Áramot vezetett a kerítésébe egy férfi

Súlyos testi sértés kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség egy 73 éves pellérdi férfit, aki áramot vezetett házának tizenöt méter hosszú utcafronti kerítésbe - informált honlapján a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. 

Csütörtökön érkezett bejelentés arról, hogy a ház kerítésébe áramot vezethettek. A rendőrök a helyszínen megállapították, hogy az ingatlan tulajdonosa a házból kivezette az áramot és rákötötte a kerítésre - áll a közleményben. Sérülés nem történt, az áramszolgáltató a szabálytalan rákötést megszüntetve elhárította a balesetveszélyt.



Szerző

A NAV alezredesét is elítélték hivatali vesztegetés miatt

A bizonyítékok hiánya miatt tizennyolc vádlottból csupán négyet ítéltek el első fokon, nem jogerősen egy hivatali vesztegetés miatt indult büntetőügyben pénteken, köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik alezredesét - közölte a Fővárosi Törvényszék.

A tájékoztatás szerint T. Zoltán és tizenhét társa ellen kötelességüket megszegve, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytattak eljárást. A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly márciusban érkezett vádirata szerint az elsőrendű vádlott a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán alezredesi fokozatban teljesített szolgálatot, titkos információgyűjtésnél látott el kapcsolattartói feladatokat.

A nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjei a feltételezése szerint nagyobb vagyonnal rendelkeztek, és büntetőeljárás megindulása esetén előzetes letartóztatásba is kerülhettek. A másodrendű vádlott feladata volt, hogy felvegye a kapcsolatot a kiválasztott emberekkel, és tájékoztassa őket arról: nagyobb összeg - általában tízmillió forint - ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás. Már megkezdett nyomozás esetén azt vállalták, hogy informálják az érintetteket a bizonyítékokról és a tervezett nyomozati cselekményekről. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottaknak pedig azt ígérték, hogy segítenek nekik minél előbb szabadlábra kerülni. A negyed- és az ötödrendű vádlott tárgyalt a vesztegetőkkel, akik a harmadrendű vádlottnál helyezhették letétbe az anyagi ellenszolgáltatást.

A további tizenhárom vádlottal szemben több vádpontban emeltek vádat, többnyire azért, mert egyes nyomozások vagy büntetőeljárások során közvetítőkön keresztül az elsőrendű vádlotthoz fordultak információért vagy segítségért, amelyért cserébe anyagi ellenszolgáltatást kínáltak vagy nyújtottak. A bíróság által megállapított történeti tényállás minden pontban eltért a vádirati tényállástól - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék. A bíróság feladatát nehezítette, hogy egy kivételével a vádlottak nem tettek vallomást, az ügyészség pedig "rendkívül szűk körben ajánlott fel bizonyítékokat", szinte kizárólag lehallgatási anyagokat.

A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak bűnösségét az ügyésznek kell bizonyítania; a bíróság hivatalból nem köteles beszerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek a bűnösségre mutatnak. Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a nyomozó hatóság nem törvényesen jutott a feljelentés után folytatott titkos információgyűjtés lehallgatási anyagához, amelyet ezért a bíróság nem vett figyelembe bizonyítékként. A bíróság részletesen értékelte a bizonyítékokat, amelyek alapján a tizennyolc vádlott közül csupán négynek a bűnösségét találta megállapíthatónak - írta a törvényszék.

T. Zoltán elsőrendű vádlottat minősített adattal visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés bűntette miatt két év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlottat, M. Vincét négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásában, kétrendbeli befolyással üzérkedésben és egyrendbeli hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették. E. Zsolt Arnold harmadrendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt két év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve.

A negyedrendű vádlott visszaesőként két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert bűnösnek találták hivatali vesztegetés elfogadásában és befolyással üzérkedésben. A próbaidőre elrendelték I. György pártfogó felügyeletét - tették hozzá. Más vádpontokban ugyanakkor nem mondták ki a négy elítélt férfi bűnösségét - derül ki a közleményből. A bíróság a többi vádlottat felmentette a vesztegetés miatt emelt vád alól. A felmentést minden esetben a bizonyítékok hiánya eredményezte - írta a Fővárosi Törvényszék.

Szerző

Nyolc év fegyház dohánybolti rablásért

Jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélte pénteken a Zalaegerszegi Törvényszék azt a 21 éves férfit, aki januárban, két nappal azután, hogy a börtönből szabadult, késsel fenyegetőzve kirabolt egy dohányboltot a zalai megyeszékhelyen - közölte a törvényszék szóvivője.

Az ítéletet ismertetve Bartalné Mentes Judit felidézte, hogy a férfi január 27-én szabadult a börtönből, majd két nappal később elhatározta, hogy akár erőszakkal is, de pénzhez jut. Egy hátizsákba kesztyűt és símaszkot, egy 8-10 centiméteres pengéjű kést, valamint váltóruhát pakolt, majd türjei otthonából Zalaegerszegre utazott. 

A zalai megyeszékhelyen az egyik dohánybolthoz közeli parkban átöltözött, majd a fejére húzott símaszkban belépett a dohányboltba, ahol késsel az eladót fenyegetve követelte, hogy "mindent" adjon oda neki. Miután az eladó megmutatta, hogy hol van a pénztárgép, a vádlott 276 ezer forintot magához véve kifutott az üzletből. Távozása után a parkban újra átöltözött, taxival hazament Türjére, ahol másnap fogták el a rendőrök, és a pénzt is szinte hiánytalanul megtalálták.

A 21 éves férfit - aki korábban zsarolásért, lopásért, szemérem elleni erőszakért is volt már büntetve - a Zalaegerszegi Járásbíróság áprilisban felfegyverkezve elkövetett rablás miatt különös visszaesőként nyolc év fegyházbüntetésre ítélte. A vádlott és védője fellebbezése alapján került az ügy a Zalaegerszegi Törvényszék elé, amely pénteken helybenhagyta az így jogerőssé is vló ítéletet.

Szerző