Rendőrgyilkosság - Kihallgatták Győrköst a rabkórházban

Kihallgatták a 76 éves szélősjobbos vezért, a bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös Istvánt a tököly rabkórházban- értesült a Blikk.  

A kihallgatásnál Győrkös kirendelt védője helyett egy másik, meghatalmazott ügyvéd védte, aki azonban egyelőre semmit sem árult el arról, hogy a férfi tett-e beismerő vallomást. Korábban dr. Léhner György azt mondta, ügyfele részletes vallomást akar tenni.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület hétfői ülésén a bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán azt mondta: a haláleset személyes véleménye szerint szakmai hiba miatt következett be. Ennek nem szabad előfordulnia még egyszer, hiszen egy rendőrtiszt életébe került az akció. Hozzátette, hogy a Nemzeti Nyomozó irodánál vizsgálat folyik az ügyben; személyesen azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell hogy legyen.

lásd még: Rendőrgyilkosság - Megkeresik a felelősöket

Szerző

Orbán Londonban - Kissé elsietett a munkalátogatás?

Bár egy hete Havasi Bertalan azt közölte a Népszava kérdésére, "jelenleg nincs semmilyen, külföldi látogatással kapcsolatos bejelenteni valónk", tegnap a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel tudatta: november 9-én szerdán egynapos munkalátogatásra Londonba utazik Orbán Viktor. A magyar kormányfőt szerda délután hivatalában fogadja Theresa May brit miniszterelnök. A megbeszélés témáiról és eredményeiről a felek a tanácskozás után tájékoztatják a sajtót - tette hozzá Havasi Bertalan.

Bármennyire szoros kapcsolatokat ápolt is May elődjével, a nyár közepén távozni kényszerült David Cameronnal Orbán Viktor, talán kissé elsietett még ez a munkalátogatás. Orbán Cameronnal kötött szövetségét az Európai Unió "nemzetállami megreformálásának" - okaiban különböző, célját tekintve azonos - szándéka alapozta meg. Az a brit szándék egyfelől, hogy a szigetországiak még a feltételezett szoros maradás melletti népszavazás előtt szövetségeseket keressenek saját külön utas európai politikájukhoz, a német-francia tengely zsarolásához, és az a Budapest által remélt erős, de mindig is ingatag visegrádi szövetség másfelől, amelynek támogatását Orbán a britektől remélte ugyancsak a brüsszeli centrummal szemben. A Cameron által ötletként is politikai öngyilkossággal felérő brit népszavazás végül nem hogy a zsaroló potenciált növelte volna, hanem kirepítette Nagy-Britanniát az Unióból.

Cameron ment, May jött. Most pedig azon "erőlködik", hogyan tudja végrehajtani a brit nép "utasítását", miközben vélhetően azon töpreng, hogyan tudná valahogyan minden határon túlra tolni a Brexit végrehajtását. A The Sunday Telegraph konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében azt mondja, nem engedi "elszabotálni" a brit nép döntését a Brexitről, amivel közvetlenül reagált a londoni felsőbíróság döntésére. Eszerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. Túl azon, hogy egy bírósági döntést - a briteknél sem elegáns szabotázsnak nevezni, May közölte: a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a felsőbíróság végzését.

Meglehet alig várja, hogy Cameron balfogásán túljusson azzal, hogy a legfelső bíróság megerősíti: a parlament döntése nélkül nincs Brexit. A parlament pedig egyelőre feltételesen Unió-párti, May tehát megnyugodhatna: sem a konzervatív párt presztízse, sem a szigetország gazdasági érdekei nem sérülnének. Mert az mégis csak furcsa volna, ha az uniós kilépés után teljesülne a Brexit-ellenes kampányban nem villogó Munkáspárt óhaja: csak akkor szavazná meg a kilépést, ha - mint Jeremy Corbyn pártvezér kijelentette - a brit gazdaságnak a kilépés után is teljes hozzáférése lenne az EU egységes belső piacához.

Meglehet azon túl, hogy a kinn dolgozó magyarokat továbbra is kinn akarja tudni, mert itthon nem tudna velük mit kezdeni, Orbán is hasonló megoldáson töri a fejét: úgy távol maradni az Unió politikai-etikai értékrendjétől és ezzel kötelezettségeitől, hogy közben szabad bejárása marad az Unió egységes belső piacára, amely nélkül életképtelen a magyar gazdaság. Ezért gondoljuk, hogy elsietett a londoni látogatás, meg kellett volna vele várni legalább a brit legfelsőbb bíróság döntését.

Szerző

Navracsics: nem vettem részt a kvótakampányban

Publikálás dátuma
2016.11.07. 20:01
Népszava fotó
 De nem csak, hogy nem vett részt a kvótareferendum kampányában, hanem nem is azonosítja magát vele - derült ki, amikor a Fidesz EP-képviselője,  az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja megválaszolt egy újságíró kérdésére a távoli Brüsszelben.

Mint kifejtette, tagállami, belső döntéshozatali kérdés, hogy a kormánynak a parlamenttől kell-e hozzájárulást kérnie az ilyen tematikájú kérdésekben. Megjegyezte, hogy más tagállamokban sokkal szigorúbb korlátok vannak a belső döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatban. De azért persze nem akkor a baj, hiszen, ha a kampányban nem is vett részt, sőt nem azonosult, szavazni azért szavazott, méghozzá nemmel, és ezt nyilvánossá is tette.  A referendum után a DK azzal vádolta meg, hogy megszegte a biztosokra vonatkozó szabályokat, amikor közölte, hogy a nem-et jelölte be a népszavazáson.

Sajtótájékoztatóján - már a saját biztosi területét érintő területtel kapcsolatban, Navracsics Tibir hangsúlyozta: az Európai Unióban a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációjának tekintetében. Az oktatás rendkívül hatékony eszköze a bevándorló fiatalok integrációjának, akik az adott tagországban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak.

Az Európai Bizottság megállapítása szerint a magyar oktatás esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd, a tanulók teljesítménye összefügg társadalmi és gazdasági hátterükkel. Magyarországnak növelnie kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban.

Szerző