Paks 2 - A GE is beszállna

A GE Steam Power Systems arra számít, hogy jó eséllyel részese lehet a Paks 2 atomerőmű építésének, miután ő szállíthatja a teljes turbinaszigetet a finn Hanhikivi I. atomerőműbe, amelybe a tervezett paksival azonos típusú és teljesítményű atomreaktort telepíti a fővállalkozó Rosatom Overseas - közölte Michael Keroulle, a GE Steam Power Systems kereskedelmi igazgatója.

Tájékoztatása szerint a várhatóan 10-12 milliárd euró költséggel felépülő Paks 2 beruházáson belül a turbinasziget megépítésének becsült költsége elérheti a 3 milliárd eurót, amelyből a turbina, a generátor, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó segédüzemi berendezések értéke mintegy 1 milliárd eurót tehet ki.

A finn tender elnyerése megerősíti a GE Magyarország szándékát, hogy Paks 2 beszállítójává váljon. A General Electric több mint 1400 hazai minősített beszállítótól összesen 900 millió dollár értékben vásárol termékeket és szolgáltatásokat Magyarországon, így a projektben való potenciális részvétele segíti a kormány 40 százalékos hazai beszállítói arányra vonatkozó céljának elérését - hangsúlyozta a kereskedelmi igazgató.

A GE 12 gyárat, 5 kutatás-fejlesztési központot és 3 üzleti központot üzemeltet 13 magyar nagyvárosban, köztük Budapesten, Fóton, Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Nagykanizsán, Oroszlányban, Ózdon, Veresegyházon, Zalaegerszegen, Tatabányán és Szegeden.

Magyarország legnagyobb amerikai munkáltatójaként a GE több mint 10 ezer magyar munkatárssal rendelkezik, amelyből 9000 az ipari üzletágaknál dolgozik, további 1800 pedig a vállalat 2014-ben megnyílt budapesti Globális Üzleti Szolgáltató Központjában. Az elmúlt 2 évben a GE több mint 33 milliárd forintot fektetett be Magyarországon.

A GE Magyarország korábbi tájékoztatása szerint a vállalat árbevétele 2015-ben 4452 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 1606 milliárd forintról, az Alstom francia gépipari konszern erőművi és áramelosztó berendezéseket gyártó üzletág (Power and Grid) integrációja és az ezzel kapcsolatos átszervezés, valamint a kapcsolódó egyszeri árbevételnövekedés következtében.
Ennek eredményeként a mintegy tíz üzleti területen tevékenykedő magyarországi leányvállalat adófizetési kötelezettsége a 2014-es mintegy 63,96 milliárd forintról 585,35 milliárd forintra emelkedett a konszolidált, nem auditált adatok szerint. Ezzel párhuzamosan a magyar cég adózás előtti eredménye 304,32 milliárd forintról 4415 milliárd forintra ugrott.

Szerző

Tüntetések Erdélyben a magyar iskolákért

Publikálás dátuma
2016.11.12. 17:49
Tüntetés Marosvásárhelyen MTI Fotó: Boda L. Gergely
Nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben is tüntettek szombaton délután a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium és a magyar nyelvű egyházi iskolák védelmében.

Több helyszínen is felolvasták azt a petíciót, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak kijelentették: a marosvásárhelyi katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárás után úgy érzik, hogy Erdély valamennyi magyar iskolája veszélybe került. 

"Számunkra a magyar iskolák jelentik közösségünk és Erdély jövőjét. Nem engedjük, hogy ezt bárki kockára tegye! Mi olyan Erdélyt akarunk, ahol jogainkat és javainkat ténylegesen biztonságban érezzük. Olyan országban akarunk élni, ahol a kisebbségpolitikát nem a titkosszolgálat és nem a bűnügyi szervek alakítják" - áll a petícióban.

Az egyházak petíciója szerint véget kell vetni a közösség megfélemlítésének, a szerzett jogok bírósági és közigazgatási eszközökkel történő csorbításának, megvonásának. Az egyházak az oktatásban tapasztalt jogcsorbítás mellett a nyelv- és a szimbólumhasználat szabadságát sértő intézkedések ellen is szót emeltek. "Azt kérjük minden felelős intézménytől, az ország kormányától és államelnökétől, hogy szavatolja a kisebbségek jogainak feltétlen tiszteletben tartását, közösségünk biztonságát, gyermekeink jövőjét!" - áll az erdélyi magyar történelmi egyházak közös petíciójában.

A kolozsvári tiltakozáson a Mátyás-szoborcsoport elé gyűlt mintegy félezer tiltakozó előtt Kovács Sándor római katolikus főesperes kijelentette: nem szeretné, ha az iskolaügy etnikumközi vitává alakulna. "Ne féljünk azoktól, akik a testet ugyan megölhetik, életünket ugyan megnehezíthetik, de a lélek fölött nincs hatalmuk" - jelentette ki a főesperes.

A kolozsvári tiltakozáson felszólaló Virág Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közép-erdélyi alelnöke arról beszélt, hogy egykor azt remélték: a szövetségnek egyre kevesebb dolga lesz az érdekvédelemben, és egyre több az oktatás szakmai kérdéseiben. Csalódottan állapította meg, hogy továbbra is szükség van az érdekvédelemre.

A diákság, valamint a református, az evangélikus és az unitárius egyház nevében szólók után a tiltakozók közösen mondták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, melynek minden szakasza azzal a felszólítással végződik: Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!

A résztvevők közül sokan könyvvel és gyertyával a kezükben hallgatták végig a szónoklatokat, énekelték el a magyar himnuszt, a könyveket pedig - a szervező Római Katolikus Státus Alapítvány felhívásának megfelelően - a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium alakuló könyvtárának ajándékozták.

Kelemen Hunor: a romániai magyarokat másodrangú állampolgároknak tekintik

Hiába dolgoznak, alkotnak, hiába gazdagítják teremtő munkájukkal és adóikkal az országot, most is másodrangú állampolgároknak tekintik a magyarokat Romániában - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton, a Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen.

A politikus - aki ezúttal az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány közgyűlésének tagjaként szólt a Vársétányon összesereglett több ezer tüntetőhöz - rámutatott: sem az egyház, sem a meghurcolt Tamási Zsolt iskolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget.

Kelemen Hunor szerint a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, amikor a törvény betartatásáról van szó, egyesek pedig "kifogástalan eljárásként" állítják be a kommunista diktatúra rablását, szabadságfosztását, ha a romániai magyarságról van szó. "Ki a tolvaj: az aki ellopta a vagyont és intézményeket, vagy az, aki visszaköveteli az elrablott vagyont és a bezárt iskolát?" - kérdezte a szónok. Kifejtette: az erdélyi magyarság dühös és csalódott jogfosztottsága miatt.

"A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot már államosították. Közigazgatási és bírósági határozatokkal évek óta korlátozzák a nemzeti és közösségi szimbólumok használatát, újraértelmezik a nyelvhasználati törvényt, és száműzik a magyar feliratokat a közterekről" - sorolta a sérelmeket, hozzátéve: az erdélyi magyarság nem fogja feladni, talpon fog maradni.
Kelemen Hunor bejelentette: az RMDSZ memorandumot intéz az ügyben a román államfőhöz és miniszterelnökhöz.

Holló László, a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Státus Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: az egyház az eltelt évszázadok alatt egész Erdélyt átfogó iskolahálózatot épített, amelyben nemcsak magyarok tanultak, ezek az intézmények a románságnak is jeles személyiségeket adtak. Most mégis elvitatják jogát, hogy saját, nehezen visszaszerzett épületében iskolát alapítson. Megállapította: a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata leállt Romániában, a már megtörtént visszaszolgáltatások jogosságát megkérdőjelezik.

"Elérkeztünk tűrőképességünk határáig" - mondta az egyházi vagyonkezelő intézmény vezetője, arra figyelmeztetve a hatóságokat, hogy amennyiben felrúgják az iskolaépületről kötött szerződést, azzal a benne működő Unirea főgimnázium épülethasználati jogát is megszüntetik.

A marosvásárhelyi tüntetésen a Római Katolikus Gimnázium diákságának, tanári karának, szülőbizottságának egy-egy képviselője is szót emelt az iskola ellehetetlenítése ellen, majd a megmozdulás résztvevői együtt szavalták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, a magukkal hozott könyveket pedig a színpadon gyűjtötték össze az iskola könyvtára számra.

A román Unirea főgimnázium által használt, a római katolikus egyháznak 2004-ben visszaszolgáltatott marosvásárhelyi épületegyüttes egyik melléképületében 2014-ben kapott helyet az újjáalakult római katolikus gimnázium: a líceumban jelenleg több mint 400 diák tanul, és mintegy 50 pedagógus dolgozik. A katolikus gimnázium törvénytelennek vélt létrehozását azt követően kezdte vizsgálni előbb a minisztérium ellenőrző testülete, majd az ügyészség, hogy augusztusban tanteremvita alakult ki az egyházi épületeken osztozó két intézmény között.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt múlt héten eljárást indított Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan főtanfelügyelő ellen, előbbit hatósági felügyelet alá, utóbbit házi őrizetbe helyezve.

Szerző

Tüntetések Erdélyben a magyar iskolákért

Publikálás dátuma
2016.11.12. 17:49
Tüntetés Marosvásárhelyen MTI Fotó: Boda L. Gergely
Nemcsak Marosvásárhelyen, hanem Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben is tüntettek szombaton délután a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium és a magyar nyelvű egyházi iskolák védelmében.

Több helyszínen is felolvasták azt a petíciót, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak kijelentették: a marosvásárhelyi katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárás után úgy érzik, hogy Erdély valamennyi magyar iskolája veszélybe került. 

"Számunkra a magyar iskolák jelentik közösségünk és Erdély jövőjét. Nem engedjük, hogy ezt bárki kockára tegye! Mi olyan Erdélyt akarunk, ahol jogainkat és javainkat ténylegesen biztonságban érezzük. Olyan országban akarunk élni, ahol a kisebbségpolitikát nem a titkosszolgálat és nem a bűnügyi szervek alakítják" - áll a petícióban.

Az egyházak petíciója szerint véget kell vetni a közösség megfélemlítésének, a szerzett jogok bírósági és közigazgatási eszközökkel történő csorbításának, megvonásának. Az egyházak az oktatásban tapasztalt jogcsorbítás mellett a nyelv- és a szimbólumhasználat szabadságát sértő intézkedések ellen is szót emeltek. "Azt kérjük minden felelős intézménytől, az ország kormányától és államelnökétől, hogy szavatolja a kisebbségek jogainak feltétlen tiszteletben tartását, közösségünk biztonságát, gyermekeink jövőjét!" - áll az erdélyi magyar történelmi egyházak közös petíciójában.

A kolozsvári tiltakozáson a Mátyás-szoborcsoport elé gyűlt mintegy félezer tiltakozó előtt Kovács Sándor római katolikus főesperes kijelentette: nem szeretné, ha az iskolaügy etnikumközi vitává alakulna. "Ne féljünk azoktól, akik a testet ugyan megölhetik, életünket ugyan megnehezíthetik, de a lélek fölött nincs hatalmuk" - jelentette ki a főesperes.

A kolozsvári tiltakozáson felszólaló Virág Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közép-erdélyi alelnöke arról beszélt, hogy egykor azt remélték: a szövetségnek egyre kevesebb dolga lesz az érdekvédelemben, és egyre több az oktatás szakmai kérdéseiben. Csalódottan állapította meg, hogy továbbra is szükség van az érdekvédelemre.

A diákság, valamint a református, az evangélikus és az unitárius egyház nevében szólók után a tiltakozók közösen mondták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, melynek minden szakasza azzal a felszólítással végződik: Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!

A résztvevők közül sokan könyvvel és gyertyával a kezükben hallgatták végig a szónoklatokat, énekelték el a magyar himnuszt, a könyveket pedig - a szervező Római Katolikus Státus Alapítvány felhívásának megfelelően - a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium alakuló könyvtárának ajándékozták.

Kelemen Hunor: a romániai magyarokat másodrangú állampolgároknak tekintik

Hiába dolgoznak, alkotnak, hiába gazdagítják teremtő munkájukkal és adóikkal az országot, most is másodrangú állampolgároknak tekintik a magyarokat Romániában - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton, a Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett marosvásárhelyi tüntetésen.

A politikus - aki ezúttal az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány közgyűlésének tagjaként szólt a Vársétányon összesereglett több ezer tüntetőhöz - rámutatott: sem az egyház, sem a meghurcolt Tamási Zsolt iskolaigazgató, sem a katolikus iskola újraindítását támogató tanfelügyelő nem rövidített meg senkit, nem vette el más vagyonát, nem követett el törvénytelenséget.

Kelemen Hunor szerint a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak, amikor a törvény betartatásáról van szó, egyesek pedig "kifogástalan eljárásként" állítják be a kommunista diktatúra rablását, szabadságfosztását, ha a romániai magyarságról van szó. "Ki a tolvaj: az aki ellopta a vagyont és intézményeket, vagy az, aki visszaköveteli az elrablott vagyont és a bezárt iskolát?" - kérdezte a szónok. Kifejtette: az erdélyi magyarság dühös és csalódott jogfosztottsága miatt.

"A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot már államosították. Közigazgatási és bírósági határozatokkal évek óta korlátozzák a nemzeti és közösségi szimbólumok használatát, újraértelmezik a nyelvhasználati törvényt, és száműzik a magyar feliratokat a közterekről" - sorolta a sérelmeket, hozzátéve: az erdélyi magyarság nem fogja feladni, talpon fog maradni.
Kelemen Hunor bejelentette: az RMDSZ memorandumot intéz az ügyben a román államfőhöz és miniszterelnökhöz.

Holló László, a marosvásárhelyi demonstrációt szervező Státus Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: az egyház az eltelt évszázadok alatt egész Erdélyt átfogó iskolahálózatot épített, amelyben nemcsak magyarok tanultak, ezek az intézmények a románságnak is jeles személyiségeket adtak. Most mégis elvitatják jogát, hogy saját, nehezen visszaszerzett épületében iskolát alapítson. Megállapította: a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata leállt Romániában, a már megtörtént visszaszolgáltatások jogosságát megkérdőjelezik.

"Elérkeztünk tűrőképességünk határáig" - mondta az egyházi vagyonkezelő intézmény vezetője, arra figyelmeztetve a hatóságokat, hogy amennyiben felrúgják az iskolaépületről kötött szerződést, azzal a benne működő Unirea főgimnázium épülethasználati jogát is megszüntetik.

A marosvásárhelyi tüntetésen a Római Katolikus Gimnázium diákságának, tanári karának, szülőbizottságának egy-egy képviselője is szót emelt az iskola ellehetetlenítése ellen, majd a megmozdulás résztvevői együtt szavalták el Reményik Sándor Templom és iskola című versét, a magukkal hozott könyveket pedig a színpadon gyűjtötték össze az iskola könyvtára számra.

A román Unirea főgimnázium által használt, a római katolikus egyháznak 2004-ben visszaszolgáltatott marosvásárhelyi épületegyüttes egyik melléképületében 2014-ben kapott helyet az újjáalakult római katolikus gimnázium: a líceumban jelenleg több mint 400 diák tanul, és mintegy 50 pedagógus dolgozik. A katolikus gimnázium törvénytelennek vélt létrehozását azt követően kezdte vizsgálni előbb a minisztérium ellenőrző testülete, majd az ügyészség, hogy augusztusban tanteremvita alakult ki az egyházi épületeken osztozó két intézmény között.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Római Katolikus Gimnázium törvénytelennek vélt létrehozása miatt múlt héten eljárást indított Tamási Zsolt iskolaigazgató és Stefan Somesan főtanfelügyelő ellen, előbbit hatósági felügyelet alá, utóbbit házi őrizetbe helyezve.

Szerző