Bármennyire szoros kapcsolatokat ápolt is May elődjével, a nyár közepén távozni kényszerült David Cameronnal Orbán Viktor, talán kissé elsietett még ez a munkalátogatás. Orbán Cameronnal kötött szövetségét az Európai Unió "nemzetállami megreformálásának" - okaiban különböző, célját tekintve azonos - szándéka alapozta meg. Az a brit szándék egyfelől, hogy a szigetországiak még a feltételezett szoros maradás melletti népszavazás előtt szövetségeseket keressenek saját külön utas európai politikájukhoz, a német-francia tengely zsarolásához, és az a Budapest által remélt erős, de mindig is ingatag visegrádi szövetség másfelől, amelynek támogatását Orbán a britektől remélte ugyancsak a brüsszeli centrummal szemben. A Cameron által ötletként is politikai öngyilkossággal felérő brit népszavazás végül nem hogy a zsaroló potenciált növelte volna, hanem kirepítette Nagy-Britanniát az Unióból.
Cameron ment, May jött. Most pedig azon "erőlködik", hogyan tudja végrehajtani a brit nép "utasítását", miközben vélhetően azon töpreng, hogyan tudná valahogyan minden határon túlra tolni a Brexit végrehajtását. A The Sunday Telegraph konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében azt mondja, nem engedi "elszabotálni" a brit nép döntését a Brexitről, amivel közvetlenül reagált a londoni felsőbíróság döntésére. Eszerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. Túl azon, hogy egy bírósági döntést - a briteknél sem elegáns szabotázsnak nevezni, May közölte: a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a felsőbíróság végzését.
Meglehet alig várja, hogy Cameron balfogásán túljusson azzal, hogy a legfelső bíróság megerősíti: a parlament döntése nélkül nincs Brexit. A parlament pedig egyelőre feltételesen Unió-párti, May tehát megnyugodhatna: sem a konzervatív párt presztízse, sem a szigetország gazdasági érdekei nem sérülnének. Mert az mégis csak furcsa volna, ha az uniós kilépés után teljesülne a Brexit-ellenes kampányban nem villogó Munkáspárt óhaja: csak akkor szavazná meg a kilépést, ha - mint Jeremy Corbyn pártvezér kijelentette - a brit gazdaságnak a kilépés után is teljes hozzáférése lenne az EU egységes belső piacához.
Meglehet azon túl, hogy a kinn dolgozó magyarokat továbbra is kinn akarja tudni, mert itthon nem tudna velük mit kezdeni, Orbán is hasonló megoldáson töri a fejét: úgy távol maradni az Unió politikai-etikai értékrendjétől és ezzel kötelezettségeitől, hogy közben szabad bejárása marad az Unió egységes belső piacára, amely nélkül életképtelen a magyar gazdaság. Ezért gondoljuk, hogy elsietett a londoni látogatás, meg kellett volna vele várni legalább a brit legfelsőbb bíróság döntését.