Menekülnek a görög cégek

Ördögi körbe került a görög gazdaság, s nemcsak a jelentős adósságállomány miatt. Az adóterhek annyira súlyosak, hogy a vállalatok menekülnek az országból.

Bár Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök eltávolította kormányából azokat a tárcavezetőket, akik a hitelezőkkel megkötött harmadik számú, 86 milliárd euró értékű megállapodás legnagyobb gátjai voltak, s Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterre már az euróövezet tárcavezetői is nyomást gyakoroljanak, járuljon hozzá az athéni adósság átütemezéséhez, vagy elengedéséhez, Görögország még évtizedekig képtelen lesz kikecmeregni a jelenlegi adósságcsapdából.

Ebben természetesen döntő szerepet játszik az óriási hitelállomány, ám akad egy másik fontos ok is. Szakértők szerint az elhibázott adórendszer is oka a gazdasági teljesítmény évek csökkenésének: 2016 már sorozatban kilencedik alkalommal esik a GDP.

Szakértők szerint túl nagy a lakosság, illetve a vállalkozások adóterhe, ez pedig a befektetőket is elriasztja. A KPMG adótanácsadó cég elemzése szerint Görögországban jelenleg 29 százalékos a társasági adó, ami jelentősen meghaladja a 20,5 százalékos európai átlagot, de a 22,1 százalékos uniós átlagot is. Azok a cégek, amelyek nyeresége meghaladja az évi egymillió eurót, ezenfelül további 12 százalékos szolidaritási adó befizetésére is kötelesek.

Mindez természetesen igen negatívan befolyásolja az ország versenyképességét. E tekintetben az ország a világ 138 vizsgált állama közül a 86. helyet foglalja el, így egy év alatt további négy helyet esett vissza. Görögország e tekintetben Ukrajna és Algéria közé szorult.

Más összehasonlításban még drámaibb a helyzet. Abban a rangsorban ugyanis, amely azt veszi górcső alá, hogy az adórendszer mennyire segíti a befektetéseket, Görögország az előkelőnek semmiképpen sem nevezhető 136. helyet foglalja el, tehát mindössze két állam áll mögötte. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi, természetesen felmerülhetnek kétségek az effajta ranglistákkal kapcsolatban, de az azért sokat mond, hogy Athén más összehasonlításokban is a listák alsó harmadában helyezkedik el. Magától értetődőnek nevezhető, hogy egy ország instabil belpolitikai helyzettel, folyamatosan csökkenő gazdasággal, túl magas adókkal, elriasztja a befektetőket.

Sok Görögországban bejegyzett cég is azt tervezi, hogy távozik az országból. A szomszédos Bulgária vonzó célpont lehet számukra, hiszen itt a társasági adó mindössze tíz százalékos, s a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozottabb a görögországihoz képest. (Igaz, ebből a szempontból azért Szófiában sem a legideálisabbak a viszonyok.) Egy másik lehetséges célpont Ciprus, az ország mellett az szólhat a nyelvi előnyök mellett, hogy a társasági adó mindössze 12,5 százalék, alig magasabb, mint Bulgáriában.

Az a cég, amely nem ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-ban legyen bejegyezve, választhatja Macedóniát (10 százalékos a társasági adó), vagy akár Törökországot is (20 százalék). A térségben tehát minden ország kedvezőbb feltételeket kínál a vállalkozások számára, ami nagyon súlyos következményekkel járhat Athén számára.

A személyi jövedelemadó tekintetében is sokkal jobb a helyzet a környező országokban, mint Görögországban, ahol ennek mértéke 42 százalék. Bulgáriában ezzel szemben például egységesen tíz, Cipruson 30-35 százalék. Athénban ráadásul Alekszisz Cirasz kormánya az adó további három százalékkal való emelését tervezi. Az áfát hat év alatt négyszer emelték, jelenleg 24 százalék (igaz, így is el marad a magyarországi 27 százaléktól), ezzel a legmagasabb az eurózóna államai közül, Finnország kivételével, ahol ugyanennyi.

Jens Bastian, Görögországban élő közgazdász a FAZ-nak elmondta, a kormány adóemeléssel próbálja kompenzálni a kieső adóbevételeket, ám a világgazdaság történetében nem volt példa arra, hogy ez a stratégia sikerre vezetett volna.