Lázadoznak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:00
A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓT
Szinte érzékelhetetlen lesz jövő évi 0,9 százalékos nyugdíjemelés. A nyugdíjas szervezetek tiltakoznak, pedig nem is ez a legnagyobb baj, hanem a rendszer fenntarthatatlansága, az egyre nagyobb és növekvő szakadék a kis és a magas nyugdíjak között.

Havonta alig valamivel több mint ezer forintot jelenthet a 2017-re betervezett nyugdíjemelés a 120 ezer forintos átlagnyugdíjra számolva. Csakhogy a magyar nyugdíjasok nagyjából fele még ennyit sem kap. A jövő évi büdzsé ugyanis 0,9 százalékos inflációval számol, és ennyivel emeli a jövő évi nyugdíjakat is.

A gazdaságkutatók többsége 2017-re 1,5 százalék körüli inflációval számol, a szépkorúaknál az verte ki a biztosítékot, hogy a gazdaságra jobban rálátó jegybank ennél is magasabb, 2,3 százalékos inflációt vár. Érthetően óriási a felháborodás a nyugdíjasok között. A szerkesztőségbe is többen betelefonáltak és közölték: átlag alatti nyugdíjuknál az emelés jövőre havonta legföljebb néhány száz forint lesz. A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetekkel a kormány most sem egyeztetett, bár az emelés mértéke a jövő évi költségvetés nyár eleji elfogadása óta ismert volt, a több mint kétmilliós tömegben csak most tudatosult. A 0,9 százalékos nyugdíjemelést a kormány a hivatalos honlapjára kedden feltöltött rendelettervezetben is leírta. Egyes szervezetek tüntetést fontolgatnak.

Jövőre a GKI Gazdaságkutató Zrt. is nagyjából 1,5 százalékos, 2018-ban valamivel ennél is magasabb inflációval számol - nyilatkozta a Népszavának Karsai Gábor. A társaság vezérigazgató-helyettese szerint a kormánynak politikailag nem lenne előnyös, ha elismerné, hogy a tervezettnél magasabb lesz a pénzromlás, az viszont taktikailag nagyon is jól jöhet, ha néhány hónappal az országgyűlési választások előtt egy összegben kifizeti a tervezett és a valós infláció közötti különbséget a legnépesebb választói rétegnek. Nagy kérdés, hogy a több mint egymillió, az átlagnyugdíjnál kevesebből élő idős ember 4-5 ezer forintért hajlandó lesz-e a jelenlegi kormánypártra, illetve politikusaira szavazni. Karsai úgy vélte, ez a nyugdíj-emelési ügy ismét bebizonyította, mennyire értelmetlen dolog a tavaszi költségvetési törvénykezés. Az idei büdzsé is hasonlóképpen készült, ezért is kényszerül folyamatosan átcsoportosításokra a kormány.

Úgy tűnik, most alábecsüli a jövő évi inflációt a kabinet, az viszont kétségtelen, hogy az elmúlt 5 évben a kormány rendre túlbecsülte a pénzromlást, így az eltelt idő alatt mintegy 10 százalékkal magasabb volt a nyugdíjemelés, mint ami az infláció alapján indokolt lett volna. Ez a nyugdíjasoknak ugyan öröm, de a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából 20 éves távlatban jelentős gondokat okozhat, amikor a jelenleginél is kevesebb lesz a befizető - figyelmeztetett Karsai Gábor, aki szerint a kormány stratégiai ügyekkel nem foglalkozik.

A GKI vezérigazgató-helyettesének aggodalmait osztotta Simonovits András is. A kutató emlékeztetett, az inflációt már az első Orbán-kormány idején is alábecsülték. Akkor 1999-re 6 százalékot számoltak, ám a pénzromlás üteme elérte a 9 százalékot. Természetesen utólag kifizették a különbözetet.Simonovits érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért emel nem egészen 1 százalékkal, amikor mindössze 30 milliárd forintos többletkiadással járna, ha 2 százalékot tenne a nyugdíjakra. Ez az összeg eltörpül a nyugdíjkassza 3100 milliárdos büdzséjéhez képest. Simonovits nem zárta ki, hogy a nyugdíjasok többsége inkább dühös lesz, mintsem örül, amikor jövő év végén legföljebb néhány ezer forintot utalnak a számlájára.

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A jövő évi emelés a kisnyugdíjasok járandóságát csupán havi néhány száz forinttal növelné, abból nem telne meg a kosár FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A kutató azt is hozzátette, a szocialisták szüntették meg a béremeléseket követő úgynevezett svájci nyugdíjkövető rendszert, ezért némileg hiteltelen, hogy most éppen ők követelik vissza. Egyébként sem az indexálás jelenti a legnagyobb gondot, mert ez a mostani rendszer önmagában egyáltalán nem rossz. Ami igazán veszélyes lehet az az ellátás polarizációja. Ez azt jelenti, hogy az egykulcsos szja bevezetése miatt a magas jövedelműeknek a nyugdíja is jóval magasabb lesz a jelentősen megnövekedett nettó keresetek miatt. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy az Orbán-kormány eltörölte a nyugdíjak felső határát. Jelenleg 12000 ember kap 300000 ezer forint fölötti nyugellátást - jegyezte meg Simonovits.

Gazdaságkutatók szerint erre is megoldást jelenthetne, ha visszatérne a kormányzat a korábbi többkulcsos adórendszerhez. Már csak azért is, mert az alacsony jövedelműek nemcsak nagyobb terhet viselnek a tehetősebbeknél, de a jövedelmük is csökkent, így a nyugdíjuk is. Ráadásul azok, akik mostanában mentek/mennek nyugdíjba és átlagos, vagy az alatti ellátásban részesülnek, még az elmúlt évek többletemeléséből is kimaradtak. Egyes elképzelések szerint a magas nyugdíjakat most nem kellene emelni és a legalacsonyabbakat legalább 2 százalékkal kellene növelni. A törvény azonban ezt a fajta diszkriminációt nem teszi lehetővé.

Nyolc éve változatlan

Az ellenzék és a nyugdíjas szervezetek a mostani rendkívül alacsony nyugdíjemelés elleni tiltakozásukat kiterjeszthetnék arra is, hogy a 8 éve befagyasztott 28500 forintos minimálnyugdíjat emelje föl a kormány legalább 35000 forintra, a 22800 forintos segélyt pedig legalább 27000 forintra - javasolta Simonovits András. A jelenlegi összegek szégyenteljesek. Kétségtelen, hogy ezeket az ellátásokat még a szocialista kormányzat vezette be, ami szintén nem volt helyes, de valamennyire indokolta a világválság. Arra viszont nincs mentség és magyarázat, hogy miközben idén átlagosan 7 százalékkal nőnek a bérek, a Fidesz-kormány mégsem nyúlt hozzá ezekhez a megalázóan alacsony összegekhez.

A kutató szerint az egész szegénypolitikát is át kellene tekinteni. A nyugdíjasok esetében pedig egyebek mellett az egészségügyi ellátást is módosítani kellene. A nyugdíjrendszerre azért tudnak ennyit költeni, mert kifosztották az egészségi ágazatot. Hiába kaptak az elmúlt időszakban 10 százalékkal több nyugdíjat, a kisnyugdíjasok közül is egyre többen kénytelenek a magánegészségügyi ellátást igénybe venni, ami jóval többet elvisz, mint amennyit a nyugdíjemelések hoztak - tette hozzá a kutató. A GDP-hez viszonyított állami egészségügyi költség 4, míg a magán-egészségügyi költés elképesztően magas, 2-3 százalék. (A GDP 1 százaléka több mint 300 milliárd forint.)



Szerző

Kispesten játssza hazai meccseit a Vasas

Kispesten játssza az idén hátralévő két hazai mérkőzését a listavezető Vasas a labdarúgó OTP Bank Ligában.

Az angyalföldi klub honlapján csütörtökön megjelent közlemény szerint a csapatnak azért kell a Bozsik Stadionban szerepelnie, mert az újpesti Szusza Ferenc Stadion felújítási munkálatai továbbra sem fejeződtek be.

A Vasas a címvédő Ferencvárost jövő szombaton, a jelenleg sereghajtó Diósgyőrt pedig december 3-án látja vendégül.

Szerző

Trump terveire vár az Európai Unió

Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek lehetőleg hamar közölnie kellene, hogy mit tervez a transzatlanti kapcsolatokat érintő ügyekben - emelte ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy csütörtöki berlini rendezvényen.

A brüsszeli testület vezetője a német középvállalkozások szövetségének (UMU) rendezvényén elmondott beszédében kiemelte: az EU-ban mindenki szeretné megtudni, hogy Donald Trump elnöksége idején miként alakulhat a kereskedelempolitika, milyen éghajlatvédelmi célokat tűz ki az új amerikai elnök, és hogy milyen tervei vannak a NATO-val.
Mindezt tisztázni kell a következő hónapokban - mondta Jean-Claude Juncker.

A kereskedelempolitikával kapcsolatban kifejtette, nem számít arra, hogy a következő két évben lehetőség nyílik az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) megkötésére. A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az EU-nak továbbra is együtt kell működnie az Egyesült Államokkal, de csakis "egyenrangú partnerként".

Ezzel összefüggésben előző este a berlini fal ledöntésének 27. évfordulója alkalmából a német jobboldali kormányzó CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy az amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül is "nagyon gyorsan el kell felejteni azt az elképzelést, hogy az amerikaiak az idők végezetéig gondoskodnak az európaiak biztonságáról".

Ezért "újra neki kell futni az európai védelmi unió ügyének", amely hosszabb távon egy "európai hadsereg" felállításához vezet.
Ez a "jövő zenéje, amely már szól, de sok európai még nem hallotta meg" - mondta Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy az EU-nak "pluridimenzionális" biztonságpolitikára van szüksége, mert egy olyan korszakban kell helytállnia, amelyet az egyszerre jelentkező és a biztonságot is érintő válságok sora, a "polikrízis" jellemez.

Jean-Claude Juncker azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az amerikai elnökválasztás nyomán dühből, hirtelen felindulásból az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának újrarendezésére törekedni, hanem "rendben kell tartani a transzatlanti viszonyt".
Vajon "miért kellene egyáltalán dühösködni amiatt, hogy egy nép szavaz" - vetette fel az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette: erősíteni kell a transzatlanti közösséget összekötő értékeket, és szükség esetén "egyenrangú partnerként beszélnünk kell azokkal, akik megpróbálhatják veszélyeztetni" ezeket az értékeket.

Szerző