Terroristák Szíriából, Budapesten át Párizsba

A tavaly november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek európai koordinátora, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud is Magyarországon keresztül tért vissza 2015 nyarán Európába több tucat dzsihadistával, köztük a párizsi és brüsszeli támadások elkövetőivel - írta szombaton megjelent számában a Le Monde.

A francia lap a párizsi merényletek egyéves évfordulója alkalmából rekonstruálta, hogyan érkeztek vissza Európába a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel a többségében európai születésű terroristák. Az egy éve tartó nyomozás arra világított rá, hogy az eredetileg elképzeltnél sokkal szélesebb szervezet hajtotta végre a párizsi merényletsorozatot 2015. november 13-án.

A támadásokban részt vett tíz dzsihadistán kívül harminc Európába küldött terroristát azonosítottak az európai hatóságok. Valamennyiük érintett volt a párizsi és a március 22-i brüsszeli merényletekben, valamint három alvósejtben, amelyeket Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában lepleztek le, és egy az amszterdami repülőtéren végrehajtani tervezett merényletben is.

A nyomozók feltételezése szerint a marokkói származású, 32 éves belga Oussama Atar Szíriából mozgathatta a szálakat, legfőbb európai összekötője pedig a november 18-i rendőri rajtaütésben a Párizs közeli Saint-Denis-ben megölt szintén marokkói származású belga Abdelhamid Abaaoud volt, aki a párizsi merényletekben személyesen is részt vett.

A hálózat logisztikai bázisa Belgiumban, célpontja pedig Franciaország volt. A szervezet még egyszer le akart csapni Párizsban, de a nyomozás előrehaladtával a legfőbb felelősök kénytelenek voltak lemondani a tervükről, és március 22-én Brüsszelben felrobbantották magukat.

Az azonosított terroristák közül 13-an meghaltak, a párizsi és brüsszeli merényletek közvetlen elkövetői közül 4 gyanúsítottat előállítottak, valamint az alvósejtek 11 feltételezett tagját is letartóztatták. Rajtuk kívül 19 embert helyeztek vád alá a terroristák segítése miatt, többen a párizsi terrorkommandó egyetlen túlélőjét Salah Abdeslamot segítették a négy hónapig tartó bujkálásban, mielőtt a belga hatóságok elkapták és átadták Franciaországnak. A nyomozás több gyanúsítottja még szökésben van, és feltételezhetően Európában vagy Szíriában tartózkodik.

A szervezetet a szíriai Rakkában, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet székhelyén hozták létre, ahol hármójuk kivételével terrorista kiképzést kaptak, majd 2015 augusztusában a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel szivárogtak vissza Európába. Többségük Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe, a terroristák közül legalább tízen Budapesten keresztül érkeztek Brüsszelbe - írta a Le Monde, a Sentinel című amerikai folyóirat november 10-i számában megjelent tanulmányra hivatkozva.

A nyomozás egyik legfontosabb információja - amit a Terrorizmus Elemző Központ (CAT) nevű európai agytröszt a magyar terrorelhárítóktól kapott - a Le Monde szerint az, hogy Abdelhamid Abaaoud 2015. augusztus 1-jén Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe. A nyomozók mostanáig nem tudták, hogy mikor és hogyan érkezett vissza Európába a merényletek fő koordinátora, s 2015. november 13-ig azt gondolták, hogy Szíriában tartózkodik. Utána is sokáig azt hitték, hogy a támadásokat Szíriából vagy Görögországból, nem pedig - ahogy utóbb bebizonyosodott - Belgiumból irányította.

Abaaoud szervezte be egyébként gyerekkori barátját, Salah Abdeslamot, akinek az volt a logisztikai feladata, hogy a több tucat terroristát Európán keresztül Brüsszelbe szállítsa. Április 30. és október 2. között Abdeslam háromszor tette meg az utat Belgium és Magyarország között, egyszer pedig Németország felé, összesen tíz terroristát szállítva Brüsszelbe bérelt gépkocsikon. A magyar titkosszolgálatok információira hivatkozva a Le Monde azt írta, hogy Abaaoud és a vele utazó Ayoub El-Khazzan a budapesti Swing Hotelben szállt meg. Abaaoud augusztus 4-én gépkocsival Ausztriába utazott, míg társa vonattal érkezett Bécsbe. Ettől kezdve nem ismeretes Abaaoud tartózkodási helye, aki feltételezhetően a merényletekig Brüsszelből szervezkedett, míg útitársa két héttel később a Thalys vasúttársaság Amszterdamból Párizsba tartó járatán próbált meg tüzet nyitni, de amerikai katonák ártalmatlanná tették.

A Le Monde szerint az Iszlám Állam akkor döntött úgy, hogy nem az Európában frissen beszervezett, de képzetlen dzsihadistáit veti be a november 13-i párizsi merényletekben, hanem kiképzett harcosokat küld Szíriából vissza Európába, amikor a macedón hatóságok 2015 júniusában 72 óráig érvényes utazási dokumentumokat kezdtek kiállítani a migránsoknak, hogy eljuthassanak a magyar határig és ott beléphessenek a schengeni övezetbe. A humanitárius válság elkerülésére szolgáló intézkedés "stratégiai irányváltást" jelentett a dzsihadista szervezet számára Jean-Charles Brisard, a párizsi terrorelemző agytröszt vezetője szerint.

Szerző

Kínos lett Ghaith Pharaon

Felbontotta szerződését Gaith Pharaon Kft.-jével a magyar külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK).

Az MNK tavaly decemberében hozott létre élelmiszerkereskedő céget, a Prominence Food Kft.-t a Pharaon Gammával. A szerződést az RTL Klub Híradójának értesülései szerint egy héttel azután bontották fel, hogy Pharaon magyarországi üzleteiből botrány lett. A Magyar Narancs még október közepén írta meg, hogy az FBI és az Interpol által is körözött szaúdi bankár, Rashad Gaith Pharaon egyik cége Orbán Viktor közvetlen szomszédságában vásárolt villát Budán. A kormány összetett és ellentmondásos tagadásba fogott arról, hogy Pharaon hogyan kaphatott vízumot, és hogy egyáltalán veszélyes ember-e.

A külügyminisztérium bizonytalan magyarázkodások helyett lépett, és felbontotta a szerződést. Az MSZP szerint ez önleleplezéssel ér fel. "A külügyminiszter úr úgy viselkedik, mint egy lüke tolvaj. Amikor lebukik, hirtelen visszateszi a pénzt, és azt mondja, hogy nem történt semmi" - nyilatkozta az RTL-nek Nyakó István szocialista sajtófőnök. Az MNK írásos válaszában tagadta, hogy a botrány miatt bontottak szerződést. Azt írták, hogy a cég az elmúlt egy évben nem végzett tényleges tevékenységet. Mostanáig az üzleti stratégiájukat egyeztették, de ez nem volt eredményes, ezért bontottak éppen most szerződést.

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc közben egy másfél perces videót tett közzé Facebook-oldalán a szaúdi milliárdosról. A kisfilmben pontokba szedik, hogy a külföld milyen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Pharaont, akinek üzletfeleként említik a szintén szaúdi származású, már nem élő terroristát, Oszama bin Ladent. A videó egyik utolsó mondta az, hogy a DK szerint Orbán Viktor fontosabbnak tartja családja meggazdagodását a magyarok biztonságánál.

Szerző

Köd borul még a tervezett budai kórházakra

Publikálás dátuma
2016.11.14. 06:07
Dobogó: beruházásra vár a zöld mező FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mégsem teljesen biztos, hogy a XI. kerülethez tartozó lakatlan területen, a Dobogónak nevezett középkori vesztőhelyen épül meg a dél-budai szuperkórház, bár az erről szóló kormányhatározat már az épület tervezőjét is kijelölte.

A MedicalOnline most egy szakmai konferenciáról idézi a budapesti kórházi fejlesztésekért felelős miniszteri biztos szavait, aki szerint a zöldmezős beruházás megvalósíthatóságáról szóló tanulmányt november végére várja a kabinet, ezek ismeretében születik majd végső döntés. A Népszava is beszámolt róla korábban, hogy az M1 és M7 autópályák közös bevezető szakasza közelében található terület egy része természetvédelmi terület, teljesen lakatlan, ennek megfelelően nincs kiépítve semmilyen infrastruktúra, tömegközlekedéssel ma szinte megközelíthetetlen.

Cserháti Péter a portál összefoglalója szerint a rendezvényen megismételte, hogy az Egészséges Budapestért Program kidolgozásában közreműködő munkatársaival a Szent Imre Kórház fejlesztését javasolták Dél-Budán, miután „a budai oldalon összesen 14 helyszínt vizsgáltak abból a szempontból, hogy alkalmas-e az új centrum megépítésére”. A miniszteri biztos elmondta, hogy a fővárosnak Budán már nem volt szabad területe, bár néhány hete Tarlós István főpolgármester nehezményezte, hogy vele senki nem tárgyalt a kérdésről, ahogyan a kerületek fideszes polgármestereivel sem.

Ami biztos: a fővárosi fejlesztéseket előkészítő stáb a Nemzeti Földalappal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel egyeztetett arról, hol van állami tulajdonban lévő, közművesített, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező, 5-6 hektáros terület. Az így szóba került telkek egyikén azonban röplabdapálya, a másikon parkoló, míg a harmadikon bevásárlóközpont épül, kizárásos alapon maradt tehát a Dobogó, ami viszont nehezen felel meg az elvárásoknak.

Még ennyit sem tudni a budai oldal másik új ellátó centrumának helyéről, mert a terület kijelölését az M0 északi nyomvonalától tették függővé. A NIF Zrt. kommunikációs vezetője áprilisban egy interjúban úgy nyilatkozott: a fővárosi körgyűrű északi szektora „a békásmegyeri csomópontnál egy 600 méter hosszú felüljáróval kezdődik, majd két kilométer hosszú alagút következik, utána a Budakalászi úton egy csomópont létesül, innen pedig újra 3,2 kilométer hosszú alagút épül, amely a 10-es főút csomópontjáig tart”. Aki azonban azt gondolja, hogy ha ilyen pontosan lehet tudni, mi épül a területen, könnyen meg lehet mondani azt is, hol van szabad 5-6 hektár a kórház megépítésére, az téved. Egy júliusban megjelent kormányhatározat 81 közúti beruházást nevesített, amelyet a kabinet 2022-ig akar megvalósítani. A listában az M0 autóút északi szektorának még mindig csak a tervezése szerepel, holott tíz éve már a kivitelezése volt beütemezve előbb 2017-től, majd 2018-tól. Ha pedig szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy kórháztervezés csak az autóút végleges nyomvonalának kijelölése után következhet, akkor bátran ki lehet jelenteni, hogy észak-budai szuperkórház tíz évig még biztosan nem épül.

Szerző