfelvásárlási csalásban volt kulcsszereplő, ám a kivizsgálás elől elmenekült. (Wikipédia)

Molnár Zsolt a múlt héten jelentette be, hogy ma reggelre összehívja a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület MSZP-s elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a lehető legaprólékosabb tájékoztatást kell kapniuk az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól, nemzetközi kérdéseiről. Meddig vezetnek a Pharaon-ügynek a nemzetközi szálai, mit kell tudni külföldi tevékenységéről, azokról a körözésekről, amik vele kapcsolatban érvényben vannak. Molnár közölte, több mellébeszélést nem kívánnak az ügyben elfogadni, a tényeket szeretnék megismerni.

Miközben több fideszes politikus arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy 2014. október 15-én, amikor Pharaon több beutazásra jogosító vízumot kapott Magyarországra, az itteni hatóságok nem ismerték a múltját, fogalmuk sem volt arról, hogy az FBI és az Interpol körözi, Vadai Ágnes ennek az ellenkezőjét állította.

A DK alelnöke múlt pénteken azt követően állt nyilvánosság elé, hogy az Orbán Viktorék számára egyre kínosabb ügyben a külügyminisztérium államtitkárával egyeztetett. Ezen a találkozón kiderült, az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi üzletember 2014 szeptemberében nyújtotta be vízumkérelmét a bejrúti magyar követségen. A külügy állította, hogy 2015. október 15. után az üzletembernek nem volt érvényes beutazási engedélye, de azt nem tudják, hogy járt-e Magyarországon vagy fordult-e a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz bármilyen engedélyért. Azt viszont a tárca megerősítette, hogy 2016 tavasza óta Pharaon nem volt Magyarországon.

Április végén a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról. A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd közölte, hogy nincs Pharaon-ügy. "Mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is informálódtak. Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.

Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak. Erre múlt hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke figyelmeztetett. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaúdi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszternek ugyanis október közepén nyilvánosságra került leveléből kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg.

Izgalmak a nemzetbiztonsági bizottság ülésén

Publikálás dátuma
2016.11.07. 15:10
FOTÓ: Népszava
A bőnyi rendőrgyilkossággal, a Pharaon-üggyel és a Soros Alapítvánnyal is foglakozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfői zárt ülésén - közölte az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke.

A Pharaon-ügyről szólva úgy fogalmazott: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Kifejtette: a magyar kormány nem védekezhet azzal, hogy a szaúdi üzletember a vízumfeltételeknek megfelelt, hiszen azóta sokkal több információ áll rendelkezésre. Ezért elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy Ghaith Pharaon a belföldi jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységét - tette hozzá az MSZP-s politikus.

Molnár Zsolt a bőnyi rendőrgyilkosságról azt mondta: a haláleset személyes véleménye szerint szakmai hiba miatt következett be. Ennek nem szabad előfordulnia még egyszer, hiszen egy rendőrtiszt életébe került az akció. Hozzátette, hogy a Nemzeti Nyomozó irodánál vizsgálat folyik az ügyben; személyesen azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell hogy legyen. Ugyan a későbbi elkövető elfogására nem készültek, ám tudatában lehettek, hogy akár lőfegyver is lehet a birtokában, ezért tisztázni kell azt is, milyen információkkal rendelkeztek a hatóságok. Ennek kapcsán hangsúlyozta: már korábban is jelezte, hogy a terrorizmussal kapcsolatos információk nagyon széttagoltak a különböző titkosszolgálatoknál, ezek szintetizálásában komoly szerepe lehet a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrző Központnak. Annyit tud elmondani - folytatta -, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) - ennek vezetője volt a rendőrgyilkosság elkövetője - és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal.

Azt is megállapították, hogy az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Sokkal inkább a hidfo.ru hírportál lehetett érdekes politikusoknak - fogalmazott. Végül cáfolta, hogy a magyar titkosszolgálatok "a Soros  alapítványra dolgoztak volna". A magyar hatóságoknak nem dolga a civil szervezetek megfigyelése - mondta a bizottsági elnök.

Ghaith Rashad Pharaon
Ghaith Rashad Pharaon 1940. szeptember 8.-án született, szaúd-arábiai üzletember, bankár, a Bank of Credit and Commerce International befektetője. Apja szaúdi nagykövetként működött Európában, ő pedig az 1970–80-as évekre a globális olajipar és a bankszektor egyik ismert szereplőjévé vált. Ebben az időszakban a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban. Itt az BCCI Bank nevében eljárva egy 1977-es bankfelvásárlási csalásban volt kulcsszereplő, ám a kivizsgálás elől elmenekült. (Wikipédia)

Molnár Zsolt a múlt héten jelentette be, hogy ma reggelre összehívja a nemzetbiztonsági bizottságot. A testület MSZP-s elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a lehető legaprólékosabb tájékoztatást kell kapniuk az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól, nemzetközi kérdéseiről. Meddig vezetnek a Pharaon-ügynek a nemzetközi szálai, mit kell tudni külföldi tevékenységéről, azokról a körözésekről, amik vele kapcsolatban érvényben vannak. Molnár közölte, több mellébeszélést nem kívánnak az ügyben elfogadni, a tényeket szeretnék megismerni.

Miközben több fideszes politikus arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy 2014. október 15-én, amikor Pharaon több beutazásra jogosító vízumot kapott Magyarországra, az itteni hatóságok nem ismerték a múltját, fogalmuk sem volt arról, hogy az FBI és az Interpol körözi, Vadai Ágnes ennek az ellenkezőjét állította.

A DK alelnöke múlt pénteken azt követően állt nyilvánosság elé, hogy az Orbán Viktorék számára egyre kínosabb ügyben a külügyminisztérium államtitkárával egyeztetett. Ezen a találkozón kiderült, az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi üzletember 2014 szeptemberében nyújtotta be vízumkérelmét a bejrúti magyar követségen. A külügy állította, hogy 2015. október 15. után az üzletembernek nem volt érvényes beutazási engedélye, de azt nem tudják, hogy járt-e Magyarországon vagy fordult-e a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz bármilyen engedélyért. Azt viszont a tárca megerősítette, hogy 2016 tavasza óta Pharaon nem volt Magyarországon.

Április végén a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról. A több mint háromórás meghallgatás után Németh Szilárd közölte, hogy nincs Pharaon-ügy. "Mind az FBI-jal, mind a CIA-val együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is informálódtak. Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.

Pharaon szerteágazó üzleti tevékenységében kormányközeli emberek, illetve a miniszterelnök rokonai is felbukkannak. Erre múlt hétfőn Gyöngyösi Márton, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke figyelmeztetett. Emlékeztetett, a volt Postabank-székházat a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásától vette meg a szaúdi üzletember. A radikális párt képviselője Pintér Sándor és Lázár János felelősségét is felvetette. A belügyminiszternek ugyanis október közepén nyilvánosságra került leveléből kiderült, az FBI a magyar hatóságok kérésére elküldte Pharaon ujjlenyomatait, ezekből az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert, akinek magyarországi tartózkodásairól, ténykedéséről értesíteni kellett volna az amerikai szerveket, ám ezt senki nem tette meg.