Barack Obama látnivalóan igyekszik csillapítani a kedélyeket, s tartja magát az amerikai elnökváltások történelmileg kialakult hagyományaihoz. 2008-ban a Bush-házaspár is szívélyesen fogadta Michelle és Barack Obamát, s ugyanezt tette most az Obama-házaspár is. A megválasztott republikánus elnököt Obama, Melania Trumpot a felesége, Michelle vezette körbe a történelmi levegőjű elnöki rezidencián. A 44. elnök megígérte, minden segítséget megad a hatalomváltás technikai lebonyolításához utódának.
Másfelől azonban a találkozót követően szóvivője, Josh Earnest elismerte, Obama véleménye mit sem változott Donald Trumpról, ahhoz képest, amit előzőleg, a kampánybeszédekben mondott, hogy sem felkészültségét, sem temperamentumát illetően nem tartja alkalmasnak az elnökségre. A választás azonban lezajlott, s a demokratikus alapelvek része az is, hogy tiszteletben tartják a szavazók akaratát. Kevés dolog szivárgott ki arról, hogy mi hangzott el Obama és Trump között az Ovális Irodában zajlott négyszemközti beszélgetésen, a Trump-stáb azonban már kiszivárogtatta, megüzenték a leköszönő elnöknek, hogy a beiktatásig hátralévő időben ne hozzon döntéseket olyan külpolitikai kérdésekben, amelyek szemben állnak Trump programjával. Az amerikai elnök még tervezett volna egy kísérletet az izraeli-palesztin békefolyamat felújítására, s még nem adták fel az ázsiai szabadkereskedelmi megállapodás, a TPP ratifikálásának reményét sem.
A washingtoni külügyminisztériumban, védelmi minisztériumban hírek szerint nagy a tanácstalanság. A megválasztott elnök emberei a New York Times szerint még nem jelentkeztek, hogy megkezdjék az átadás-átvétel bonyolult folyamatát, s így nem tudni, hogy a január 20-án hivatalba lépő Trump tartja-e magát a kampányidőszak keménykedéseihez, fenyegetéseihez, s fenekestül felforgatja-e az amerikai külpolitika irányvonalát. A mexikói falépítés, a még Bill Clinton idejében elfogadott NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás eltörlése, a muszlim bevándorlás korlátozása, a NATO jövője – rengeteg a kérdőjel. Az nem kérdéses, hogy Trump szándékai szerint javulni fog az amerikai-orosz viszony, Moszkvában legalábbis ebben bizakodnak. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában elismerte, hogy Oroszország a kampány során kapcsolatban állt Trump stábjával. Ezt az AP hírügynökségnek adott interjújában az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette, Trump szóvivője, Hope Hicks viszont cáfolta. Putyin szóvivője szerint teljesen természetes, hogy fenntartották a kapcsolatot Trump embereivel, ahogy a demokrata kampánnyal is. Demokrata oldalról azzal vádolták Oroszországot, hogy hackereik révén Trump mellett korábban példa nélküli módon beleavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.
Az átmenetet vezénylő Trump-csapatban már folyik a helyezkedés. Chris Christie, New Jersey kormányzója vezette május óta a jövendő posztok elosztásáról döntő csoportot, de hírek szerint Mike Pence, a megválasztott alelnök nagyobb szerepet kap. A változtatásokban Trump veje, Jared Kushner kulcsszerepet játszik. Ivanka Trump és férje is ott volt csütörtökön a Trump-stáb tagjaként a Fehér Házban, s találgatták, hogy Kushner lehet Trump személyzeti főnöke. A New York Times viszont úgy tudja, Steve Bannon, a konzervatív Breitbar portál volt vezetője, Trump kampányfőnöke, s Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője vetélkedik a posztért.
Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - jelentették be pénteken Berlinben. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a "közös értékek szoros kapcsolatba" fűzik Németországot és az Egyesült Államokat. A kancellár szoros együttműködést kínált a megválasztott elnöknek, és kifejezte örömét, hogy legkésőbb a 2017-es hamburgi G20-csúcson személyesen is üdvözölheti.
Francois Hollande pénteken bejelentette, hogy "az álláspontok tisztázására" telefonon egyeztet a megválasztott amerikai elnökkel. "Tisztázni fogom az álláspontokat, őszintén kell beszélnünk" - mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televíziónak adott interjúban. "Donald Trumpot megválasztották, az én feladatom biztosítani, hogy legyenek kapcsolatok, a legjobbak, de azoknak őszinte és egyértelmű alapokon kell nyugodniuk" - hangsúlyozta Francois Hollande.
Bűnbakkeresés a Clinton-kampányban
Sokáig vizsgálják még Hillary Clinton váratlan vereségének mögöttes okait a Demokrata Pártban. John Podesta és Jennifer Palmieri a kampánystábnak tartott háttérbeszélgetésen mindenkit hibáztattak, csak saját magukat nem – számolt be róla a Politico című lap, a kampány vezetésével szemben kritikus aktivisták beszámolóira támaszkodva. A Clinton-kampány támogatói közül sokan úgy vélik, hogy önmagában James Comey FBI-főnök „októberi meglepetésével”, a Clinton elleni vizsgálat újranyitásának, majd leállításának bejelentésével nem magyarázható a vereség, ennek jóval mélyebb okai voltak.
Utóbb derült ki, hogy a pártban már 2015 januárjában is kétségek voltak Hillary indításával kapcsolatosan. Cheryl Mills, Clinton egyik legrégebbi tanácsadója, aki már a Bill Clinton elleni impeachment-eljárás idején is befolyásos szerepet játszott, ellene volt a megosztó volt First Lady indításának, s nem kevesen voltak a Demokrata Pártban, akik eltanácsolták volna a pártvezetést attól, hogy egy változást sürgető közhangulatban a politikai establishmentet megtestesítő, a Wall Streethez kötődő Hillary legyen a demokrata jelölt. Clinton személye azonban „megkerülhetetlen” volt, s inkább megalkudtak azzal, hogy a volt külügyminiszterhez kapcsolódó botrányokat is kezelni kell. A másik nagy probléma, mondták el név nélkül többen is a Politicónak, hogy alulbecsülték a demokraták által elhanyagolt, leszakadó munkásrétegek elégedetlenségét. „Clintonnak olyan szerencséje volt, hogy egy komplett idióta lett az ellenfele, mégsem tudott győzni” – fogalmazta meg az egyik informátor többek véleményét.
Mint kiderült, nem csupán Mills, de Bill Clinton tanácsait sem fogadták meg, a volt elnök éppenséggel azt javasolta, hogy fordítsanak nagyobb energiát a rozsdaövezet, a középnyugat demokratáinak megnyerésére. Clintonra azonban rálegyintettek, mondván, soha többet nem lehet összehozni azt a koalíciót, amely őt annak idején megválasztotta. Az etnikai kisebbségek támogatására alapozott kampányt azonban Barack Obamára szabták, Clinton személyisége nem tudta mozgósítani mindazokat a rétegeket, amelyek elmentek szavazni Obamáért.
A Demokrata Pártban nem csupán a felelősség kérdését vitatják, de várhatóan megkezdődik a belharc is, hogy milyen irányban folytassák, hogyan reagáljanak Trump elnökké választására, s hogyan próbálják visszanyerni a magukat elhanyagoltnak érző, vidéki, fehér, munkásszavazókat. Clinton előválasztási ellenfele, Bernie Sanders szenátor után a massachusetts-i Elizabeth Warren szenátor is úgy nyilatkozott, a középosztály helyzetének javítása érdekében készek együttműködni a megválasztott elnök kormányzatával. A veterán vermonti szenátor előzőleg, a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az emberek okkal dühösek, s együttműködést ajánlott Trumpnak. A veterán szenátor azt is jelezte ugyanakkor, hogy ha a milliárdos „rasszista, szexista, idegengyűlölő és környezetvédelem-ellenes” politikát akar folytatni, akkor szembeszállnak vele. Warren a Demokrata Párt átalakításának vezéralakja akar lenni, most, hogy – az elvesztett választás után – már nincs szükség arra, hogy meghajoljanak a mérsékelt, az üzleti körökhöz közel álló Clinton-szárny előtt – írta a Boston Globe. Trump és Warren között azonban nehezen elképzelhető a párbeszéd, a milliárdos a kampányban megállás nélkül bírálta, a legendás indián hercegnőről Pocahontasnak csúfolta a massachusetts-i szenátornőt, aki szerinte alaptalanul állítja, hogy felmenői között indián-amerikaiak is vannak.
Erődítménnyé változott, titkosszolgálati védelmet kapott a Trump-torony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
Folytatódtak a tüntetések
Péntekre virradóra tovább folytatódtak a tüntetések számos amerikai nagyvárosban. Többnyire békés megmozdulások voltak, de az Oregon állambeli Portland központjában elszabadult az erőszak. Több mint négyezer Trump-ellenes tüntető jött össze, a békés tiltakozók mellé anarchista csoportok csapódtak, feldúltak egy autókereskedő céget, 19 autót tettek tönkre. Számos kirakat ablakait is beverték. A rendőrség könnygáz, borsspray bevetésével oszlatta szét a tüntetőket.
New Yorkban a Trump-torony előtt kisebb megmozdulás volt, mint előző este. Los Angelesben többszázan gyűltek össze, de hétvégére nagy tüntetést terveznek. Az Ohio állambeli Colombusban, a wisconsini Madisonban, s Milwaukee-ben is ezernél többen vonultak utcára. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester a FoxNews-nak nyilatkozva azt mondta, „elkényeztetett gyerekek” a tiltakozók, s itt az ideje, hogy lecsillapodjanak.
A megválasztott elnök tovább már nem tűrhette a Twitter-tilalmat, Trump új üzenetében azt állította, a média által uszított, fizetett tüntetők randalíroznak a tulajdonában lévő épületek előtt. Egy következő üzenetben ugyanakkor békülékenyebb hangot ütött meg: „Örülök, hogy a tüntetőket az ország iránti szeretet vezeti. Megbékülünk majd, s büszkék lehetünk!” – írta.