Zoltai Ákos;
népszavazás;rendszer;
2016-11-11 06:03:00
Csak megpiszkálnák a referendumot
A Nemzeti Választási Iroda elnöke több hibát is lát a népszavazási rendszer működésében, és változtatásokat javasol. Igaz, az idén már módosítottak, de ez nem oldott meg mindent a jogalkalmazók szerint. A választási szakértő lapunknak azt mondta: amíg az NVI nem foglalkozik valóban fajsúlyos kérdésekkel, addig a munkatársak nem érdemlik meg a fizetésüket. Tóth Zoltán szerint teljesen új törvényre lenne szükség.
Üdvös, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) foglalkozik a népszavazási szabályok javításával, de amit javasolnak, csupán foltozások, teljesen új törvényt kellene alkotni - mondta lapunknak Tóth Zoltán, miután a kormánypárti Magyar Idők azt írta: az NVI a népszavazás szabályainak átírását kezdeményezi. A népszavazási törvényt az idén már módosították, de ez nem oldott meg mindent a jogalkalmazók szerint.
Olyan, megyei listákon alapuló választási rendszerre tett javaslatot az MSZP, amelyben egyenes az arányosság a pártokra leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok között. Az ellenzéki párt által készített választási rendszert csütörtökön mutatta be Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, a párt országos elnökségének tagja.
A jelenlegi rendszer jelentősen aránytalan, szélsőségesen többségi, egy párt érdekei szerint épül fel - fogalmazott Molnár, hozzátéve: mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, az MSZP vitát indít az új választási rendszerről.
A javaslatot megküldik a magyar pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek. Korábban az ellenzéki pártok részéről többször felmerült:valamilyen módon rá kell kényszeríteni a kormányt, hogy a jelenlegi aránytalan parlamenti választási rendszert korrigálja.
Pálffy Ilona, az NVI vezetője az október 2-i kvótanépszavazásról szóló országgyűlési beszámolójában különösen fontosnak nevezte a népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó döntéssel szembeni bírósági jogorvoslati határidő jelentős csökkentését. Emellett szerinte a népszavazási eljárás rávilágított, hogy a törvény nem rendezi kifejezetten a köztársasági elnök, illetve a kormány kezdeményezésére indult eljárásban a kezdeményezők szerepét, jogait. Hozzátette, további kérdéseket vetett fel a kampányköltségekre vonatkozó szabályozás teljes hiánya a népszavazási törvényben, illetve, hogy a Kúria által is megerősítetten az országgyűlési választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabály az országos népszavazásra nem alkalmazható.
Pálffy felidézte, hogy sok kritika érte a levélben szavazó választópolgárok névjegyzékének naprakészségét, különös tekintettel az elhunyt választópolgárok adatainak törlésére. Felhívta a figyelmet, hogy a névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait veszi át, ezek változásának tehát ebben a nyilvántartásban kell megjelenniük ahhoz, hogy a névjegyzéki adatok is módosuljanak.
Az NVI-elnök átgondolásra érdemesnek nevezi, hogyan lehetne a levélben szavazók névjegyzékének hitelességét, naprakészségét hatékonyabbá tenni, illetve, hogy - a többes állampolgárságot tiltó országok kivételével - indokolt-e fenntartani a levélcsomagok személyes átvételének intézményét. A levélben szavazással kapcsolatban megállapítható - írta -, hogy az érvénytelen iratok aránya továbbra is túl magas, meghaladja a 15 százalékot. Ennek kapcsán szerinte javasolható az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása az azonosító nyilatkozatból, a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. Szintén megfontolandó - folytatódnak az NVI ajánlásai -, hogy az azonosítás során csak a személyi azonosítót vagy az útlevélszámot lehessen használni.
A Népszavának nyilatkozó választási szakértő szerint a mostani törvény az elejétől kezdve káros és kizárólag az a célja, hogy „a Fidesznek mindig igaza legyen”. Épp ezért Tóth Zoltán azt tanácsolja az NVI-nek, hogy sokkal fajsúlyosabb kérdésekkel foglalkozzon, kezdetnek számolja fel pártkatona jellegét. „Amíg viszont ez nem történik meg jogosulatlanunet folyamatosan gyomrosokat vitt be és győzködte az embereket az álláspontjáról, ráadásul közpénzen – jelezte Tl veszik fel a szervezet dolgozói a fizetésüket” – tette hozzá. A szakértő rámutatott: a népszavazás intézményének az lényege, hogy ha egy megoldható társadalmi probléma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, akkor annak joga van lemondani a döntés kompetenciájáról a nép javára, visszatérve így a közvetlen demokráciához. Ehelyett a kabióth, hozzátéve: a kormánynak nincs joga kampányolni és véleményt nyilvánítani egy népszavazásban, hiszen az Országgyűlés annak kiírásakor a népre ruházta a döntési jogot.