Nagyot emelne a béreken a kormány

Publikálás dátuma
2016.11.12. 06:22
A jövő évi bérekről szóló tárgyalás a nemzetgazdasági miniszter meglepő számaival indult FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Meglepte a kormány a szakszervezeteket és a munkaadókat is azzal, hogy 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos garantált bérminimum emelésére tett ajánlatot tegnap. A munkavállalók képviselői ennél szerényebb javaslatot tettek, a vállalkozók a több évre szóló megállapodás ötletét üdvözli, ám a mértékekkel vitatkoznak. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tegnap ismertette a kabinet jövő évre szóló béremelési javaslatát, amivel mindenkit meglepett. A minimálbér összege jövőre 15 százalékkal, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét pedig 25 százalékkal emelkedne a kormány javaslata szerint. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 12 százalékkal nőne. A munkáltatói járulékteher jövőre 4 százalékponttal csökkenne, amit 2018-ban egy újabb 2 százalékos mérséklés követne, majd a következő négy éven át 2-2 százalékot vágnának a járulékokon, ha és amennyiben a reálbérek növekedése ezekben az években eléri a 6 százalékot. Ez jelentősen csökkentené a közterheket és azt az adóéket, amiben Magyarországnak a környező országokkal szemben jelentős versenyhátránya van - emelte ki a miniszter a tanácskozás követő tájékoztatón. A napokban folytatódik az egyeztetés a partnerek között és a kormány reményei szerint ezek végén egy hat évre szóló megállapodás jöhet létre.

A kormány béremelési javaslata abból indul ki, hogy az elmúlt évek bérnövekedési tendenciáinak folytatódnia kell, a gazdaság állapota lehetővé teszi, hogy bátrabban tervezzünk, a 3 százalékos növekedés feltétele adott, az államháztartás stabil - hangsúlyozta Varga Mihály. A miniszter úgy vélte, hogy a bérnövekedés mértéke a következő hat évben reálértéken elérhetné a 40 százalékot is, ami a gazdaság teljesítőképességét még nem veszélyeztethetné. A járulékcsökkentési tervektől azt várják, hogy azok a béremelések következő ciklusaival összekötve további a hatékonyság és versenyképesség javulással járnak.

A szakszervezetek kedvezően fogadták a kormány ajánlatát, ami a minimálbért tekintve majd öt százalékkal felülmúlta az övékét. Így már belátható időn belül teljesülhet az a több éve hangoztatott vágy, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum összegét. A szakszervezeti javaslatot (10,4 , illetve 16,3 százalék) meghaladják a kormány számai. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ) elnöke úgy látja kétéves harcuk célba érhet, mert már a kormány is úgy látja, hogy egy ekkora emelés benne van a gazdaságban.

A kormány ajánlata biztató kezdet a megállapodásra, ám a munkáltatók még tárgyalni akarnak a mértékekről mert sokallják azokat. A megállapodás irányába mutat, hogy a miniszter azt mondta van még mozgástere, és a most ismertetett javaslat nem borítja fel a költségvetés egyensúlyát - tette hozzá Kordás. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet kialakulásában nagy szerepe volt az elmúlt időszak – 10-15 év - elmaradt béremeléseinek is. A kormány a hat éves megállapodás ígéretével érkezett, viszont ha lesz is ilyen, abból csak a következő kormány belépéséig megvalósuló vehető készpénznek, a későbbi teljesítés kényszere nem köti az új kabinetet - mondta Kordás László.

A minimálbér 2016. július 1-jén, euróban
Bulgária 215
Románia 276
Magyarország 350
Csehország 365
Lettország 370
Litvánia 380
Szlovákia 405
Horvátország 414
Lengyelország 417
Észtország 430
Portugália 618
Görögország 684
Málta 728
Spanyolország 764
Szlovénia 791
Egyesült Királyság 1 343
Németország 1 440
Franciaország 1 467
Belgium 1 532
Hollandia 1 537
Írország 1 546
Luxemburg 1 923
Forrás: Eurostat

A tanácskozáson jelenlévő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke álláspontja is az volt, hogy a hatékonyság és versenyképesség növelésének egyik eszköze a béremelés lehet, mert ilyenkor a vállalkozások rákényszerülnek arra, hogy nem az olcsó munkaerővel terveznek növekedést, hanem versenyképesebb módon állítják elő a termékeket, és ez jó hatással lehet a termelékenységre és hatékonyságra is. A munkáltatók járulékcsökkentésből eredő megtakarításukat a munkaerő megtartásra, újak toborzására használhatják.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nem volt teljesen elégedett az egyeztetés eredményével. A megállapodás több éves futamidejét, a kiszámíthatóságot Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke is üdvözölte, hozzátéve, hogy fontosnak tartják a munkaerőhiány enyhítését, vagy legalább az elvándorlás megállítását. Azzal sem vitatkoztak a munkaadók, hogy jelentős béremelésre van szükség, természetesen a minimálbért és a garantált szakmai bérminimumot is beleértve.

Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány nem elsősorban a minimálbéres, illetve a garantált szakmai bérminimumos kategóriákban a legsúlyosabb. Leginkább a jól képzett szakmunkásból, mérnökből, informatikusból van kevés. Ezekben a munkakörökben is béremelési kényszer van - jelezte Rolek Ferenc. Így a béremelések összességében nagyon jelentős terhet rónak a munkáltatókra.

A munkaadói oldal a béremelések mértékéről további tárgyalásokat javasolt. Különösen a 2017-re ajánlott minimálbér és kötelező bérminimum arányok tűnnek magasnak, főleg a hazai kis és közepes vállalkozások (kkv) számára nehezen tarthatók ezek a százalékok.

A munkaadói oldal ezenkívül a jelenlegi kedvező költségvetési helyzetre hivatkozva nagyobb állami tehervállalást szorgalmaz. A béremelések mellett pedig elsősorban a magyar cégek versenyképességének növelésére, a hatékonyság javítására, az automatizálásra kell fektetni a hangsúlyt.

Jövőre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a minimálbér 10 és a kötelező bérminimum 20 százalékos emelését tartja elfogadhatónak. A munkáltatókat terhelő járulékcsökkentés menetrendjét is átírnák. A további béremeléseket a gazdaság teljesítőképességétől tennék függővé. A kormány 2017-ben 4, majd további 5 év alatt évente 2 százalékos járulékcsökkentési tervével szemben a munkaadói oldal 3 éves járulékcsökkentési programot vázolt fel, amelynek első lépcsőjében jövőre 5 százalékponttal, majd 2018-19-ben egyaránt 2,5 százalékponttal faragnák le a munkáltatók járulékbefizetési kötelezettségét - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Becslések szerint a munkaadói oldal javaslata 2017-ben nagyjából 500 milliárd forintos léket vágna a költségvetésen. A jelentős bérkiáramlás azonban a VOSZ főtitkára szerint egyebek mellett a bővülő fogyasztás révén, az áfabevételek növelése, illetve a magasabb szja befizetésekkel jelentős részben vissza is folyna az államkasszába.

A munkaadók mindenképpen szeretnék látni a kormányzati háttérszámításokat és elegendő időt is kérnek a testületeknek az adatok elemzéséhez és a javaslatok elkészítéséhez. Nagyon fontosnak tartják, hogy a közfoglalkoztatás bérei viszont ne emelkedjenek és nőjön a távolság a közmunka és a minimálbér között. Azt Dávid Ferenc is megerősítette, hogy az alsó fizetési kategóriák emelését követnie kell a kvalifikáltabb munkaerő béremelésének. Szerinte a nagy munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban a munkaadók továbbadják a járulékcsökkentést, de sok vállalkozó a felszabaduló forrásból új munkahelyeket teremthet, vagy technikai, technológiai fejlesztéseket végezhet.

A gazdasági tárca már hétfőn írásban átadja a szociális partnereknek háttérszámítások, és kezdődnek az újabb egyeztetések, amelyek eredményének a parlament előtt levő adótörvényekbe is bele kellene kerülniük, hogy a döntések jövőre hatályba lépjenek.

Szerző

Nehéz átmenet vár Amerikára

Publikálás dátuma
2016.11.12. 06:00
Pápai Gábor rajza.
Nehéz lesz feldolgozni Donald Trump váratlan győzelmének sokkját az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt. Az amerikai nagyvárosokban folytatódtak a tüntetések a kiszámíthatatlan Trump-elnökség ellen, ha már jóval kevesebben vonultak is utcára, de néhány helyen erőszakba torkollottak a tüntetések. A Demokrata Pártban megkezdődött az önvizsgálat.

Barack Obama látnivalóan igyekszik csillapítani a kedélyeket, s tartja magát az amerikai elnökváltások történelmileg kialakult hagyományaihoz. 2008-ban a Bush-házaspár is szívélyesen fogadta Michelle és Barack Obamát, s ugyanezt tette most az Obama-házaspár is. A megválasztott republikánus elnököt Obama, Melania Trumpot a felesége, Michelle vezette körbe a történelmi levegőjű elnöki rezidencián. A 44. elnök megígérte, minden segítséget megad a hatalomváltás technikai lebonyolításához utódának.

Másfelől azonban a találkozót követően szóvivője, Josh Earnest elismerte, Obama véleménye mit sem változott Donald Trumpról, ahhoz képest, amit előzőleg, a kampánybeszédekben mondott, hogy sem felkészültségét, sem temperamentumát illetően nem tartja alkalmasnak az elnökségre. A választás azonban lezajlott, s a demokratikus alapelvek része az is, hogy tiszteletben tartják a szavazók akaratát. Kevés dolog szivárgott ki arról, hogy mi hangzott el Obama és Trump között az Ovális Irodában zajlott négyszemközti beszélgetésen, a Trump-stáb azonban már kiszivárogtatta, megüzenték a leköszönő elnöknek, hogy a beiktatásig hátralévő időben ne hozzon döntéseket olyan külpolitikai kérdésekben, amelyek szemben állnak Trump programjával. Az amerikai elnök még tervezett volna egy kísérletet az izraeli-palesztin békefolyamat felújítására, s még nem adták fel az ázsiai szabadkereskedelmi megállapodás, a TPP ratifikálásának reményét sem.

A washingtoni külügyminisztériumban, védelmi minisztériumban hírek szerint nagy a tanácstalanság. A megválasztott elnök emberei a New York Times szerint még nem jelentkeztek, hogy megkezdjék az átadás-átvétel bonyolult folyamatát, s így nem tudni, hogy a január 20-án hivatalba lépő Trump tartja-e magát a kampányidőszak keménykedéseihez, fenyegetéseihez, s fenekestül felforgatja-e az amerikai külpolitika irányvonalát. A mexikói falépítés, a még Bill Clinton idejében elfogadott NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás eltörlése, a muszlim bevándorlás korlátozása, a NATO jövője – rengeteg a kérdőjel. Az nem kérdéses, hogy Trump szándékai szerint javulni fog az amerikai-orosz viszony, Moszkvában legalábbis ebben bizakodnak. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában elismerte, hogy Oroszország a kampány során kapcsolatban állt Trump stábjával. Ezt az AP hírügynökségnek adott interjújában az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette, Trump szóvivője, Hope Hicks viszont cáfolta. Putyin szóvivője szerint teljesen természetes, hogy fenntartották a kapcsolatot Trump embereivel, ahogy a demokrata kampánnyal is. Demokrata oldalról azzal vádolták Oroszországot, hogy hackereik révén Trump mellett korábban példa nélküli módon beleavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Az átmenetet vezénylő Trump-csapatban már folyik a helyezkedés. Chris Christie, New Jersey kormányzója vezette május óta a jövendő posztok elosztásáról döntő csoportot, de hírek szerint Mike Pence, a megválasztott alelnök nagyobb szerepet kap. A változtatásokban Trump veje, Jared Kushner kulcsszerepet játszik. Ivanka Trump és férje is ott volt csütörtökön a Trump-stáb tagjaként a Fehér Házban, s találgatták, hogy Kushner lehet Trump személyzeti főnöke. A New York Times viszont úgy tudja, Steve Bannon, a konzervatív Breitbar portál volt vezetője, Trump kampányfőnöke, s Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője vetélkedik a posztért.

Merkel felhívta Trumpot
Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - jelentették be pénteken Berlinben. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a "közös értékek szoros kapcsolatba" fűzik Németországot és az Egyesült Államokat. A kancellár szoros együttműködést kínált a megválasztott elnöknek, és kifejezte örömét, hogy legkésőbb a 2017-es hamburgi G20-csúcson személyesen is üdvözölheti.
Francois Hollande pénteken bejelentette, hogy "az álláspontok tisztázására" telefonon egyeztet a megválasztott amerikai elnökkel. "Tisztázni fogom az álláspontokat, őszintén kell beszélnünk" - mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televíziónak adott interjúban. "Donald Trumpot megválasztották, az én feladatom biztosítani, hogy legyenek kapcsolatok, a legjobbak, de azoknak őszinte és egyértelmű alapokon kell nyugodniuk" - hangsúlyozta Francois Hollande.

Bűnbakkeresés a Clinton-kampányban

Sokáig vizsgálják még Hillary Clinton váratlan vereségének mögöttes okait a Demokrata Pártban. John Podesta és Jennifer Palmieri a kampánystábnak tartott háttérbeszélgetésen mindenkit hibáztattak, csak saját magukat nem – számolt be róla a Politico című lap, a kampány vezetésével szemben kritikus aktivisták beszámolóira támaszkodva. A Clinton-kampány támogatói közül sokan úgy vélik, hogy önmagában James Comey FBI-főnök „októberi meglepetésével”, a Clinton elleni vizsgálat újranyitásának, majd leállításának bejelentésével nem magyarázható a vereség, ennek jóval mélyebb okai voltak.

Utóbb derült ki, hogy a pártban már 2015 januárjában is kétségek voltak Hillary indításával kapcsolatosan. Cheryl Mills, Clinton egyik legrégebbi tanácsadója, aki már a Bill Clinton elleni impeachment-eljárás idején is befolyásos szerepet játszott, ellene volt a megosztó volt First Lady indításának, s nem kevesen voltak a Demokrata Pártban, akik eltanácsolták volna a pártvezetést attól, hogy egy változást sürgető közhangulatban a politikai establishmentet megtestesítő, a Wall Streethez kötődő Hillary legyen a demokrata jelölt. Clinton személye azonban „megkerülhetetlen” volt, s inkább megalkudtak azzal, hogy a volt külügyminiszterhez kapcsolódó botrányokat is kezelni kell. A másik nagy probléma, mondták el név nélkül többen is a Politicónak, hogy alulbecsülték a demokraták által elhanyagolt, leszakadó munkásrétegek elégedetlenségét. „Clintonnak olyan szerencséje volt, hogy egy komplett idióta lett az ellenfele, mégsem tudott győzni” – fogalmazta meg az egyik informátor többek véleményét.

Mint kiderült, nem csupán Mills, de Bill Clinton tanácsait sem fogadták meg, a volt elnök éppenséggel azt javasolta, hogy fordítsanak nagyobb energiát a rozsdaövezet, a középnyugat demokratáinak megnyerésére. Clintonra azonban rálegyintettek, mondván, soha többet nem lehet összehozni azt a koalíciót, amely őt annak idején megválasztotta. Az etnikai kisebbségek támogatására alapozott kampányt azonban Barack Obamára szabták, Clinton személyisége nem tudta mozgósítani mindazokat a rétegeket, amelyek elmentek szavazni Obamáért.

A Demokrata Pártban nem csupán a felelősség kérdését vitatják, de várhatóan megkezdődik a belharc is, hogy milyen irányban folytassák, hogyan reagáljanak Trump elnökké választására, s hogyan próbálják visszanyerni a magukat elhanyagoltnak érző, vidéki, fehér, munkásszavazókat. Clinton előválasztási ellenfele, Bernie Sanders szenátor után a massachusetts-i Elizabeth Warren szenátor is úgy nyilatkozott, a középosztály helyzetének javítása érdekében készek együttműködni a megválasztott elnök kormányzatával. A veterán vermonti szenátor előzőleg, a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az emberek okkal dühösek, s együttműködést ajánlott Trumpnak. A veterán szenátor azt is jelezte ugyanakkor, hogy ha a milliárdos „rasszista, szexista, idegengyűlölő és környezetvédelem-ellenes” politikát akar folytatni, akkor szembeszállnak vele. Warren a Demokrata Párt átalakításának vezéralakja akar lenni, most, hogy – az elvesztett választás után – már nincs szükség arra, hogy meghajoljanak a mérsékelt, az üzleti körökhöz közel álló Clinton-szárny előtt – írta a Boston Globe. Trump és Warren között azonban nehezen elképzelhető a párbeszéd, a milliárdos a kampányban megállás nélkül bírálta, a legendás indián hercegnőről Pocahontasnak csúfolta a massachusetts-i szenátornőt, aki szerinte alaptalanul állítja, hogy felmenői között indián-amerikaiak is vannak.

Erődítménnyé változott, titkosszolgálati védelmet kapott a Trump-torony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER

Erődítménnyé változott, titkosszolgálati védelmet kapott a Trump-torony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER

Folytatódtak a tüntetések

Péntekre virradóra tovább folytatódtak a tüntetések számos amerikai nagyvárosban. Többnyire békés megmozdulások voltak, de az Oregon állambeli Portland központjában elszabadult az erőszak. Több mint négyezer Trump-ellenes tüntető jött össze, a békés tiltakozók mellé anarchista csoportok csapódtak, feldúltak egy autókereskedő céget, 19 autót tettek tönkre. Számos kirakat ablakait is beverték. A rendőrség könnygáz, borsspray bevetésével oszlatta szét a tüntetőket.

New Yorkban a Trump-torony előtt kisebb megmozdulás volt, mint előző este. Los Angelesben többszázan gyűltek össze, de hétvégére nagy tüntetést terveznek. Az Ohio állambeli Colombusban, a wisconsini Madisonban, s Milwaukee-ben is ezernél többen vonultak utcára. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester a FoxNews-nak nyilatkozva azt mondta, „elkényeztetett gyerekek” a tiltakozók, s itt az ideje, hogy lecsillapodjanak.

A megválasztott elnök tovább már nem tűrhette a Twitter-tilalmat, Trump új üzenetében azt állította, a média által uszított, fizetett tüntetők randalíroznak a tulajdonában lévő épületek előtt. Egy következő üzenetben ugyanakkor békülékenyebb hangot ütött meg: „Örülök, hogy a tüntetőket az ország iránti szeretet vezeti. Megbékülünk majd, s büszkék lehetünk!” – írta.

Donald Trump ígéretlistája
- Visszafordítaná Obama egészségügyi reformját
- Újra engedélyezné a vízbefojtást imitáló kihallgatási módszert
- Falat építene Mexikó határán, s a mexikóiakkal fizettetné ki
- Kitoloncoltatna többmillió illegális bevándorlót
- Leállítaná a szíriai menekültek befogadását
- Jelentősen emelné a katonai költségvetést
- Befagyasztaná a szövetségi alkalmazottak létszámát
- Enyhítené az energiaipar környezetvédelmi korlátozásait
- Kivonulna a párizsi klímamegállapodásból
- Felmondaná a szabadkereskedelmi megállapodásokat

Szerző

Nehéz átmenet vár Amerikára

Publikálás dátuma
2016.11.12. 06:00
Pápai Gábor rajza.
Nehéz lesz feldolgozni Donald Trump váratlan győzelmének sokkját az Egyesült Államokban és világszerte egyaránt. Az amerikai nagyvárosokban folytatódtak a tüntetések a kiszámíthatatlan Trump-elnökség ellen, ha már jóval kevesebben vonultak is utcára, de néhány helyen erőszakba torkollottak a tüntetések. A Demokrata Pártban megkezdődött az önvizsgálat.

Barack Obama látnivalóan igyekszik csillapítani a kedélyeket, s tartja magát az amerikai elnökváltások történelmileg kialakult hagyományaihoz. 2008-ban a Bush-házaspár is szívélyesen fogadta Michelle és Barack Obamát, s ugyanezt tette most az Obama-házaspár is. A megválasztott republikánus elnököt Obama, Melania Trumpot a felesége, Michelle vezette körbe a történelmi levegőjű elnöki rezidencián. A 44. elnök megígérte, minden segítséget megad a hatalomváltás technikai lebonyolításához utódának.

Másfelől azonban a találkozót követően szóvivője, Josh Earnest elismerte, Obama véleménye mit sem változott Donald Trumpról, ahhoz képest, amit előzőleg, a kampánybeszédekben mondott, hogy sem felkészültségét, sem temperamentumát illetően nem tartja alkalmasnak az elnökségre. A választás azonban lezajlott, s a demokratikus alapelvek része az is, hogy tiszteletben tartják a szavazók akaratát. Kevés dolog szivárgott ki arról, hogy mi hangzott el Obama és Trump között az Ovális Irodában zajlott négyszemközti beszélgetésen, a Trump-stáb azonban már kiszivárogtatta, megüzenték a leköszönő elnöknek, hogy a beiktatásig hátralévő időben ne hozzon döntéseket olyan külpolitikai kérdésekben, amelyek szemben állnak Trump programjával. Az amerikai elnök még tervezett volna egy kísérletet az izraeli-palesztin békefolyamat felújítására, s még nem adták fel az ázsiai szabadkereskedelmi megállapodás, a TPP ratifikálásának reményét sem.

A washingtoni külügyminisztériumban, védelmi minisztériumban hírek szerint nagy a tanácstalanság. A megválasztott elnök emberei a New York Times szerint még nem jelentkeztek, hogy megkezdjék az átadás-átvétel bonyolult folyamatát, s így nem tudni, hogy a január 20-án hivatalba lépő Trump tartja-e magát a kampányidőszak keménykedéseihez, fenyegetéseihez, s fenekestül felforgatja-e az amerikai külpolitika irányvonalát. A mexikói falépítés, a még Bill Clinton idejében elfogadott NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás eltörlése, a muszlim bevándorlás korlátozása, a NATO jövője – rengeteg a kérdőjel. Az nem kérdéses, hogy Trump szándékai szerint javulni fog az amerikai-orosz viszony, Moszkvában legalábbis ebben bizakodnak. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában elismerte, hogy Oroszország a kampány során kapcsolatban állt Trump stábjával. Ezt az AP hírügynökségnek adott interjújában az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette, Trump szóvivője, Hope Hicks viszont cáfolta. Putyin szóvivője szerint teljesen természetes, hogy fenntartották a kapcsolatot Trump embereivel, ahogy a demokrata kampánnyal is. Demokrata oldalról azzal vádolták Oroszországot, hogy hackereik révén Trump mellett korábban példa nélküli módon beleavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Az átmenetet vezénylő Trump-csapatban már folyik a helyezkedés. Chris Christie, New Jersey kormányzója vezette május óta a jövendő posztok elosztásáról döntő csoportot, de hírek szerint Mike Pence, a megválasztott alelnök nagyobb szerepet kap. A változtatásokban Trump veje, Jared Kushner kulcsszerepet játszik. Ivanka Trump és férje is ott volt csütörtökön a Trump-stáb tagjaként a Fehér Házban, s találgatták, hogy Kushner lehet Trump személyzeti főnöke. A New York Times viszont úgy tudja, Steve Bannon, a konzervatív Breitbar portál volt vezetője, Trump kampányfőnöke, s Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője vetélkedik a posztért.

Merkel felhívta Trumpot
Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - jelentették be pénteken Berlinben. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a "közös értékek szoros kapcsolatba" fűzik Németországot és az Egyesült Államokat. A kancellár szoros együttműködést kínált a megválasztott elnöknek, és kifejezte örömét, hogy legkésőbb a 2017-es hamburgi G20-csúcson személyesen is üdvözölheti.
Francois Hollande pénteken bejelentette, hogy "az álláspontok tisztázására" telefonon egyeztet a megválasztott amerikai elnökkel. "Tisztázni fogom az álláspontokat, őszintén kell beszélnünk" - mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televíziónak adott interjúban. "Donald Trumpot megválasztották, az én feladatom biztosítani, hogy legyenek kapcsolatok, a legjobbak, de azoknak őszinte és egyértelmű alapokon kell nyugodniuk" - hangsúlyozta Francois Hollande.

Bűnbakkeresés a Clinton-kampányban

Sokáig vizsgálják még Hillary Clinton váratlan vereségének mögöttes okait a Demokrata Pártban. John Podesta és Jennifer Palmieri a kampánystábnak tartott háttérbeszélgetésen mindenkit hibáztattak, csak saját magukat nem – számolt be róla a Politico című lap, a kampány vezetésével szemben kritikus aktivisták beszámolóira támaszkodva. A Clinton-kampány támogatói közül sokan úgy vélik, hogy önmagában James Comey FBI-főnök „októberi meglepetésével”, a Clinton elleni vizsgálat újranyitásának, majd leállításának bejelentésével nem magyarázható a vereség, ennek jóval mélyebb okai voltak.

Utóbb derült ki, hogy a pártban már 2015 januárjában is kétségek voltak Hillary indításával kapcsolatosan. Cheryl Mills, Clinton egyik legrégebbi tanácsadója, aki már a Bill Clinton elleni impeachment-eljárás idején is befolyásos szerepet játszott, ellene volt a megosztó volt First Lady indításának, s nem kevesen voltak a Demokrata Pártban, akik eltanácsolták volna a pártvezetést attól, hogy egy változást sürgető közhangulatban a politikai establishmentet megtestesítő, a Wall Streethez kötődő Hillary legyen a demokrata jelölt. Clinton személye azonban „megkerülhetetlen” volt, s inkább megalkudtak azzal, hogy a volt külügyminiszterhez kapcsolódó botrányokat is kezelni kell. A másik nagy probléma, mondták el név nélkül többen is a Politicónak, hogy alulbecsülték a demokraták által elhanyagolt, leszakadó munkásrétegek elégedetlenségét. „Clintonnak olyan szerencséje volt, hogy egy komplett idióta lett az ellenfele, mégsem tudott győzni” – fogalmazta meg az egyik informátor többek véleményét.

Mint kiderült, nem csupán Mills, de Bill Clinton tanácsait sem fogadták meg, a volt elnök éppenséggel azt javasolta, hogy fordítsanak nagyobb energiát a rozsdaövezet, a középnyugat demokratáinak megnyerésére. Clintonra azonban rálegyintettek, mondván, soha többet nem lehet összehozni azt a koalíciót, amely őt annak idején megválasztotta. Az etnikai kisebbségek támogatására alapozott kampányt azonban Barack Obamára szabták, Clinton személyisége nem tudta mozgósítani mindazokat a rétegeket, amelyek elmentek szavazni Obamáért.

A Demokrata Pártban nem csupán a felelősség kérdését vitatják, de várhatóan megkezdődik a belharc is, hogy milyen irányban folytassák, hogyan reagáljanak Trump elnökké választására, s hogyan próbálják visszanyerni a magukat elhanyagoltnak érző, vidéki, fehér, munkásszavazókat. Clinton előválasztási ellenfele, Bernie Sanders szenátor után a massachusetts-i Elizabeth Warren szenátor is úgy nyilatkozott, a középosztály helyzetének javítása érdekében készek együttműködni a megválasztott elnök kormányzatával. A veterán vermonti szenátor előzőleg, a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az emberek okkal dühösek, s együttműködést ajánlott Trumpnak. A veterán szenátor azt is jelezte ugyanakkor, hogy ha a milliárdos „rasszista, szexista, idegengyűlölő és környezetvédelem-ellenes” politikát akar folytatni, akkor szembeszállnak vele. Warren a Demokrata Párt átalakításának vezéralakja akar lenni, most, hogy – az elvesztett választás után – már nincs szükség arra, hogy meghajoljanak a mérsékelt, az üzleti körökhöz közel álló Clinton-szárny előtt – írta a Boston Globe. Trump és Warren között azonban nehezen elképzelhető a párbeszéd, a milliárdos a kampányban megállás nélkül bírálta, a legendás indián hercegnőről Pocahontasnak csúfolta a massachusetts-i szenátornőt, aki szerinte alaptalanul állítja, hogy felmenői között indián-amerikaiak is vannak.

Erődítménnyé változott, titkosszolgálati védelmet kapott a Trump-torony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER

Erődítménnyé változott, titkosszolgálati védelmet kapott a Trump-torony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER

Folytatódtak a tüntetések

Péntekre virradóra tovább folytatódtak a tüntetések számos amerikai nagyvárosban. Többnyire békés megmozdulások voltak, de az Oregon állambeli Portland központjában elszabadult az erőszak. Több mint négyezer Trump-ellenes tüntető jött össze, a békés tiltakozók mellé anarchista csoportok csapódtak, feldúltak egy autókereskedő céget, 19 autót tettek tönkre. Számos kirakat ablakait is beverték. A rendőrség könnygáz, borsspray bevetésével oszlatta szét a tüntetőket.

New Yorkban a Trump-torony előtt kisebb megmozdulás volt, mint előző este. Los Angelesben többszázan gyűltek össze, de hétvégére nagy tüntetést terveznek. Az Ohio állambeli Colombusban, a wisconsini Madisonban, s Milwaukee-ben is ezernél többen vonultak utcára. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester a FoxNews-nak nyilatkozva azt mondta, „elkényeztetett gyerekek” a tiltakozók, s itt az ideje, hogy lecsillapodjanak.

A megválasztott elnök tovább már nem tűrhette a Twitter-tilalmat, Trump új üzenetében azt állította, a média által uszított, fizetett tüntetők randalíroznak a tulajdonában lévő épületek előtt. Egy következő üzenetben ugyanakkor békülékenyebb hangot ütött meg: „Örülök, hogy a tüntetőket az ország iránti szeretet vezeti. Megbékülünk majd, s büszkék lehetünk!” – írta.

Donald Trump ígéretlistája
- Visszafordítaná Obama egészségügyi reformját
- Újra engedélyezné a vízbefojtást imitáló kihallgatási módszert
- Falat építene Mexikó határán, s a mexikóiakkal fizettetné ki
- Kitoloncoltatna többmillió illegális bevándorlót
- Leállítaná a szíriai menekültek befogadását
- Jelentősen emelné a katonai költségvetést
- Befagyasztaná a szövetségi alkalmazottak létszámát
- Enyhítené az energiaipar környezetvédelmi korlátozásait
- Kivonulna a párizsi klímamegállapodásból
- Felmondaná a szabadkereskedelmi megállapodásokat

Szerző