Matolcsy ismét nekiment a Népszabadságnak

Publikálás dátuma
2016.11.08. 12:29
FOTÓ: Népszava
Matolcsy György jegybankelnök hosszabb interjút adott a Világgazdaságnak, amiben továbbra sem cáfolta a megboldogult Népszabadság hírét, miszerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökének felsőkategóriás luxuslakását használta. Az interjú érdekessége, hogy a Világgazdaság élén pont ma történt váltás, Mezősi Tamást ugyanis Deák Bálint váltotta a főszerkesztői székben, aki a Magyar Időknél volt lapszerkesztő. A kormányközelbe került lap ennek ellenére azért kétszer is rákérdezett a szóban forgó lakásügyre.

"Ön nem tud ettől eltekinteni, én viszont eltekintek, mert ez a magánélet része, az erre vonatkozó közérdekű adatot kiadtuk" - ez volt Matolcsy válasza arra a kérdésre, hogy valóban lakott-e Patai lakásában, ahogy azt a Népszabadság megírta, és fizetett-e érte bérleti díjat. Ahelyett, hogy a jegybankelnök végre tiszta vizet öntött volna a pohárba, inkább a megszüntetett lapot kezdte ócsárolni, ami "nagyon sok valótlan, hamis, blöffnek bizonyuló állítást" megírt már. (Az MNB-elnök egyébként nem most ócsárolta először a Népszabadságot, korábban  cinikus módon "Bulvárszabi"-nak is nevezte a lapot - a szerk.)

Matolcsy ragaszkodott hozzá, hogy az átmenetileg használt ideiglenes lakcím nem számít közérdekű adatnak, a magánéleti változás pedig semmilyen módon nem befolyásolja a jegybank szakmai tevékenységét, ezért a részéről lezártnak tekinti a kérdést.

Az MNB-elnök az interjúban beszélt arról is, hogy a Pallas Athéné-alapítványok már elkezdték árulni azokat az Államadósság Kezelő Központtól vásárolt állampapírokat, amiket levelében Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is kifogásolt.

Matolcsy elmondta, hogy szerinte akár 2019-ig fennmaradhat a jegybank jelenlegi laza monetáris politikája. Arra a kérdésre, hogy a 310-es euró-forintnál erősebb árfolyam nem tetszik a jegybanknak, és lépnek, hogy a forint ne legyen ennél erősebb, mert az a jegybanknak veszteséges, Matolcsy azt mondta, hogy márpedig a jegybanknak "nincs és nem is lehet eredménycélja", és "bőségesen van lehetőség arra, hogy egy esetleges hiányt fedezzen.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja!

Szerző

Magyarország 20 milliárdot vesztett a kormány kampányán

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint Magyarország veszített a népszavazási kampányon.

Fodor Gábor pártelnök erről azt követően beszélt, hogy a parlament nem fogadta el az alaptörvény hetedik módosítását. A független képviselő keddi, budapesti sajtótájékoztatóján jelezte, nemmel szavazott erre a javaslatra. Ez egyenesen következett abból, hogy a népszavazási kampányban az MLP "képviselte a leghatározottabban az európai értékrend melletti és a kormánnyal szembeni kiállást", amikor az igen szavazatra buzdított - fogalmazott.

Hangsúlyozta, már akkor is elmondták, hogy nem csak a népszavazási kérdést, de az alaptörvény módosítását sem támogatják. Nem értettek egyet azzal az úgynevezett uniós klauzulával, ami a nemzetállamok laza szövetségeként képzeli el Európát - folytatta, hozzátéve: az MLP ezzel szemben egy erőteljesebb és egységesebb politikai vezetéssel rendelkező EU-t szeretne, amelyik kevésbé bürokratikus, de hatékonyabban és egységesebben képes fellépni politikailag.

Fodor Gábor úgy értékelt, a népszavazással elindult folyamat a keddi szavazással ért véget. Látszik, hogy mennyire felesleges volt közel húszmilliárd forintot elkölteni és óriási indulatokat gerjeszteni a társadalomban; ezért a Fideszt terheli a felelősség - mondta.

Szerző

Módosították a sporttörvényt a Házban

 A sportirányítás és az ágazat finanszírozásának átalakításáról döntött kedden az Országgyűlés.

 A sporttörvény módosítását - amelyet az elmúlt olimpiai ciklust áttekintő felülvizsgálattal indokoltak - 152 igen, 2 nem és 36 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája - az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett - alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz. A MOB-tól a minisztériumhoz került a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. Utóbbira - kormányzati közlés szerint - létrejön a nemzeti utánpótlás-nevelési feladatokkal foglalkozó helyettes államtitkárság.

Átalakították a MOB eddigi tagozati rendszerét is: azok önállóvá válnak és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább. Négy ilyen jön létre: a verseny- és élsporté, vagyis az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté.

A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák, kötelezővé teszik a sportszövetségeknek etikai és gyermekvédelmi, valamint sportegészségügyi szabályok megalkotását. A jogszabály rögzíti a nemzeti sportinformációs rendszer megalkotásának feladatait is. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár korábban azt mondta: az átalakítással jelentősen tehermentesítik a MOB-ot, amelyben a sportszakmai munka kerül előtérbe. Emlékeztetett, hogy Budapest 2024-ben olimpiát szeretne rendezni, s az ezzel kapcsolatos feladatok is a szervezeten keresztül valósulnak meg. Az időzítésről szólva azt mondta: fontos volt a négyéves olimpiai ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra vannak kidolgozva. A módosítások 2017. január 1-jén lépnek hatályba.

Szerző