Előfizetés

Steinmeier a közös jelölt

R.T.
Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:32
A kancellár külügyminiszterének magyaráz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Komoly gesztust tett Angela Merkel pártja, a CDU a nagykoalíciós partner szociáldemokratáknak: a kereszténydemokraták elnöksége ugyanis tegnap úgy döntött, támogatja Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter elnökké való jelölését. Ez annak a jele, hogy a kancellár késznek mutatkozik a nagykoalíció folytatására a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választás után is. Merkel észszerű döntésről beszélt.

A német sajtóban egyre többször cikkeznek arról, hogy a következő parlamenti választás után baloldali koalíció alakulhat a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a Balpárt között, feltéve, hogy az erőviszonyok ezt lehetővé teszik. Bár korábban Sigmar Gabriel pártja elutasította a szövetségi szinten való együttműködést a Balpárttal, mára az ellentétek nagyrészt megszűntek, manapság már nem tekintik a tömörülést a keletnémet Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódának. Amúgy is, az SPD és a Balpárt között tartományi szinten már folyik együttműködés.

Kérdés azonban, az SPD-nek valóban érdekében áll-e egy baloldali koalíció. A jelenlegi nagykoalíciós együttműködés ugyan nem megy mindig zökkenők nélkül, de a CDU, a CSU és az SPD mindig képes a kompromisszumra. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a jelenlegi nagykoalíciós együttműködés nagyon is kényelmes a szociáldemokraták számára.

Természetesen korai még a jövő szeptemberi választás erőviszonyait firtatni, nem lehet kiszámítani az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) szereplését, amely afféle sötét ló, de könnyen lehet, hogy a legstabilabb koalíció ismét akkor jönne létre, ha a két tradicionális párt összefogna egymással, akár kiegészülve a szabaddemokratákkal vagy a Zöldekkel. Azzal, hogy tegnap a CDU elnöksége úgy határozott, támogatja a szociáldemokraták államfőjelöltjét, Steinmeiert, lényegében Merkel pártja a nagykoalíció folytatása mellett is hitet tett.

Minden valószínűség szerint Steinmeier már a parlament két háza, illetve a tartományok képviselői által megtartott szavazás első két körének valamelyikén megkapja az államfővé választáshoz szükséges többséget. Frank-Walter Steinmeier már évek óta hazája legnépszerűbb politikusa. Megítélése 75-80 százalék közötti.

Angela Merkel észszerű döntésről tett említést, Horst Seehofer, a CSU elnöke pedig Münchenben azt közölte, hogy a külügyminiszter mindkét uniópárt jelöltjének tekinthető. „Egyetértésre jutott a kérdésben a CDU és a CSU, s ezt nagyon fontosnak tartom” – fogalmazott.

Az SPD tagjai euforikusan nyilatkoztak az uniópártok döntése után. Thomas Oppermann szociáldemokrata frakcióvezető szerint Steinmeier a felelősség, megbízhatóság és egység államfője lesz. Az SPD konzervatív szárnyát vezető Johannes Kahrs a Twitteren fejtette ki: „A legjobb ember lesz az elnök”. Ralf Stegner, az SPD alelnöke szerint Merkel nem ment bele semmilyen rizikóba. Ezzel arra is utalt, hogy a kancellárnak eddig nem volt sok szerencséje elnökjelöltjeivel. Horst Köhler két év múltán, 2010-ben távozott, utóda, Christian Wulff pedig egy korrupciós ügy miatt volt kénytelen lemondani. Őt követte 2012-ben Joachim Gauck, aki szintén a szociáldemokraták, illetve a Zöldek jelöltje volt, később azonban a CDU is csatlakozott a támogatókhoz.

Sigmar Gabriel SPD-elnök néhány hete javasolta Steinmeiert államfőnek. Ezzel védekezésre késztette a kancellárt, aki tárgyalt ugyan arról, hogy pártja saját jelöltet indítson, de az általa megkeresettek nagy része jelezte, nem kíván Gauck utóda lenni. Az egyik kiszemelt Volker Kauder, a Bundestag jövőre leköszönő elnöke volt, ő azonban jelezte, mandátumának lejárta után nem akar részt venni mindennapi politikában. Gauck korára hivatkozva nem vállalt második elnöki mandátumot. Jövő év márciusáig marad hivatalban.

Donald Trump már posztokat oszt

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:31
Ismét több városban tiltakoztak Trump ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK MAKELA
Megszelídült hangvételű interjút adott a CBS tévécsatorna 60 perc című műsorának Donald Trump. A milliárdos csak 1 dolláros, szimbolikus elnöki fizetést venne fel, gyerekeit nem fogja kormányzati posztra kinevezni, s felesége, Melania nem ijedt meg attól, hogy ő lesz az Egyesült Államok első asszonya. A megválasztott elnök első kinevezéseiből az derül ki, még nem döntötte el, mérsékelt utat választ vagy mindenkivel szembemegy.

Máris élesen bírálják Donald Trumpot, amiért befolyásos tanácsadói állást ad a fehér nacionalista, antiszemita Stephen Bannonnak, a szélsőjobbos, provokatív Breitbart portál volt vezetőjének, aki az elnökválasztási csata utolsó szakaszában a milliárdos kampányát vezette. A megválasztott elnök a Fehér Ház kulcspozícióját, a stábfőnöki állást ugyan egy hivatásos politikusra, Reince Priebusra bízta, de nem mondott le „alternatív jobboldali”, a republikánus pártelittel szembenálló jelöltjéről sem.

Bannon „fő stratéga és vezető tanácsadó” minőségében szintén beköltözhet a Fehér Ház nyugati szárnyába, a West Wingbe. Egy demokrata képviselő, Adam Schiff „nem meglepő, de riasztó” döntésnek nevezte az egyébként a Georgetown Egyetemen és a Harvard üzleti iskoláján végzett, 62 éves Bannon kinevezését, mondván, az általa képviselt nézeteknek „nincs helye a Fehér Házban”.

Priebus a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vezetőjeként akkor sem fordult szembe Trumppal, amikor a pártelit szinte egységesen tagadta meg a szélsőséges nézetekkel vagdalkozó elnökjelöltet, s most ezért el is nyeri jutalmát. A 44 éves politikus korábban a wisconsini republikánusokat vezette, s igen jó kapcsolatban áll Paul Ryan házelnökkel, aki egyébként Wisconsin állam egyik képviselője, s Scott Walkerrel, az állam kormányzójával.

Priebus hasznos lehet Trump számára. Kapcsolatot teremthet a kongresszusi republikánusokkal, s azok között lehet, akik a mérséklet és a realitások talaján próbálják tartani a milliárdost, aki érdemi politikai tapasztalat nélkül, az amerikai kormányzati gépezet működésében járatlanul kap kezébe rendkívüli hatalmat. Mike Pence alelnök mellett Priebusnak is nagy beleszólása lehet a posztok osztogatásába, a beiktatás napjáig legalább négyezer állást kell betölteniük, legalábbis elvileg.

Trump a veterán riporternőnek, Leslie Stahlnak adott, terjedelmes CBS-interjúban elismerte, elállt a szava a választás éjszakáján, akkor mérte fel, hogy „egy egészen más élet kezdődik” számára. Trump ebben az interjúban is megerősítette, hogy „nem bánt meg semmit sem”, nem bánja a sok bántó, provokatív támadást, szélsőséges vagdalkozást, szerinte szükség volt erre a retorikára a győzelemhez. Ha „kedves, monoton figuraként” jelent volna meg, senki nem figyelt volna oda rá, mondta.

Az interjúból kiderült, a milliárdos sok kérdésben még meglehetősen bizonytalan. Kijelentette ugyan, hogy meg fogja építeni a falat a mexikói határon, de lehet, hogy egy része kerítés lesz. (Ehhez a falépítéshez a kongresszusi republikánusoknak is lesz pár szava, nem biztos, hogy jóváhagyják a monumentális építkezéshez szükséges, hatalmas összegeket.) Továbbra is kitart azonban amellett, hogy az illegális bevándorlók közül azokat, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel, a drogcsempészeket, a bandatagokat kitoloncolják vagy bebörtönzik. Trump nem tudta biztosan, hogy egy-, kettő-, de akár hárommillió illegális bevándorló hazaküldéséről lehet-e szó. Becslések szerint mintegy 11 millió illegális bevándorló tartózkodhat az Egyesült Államokban.

A milliárdos sajnálkozását fejezte ki, hogy megválasztását követően elszaporodtak a rasszista incidensek, de szerinte "a média eltúlozza" azok jelentőségét. Mindenesetre azt üzente, hagyják abba, mivel ő „egyesíteni akarja az egész országot”.

Ismét ígéretet tett arra, hogy a beígért adócsökkentésekre sort kerít, már csak azért is, mert ehhez megkaphatja a kongresszusi republikánus többség támogatást. A republikánus honatyáknak nem tetszik azonban egy másik javaslata, amely szerint rögtön a beiktatása napján két hivatali időre korlátozná szolgálatukat. Jelenleg annyi ideig maradnak, ahányszor újraválasztják őket, sokan több évtizedig is szolgálnak.

Trump a nők szabad választásának jogát tagadó, azaz abortuszellenes bírákat fog jelölni a legfelsőbb bíróságba, kitart a szabad fegyverviselés mellett, de nem kívánja megkérdőjelezni a melegházasság legalitását (a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság azonban dönthet így, ha újra napirendre veszi a kérdést). Még nem döntötte el, mondta, hogy meneszti-e vagy megtartja James Comeyt, a Clinton-vizsgálat kiszivárogtatásával a választásba beleavatkozott FBI-főnököt.

A milliárdos populista vonalába jól illeszkedik, hogy szimbolikusan lemond évi 400 ezer dolláros fizetéséről. Továbbra sem tisztázódott azonban, hogy mi lesz a Trump-vagyonnal. Az interjúban szintén megszólaltatott Trump-gyerekek – Ivanka, Eric és Tiffany - azt mondták, egyikük sem akar formális állást a Fehér Házban, ők fogják menedzselni a továbbiakban a Trump-birodalmat. Ez azonban így is komoly összeférhetetlenségi problémákat fog felvetni, figyelmeztet az amerikai média.

A CBS-interjúban nyilatkozott Trump felesége is. A szlovéniai születésű Melania „kemény és magabiztos” nőként jellemezte magát, jelenlegi tervei szerint elnökfeleségként az internetes zaklatás ellen akar majd kampány indítani. Azt mondta, sokszor férjét is próbálta lebeszélni a durva hangú Twitter-üzenetekről.

Donald Trump a hatalomváltás részeként tegnaptól ugyanolyan szintű nemzetbiztonsági tájékoztatást kap, mint Barack Obama.

A közösségi média hatalma
Trump a kampány során rendkívül sokszor, gyakran éjszaka tette közzé üzeneteit Twitteren. Gyakran olyan szélsőséges hozzászólásokat tett, hogy saját magát hozta kellemetlen helyzetbe. Választási tanácsadói kérésére az elnökválasztást megelőző napokban már nem is twittelt. Jelenleg 14,8 millió követője van. Trump a CBS-interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy a közösségi oldalak, mint a Twitter, a Facebook, vagy az Instagram, segítették őt abban, hogy legyőzze Hillary Clintont.
Szerinte a közösségi médiának nagyobb hatalma van, mint a pénznek, amit a demokraták a televíziós reklámokra költöttek. Elmondta, csak múlt pénteken 100 ezer új követője lett. A Facebooknál hírek szerint külön tanácskozást hívtak össze, mivel aggodalmat keltett, hogy a közösségi oldalakon megjelenő sok félrevezető, hamis hír is befolyásolta a voksolás kimenetelét.

Trump politikája ellen szövetkeznek

A Politico című amerikai lap tudósítása szerint Soros György és más nagy liberális adományozók tanácskoznak Washingtonban szakszervezeti vezetőkkel és a demokrata párt egyes képviselőivel, hogy a következő években miként vegyék fel  harcot a megválasztott elnök, Donald Trump terveivel, például az első száz nap programjával, amelyet az Obama-korszak eredményei elleni szörnyű támadásnak tartanak. 

A washingtoni tanácskozás a Politico szerint vasárnap éjjel kezdődött egy szállodában, zárt ajtók között és várhatóan három napig tart majd. Soros mellett a Demokrata Párt, illetve Hillary Clinton kampányának több, dúsgazdag liberális adományozója vesz részt rajta, de ott lesz Nancy Pelosi, a Demokrata Párt kisebbségben lévő képviselői csoportjának vezetője, Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, a demokraták úgynevezett balszárnyához sorolt politikus, vagy Keith Ellison, a Demokrata Párt várható vezetőjeként említett minnesotai képviselő is.

A tanácskozás az első nagy összejövetelük a demokratáknak azóta, hogy Hillary Clinton megbukott az elnökválasztáson. A konferencia programjából az rajzolódik ki, hogy a liberálisok teljes erőbedobással akarnak küzdeni Trump ellen: egyes szekcióülések témája ugyanis az, hogy hogyan próbálják meg kikezdeni, megakadályozni Donald Trump elnöksége első száz napjának programját, más szekcióülések pedig már a két év múlva sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokra összpontosítanak.

A mostani tanácskozást szervező - a 2004-es elnökválasztás után többek között Soros által alapított és több mint száz liberális milliárdost tömörítő - Demokrácia Szövetség nevű adományozói klub mostani létjogosultságáról és szerepéről megoszlanak a vélemények, bár a Politicónak csak név nélkül akartak nyilatkozni erről. A demokraták egyik stratégája szerint "nincs többről szó, mint arról, hogy néhány gazdag fehér adományozó és szakszervezeti tisztségviselő klubja összeül, borozgat és emlékeztetőket olvas fel, miközben a Demokrata Párt porig ég". Egy másik - szintén neve elhallgatását kérő résztvevő - viszont arról beszélt, hogy sem a Demokrácia Szövetségnek, sem általában a Demokrata Pártnak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy újra kitalálja, meghatározza önmagát, hanem inkább azt kell elérni, hogy "a mieink nagyobb számban menjenek el szavazni. Ehhez pedig olyan vonzó jelöltekre van szükség, akik miatt a választás napján elmennek voksolni".

Gara LaMarche, a Demokrácia Szövetség vezetője a vasárnap este gyülekező résztvevőknek a vacsorán elmondott beszédében azonban azt mondta: igenis, napirenden van a korrekció. "Egy választást, amelynél győzelemre számítasz, csakis úgy lehet elveszíteni, ha nagy hibákat követsz el a taktikában és a stratégiában" - fogalmazott LaMarche, aki szerint a korrekciónak a düh és az elkeseredettség ellenére is anélkül kell megtörténnie, hogy bűnbakokat keresnének.

A Demokrácia Szövetség 2005 óta több mint ötszázmillió dollárt adományozott olyan - a politikai baloldalon álló - csoportoknak, mint a médiafigyeléssel foglalkozó Media Matrers, vagy a Clintonékhoz kifejezetten közelállóként számon tartott Központ az Amerikai Haladásért (CAP), vagy a Catalist nevű adatbáziskezelő. A csoportok, illetve cégek mindegyikét a Clinton-házaspárhoz közelálló emberek irányítják. A Politico szerint a tanácskozáson kedden felszólal Soros György is, aki várhatóan a saját élettörténetét idézi fel. A program szerint utal majd arra, hogy "élt a nácizmus alatt és a kommunizmusban és alapítványait annak szenteli, hogy világszerte megvédje a nyílt társadalmat, amely most az Egyesült Államokban is veszélybe került". LaMarche - aki korábban Soros Nyílt Társadalom alapítványánál dolgozott - ugyanakkor a Politicónak leszögezte, hogy Soros nem akarja a Trump irányította Amerikát a nácizmushoz hasonlítani.