Előfizetés

Jelöletlen sírkő mögött nyugszik Leonard Cohen

Publikálás dátuma
2016.11.14. 12:44
Forrás:La Presse.ca/Facebook
Eltemették Leonard Cohen kanadai énekest Montréalban, szülei és nagyszülei mellé, a közeli rokonok és barátok jelenlétében - tette közzé fia, Adam Cohen a művész hivatalos Facebook-oldalán és honlapján vasárnap. 

A La Presse.ca hírportál azt írta, a Shaar Hashomayim zsidó hitközség péntek délután közleményben erősítette meg a temetés hírét. A szertartást csütörtökön tartották - hivatkozott a lap Adam Scheier rabbira és Gideon Zelermyer kántorra. A Montréal Westmount városrészében fekvő Shaar Hashomayim temetőben jelöletlen sírkő mögött nyugszik a művész - értesült a Toronto Star. A lap szerint a 82 éves énekes-dalszerző hétfőn halt meg Los Angeles-i otthonában, a hírt csütörtökön közölték a művész Facebook-oldalán.

Széchenyi az elmesúrlódásról

Széchenyi István az ország fejlődése érdekében fontosnak tartotta az „elmesúrlódásokat”, a különböző vélemények ütköztetését. „Kísértessék meg minden kútfő, mely honunk felvirágzására szolgál” hangsúlyozta a legnagyobb magyar 1843-ben a Jelenkor 72. számában. Széchenyi a Világ című könyvében is rámutat arra, hogy „szembenállásra legnagyobb szükség van: mert a Való csak elmesúrlódások által szokott lépni a halandók közé”. 1835-ben a Hírlapi cikkekben is hangsúlyozza, hogy „minél többen nyilatkoztatják ki véleményüket, annál sikeresebb a végrehajtás”.

Magyarországon 1990-től érvényesül a szembenállás, de az ellenzékben lévő pártok jó elgondolásait is sutba dobják a választáson győztes pártok. A parlamenti pártoknak meg kellene fogadni Széchenyi üzenetét, amit 1843-ban a Hírlapi cikkekben kifejtett „a tanács bárhonnan jő, ha jó, elfogadható”. A hasznos tanács elfogadását akadályozza az is, amit a legnagyobb magyar 1830. szeptember 27-én a Naplójában megfogalmazott: „mi Magyarországon kutya-macska módjára élünk és apró-cseprő gyűlölködéseink és torzsalkodásaink miatt elfelejtjük a közjót előmozdítani”. Ez negatív érzelem a jelenben sajnos még jobban érvényesül, mint Széchenyi korában. A legnagyobb magyar a politikai programtöredékekben rámutat arra, hogy „ha nem is vagyunk egyvéleményűek, magyarok maradunk”.  Jó lenne ezen gondolatokat megszívlelni az országot irányító és ellenzékben lévő pártoknak.

Széchenyi az elmesúrlódásról

Széchenyi István az ország fejlődése érdekében fontosnak tartotta az „elmesúrlódásokat”, a különböző vélemények ütköztetését. „Kísértessék meg minden kútfő, mely honunk felvirágzására szolgál” hangsúlyozta a legnagyobb magyar 1843-ben a Jelenkor 72. számában. Széchenyi a Világ című könyvében is rámutat arra, hogy „szembenállásra legnagyobb szükség van: mert a Való csak elmesúrlódások által szokott lépni a halandók közé”. 1835-ben a Hírlapi cikkekben is hangsúlyozza, hogy „minél többen nyilatkoztatják ki véleményüket, annál sikeresebb a végrehajtás”.

Magyarországon 1990-től érvényesül a szembenállás, de az ellenzékben lévő pártok jó elgondolásait is sutba dobják a választáson győztes pártok. A parlamenti pártoknak meg kellene fogadni Széchenyi üzenetét, amit 1843-ban a Hírlapi cikkekben kifejtett „a tanács bárhonnan jő, ha jó, elfogadható”. A hasznos tanács elfogadását akadályozza az is, amit a legnagyobb magyar 1830. szeptember 27-én a Naplójában megfogalmazott: „mi Magyarországon kutya-macska módjára élünk és apró-cseprő gyűlölködéseink és torzsalkodásaink miatt elfelejtjük a közjót előmozdítani”. Ez negatív érzelem a jelenben sajnos még jobban érvényesül, mint Széchenyi korában. A legnagyobb magyar a politikai programtöredékekben rámutat arra, hogy „ha nem is vagyunk egyvéleményűek, magyarok maradunk”.  Jó lenne ezen gondolatokat megszívlelni az országot irányító és ellenzékben lévő pártoknak.