Grúz lemondási hullám az ukrán politikában

A volt grúz államfő, Miheil Szaakasvili lemondása után alig egy héttel újabb grúz politikus lemondása foglalkoztatja az ukrán médiát. Az újjászervezett ukrán nemzeti rendőrség, a polícia grúz vezetője, Hatija Dekanoidze hétfő délutánra hívott össze sajtótájékoztatót lemondása bejelentésére.

Dekanoidze 2015. november 4-én lépett hivatalba az új polícia vezetőjeként, addig Arszen Avakov belügyminiszter tanácsadójaként dolgozott. Az ukrán sajtóban már korábban megjelent távozási szándéka, médiaértesülések szerint a grúz politikus azért távozik, mert ellehetetlenítik a munkáját. Dekanoidze tegnap valóban lemondott, Asrszen Avakov belügyminiszter pedig elfogadta lemondását.

Miheil Szaakasvili múlt héten mondott le Odessza megye kormányzói posztjáról, vele együtt távozott az odesszai rendőrség grúz parancsnoka is. A volt grúz államfő azonban nem hagyja el Ukrajnát, (hazájában épp választási vereséget szenvedett pártja). Hétvégén sajtótájékoztatón jelentette be, hogy új pártot alapít, indul a következő parlamenti választáson és nem kíván más pártokkal szövetkezni. Közölte, előrehozott választásokat szeretne.

Szaakasvili nyíltan volt támogatója, Petro Porosenko elnök ellen fordult, azt állította, azért mond le, mert az elnök korrupt üzleti klánokat támogat Odessza megyében. Kijelentése polémiát szült, a kijevi elnöki hivatal úgy reagált, hogy még a nyáron meneszteni akarták a politikust, de ő türelmet kért az elnöktől.

Szaakasvilit követik az Ukrajnában magas tisztségeket betöltő grúz politikusok, politikai jövőjük azonban kérdéses. A volt grúz államfő népszerű Ukrajnában, vele kapcsolatosan az elvárások is magasak voltak. Odessza kormányzójaként azonban alulteljesített, különösebb eredményt nem tudott felmutatni, s bár azzal indokolta, hogy akadályozta a kijevi korrupt hatalom, ez nem biztos, hogy elegendő lesz a politikai továbbélésre. A kormányzat és Porosenko elnök is rendkívül népszerűtlen ugyan, de Szaaksavili és a grúz politikusok népszerűségét is csökkentette sikertelenségük. Egy előrehozott választás egyelőre megjósolhatatlan eredményt hozhat.

Kijev helyzetét nehezíti, hogy az IMF hitel sorsa is bizonytalanná vált. Valerija Hontareva jegybankelnök a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: fennáll a veszélye annak, hogy idén már nem folyósítja az 1,3 milliárd dolláros hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalap, mert az ukrán parlament nem fogadott el több olyan törvényt, mint például a nyugdíjreformról szólót, ami feltétele a segélyprogram folytatásának.

A lakossági elégedetlenség nagy, az ukrán költségvetés IMF hitel nélkül komoly bajba kerülhet ismét. Ma országszerte tüntetést hirdettek a magas kommunális adók miatt. Kijevben már tegnap nagy erőkkel készültek a demonstrációra. A rendőrség jelezte, lezárja és ellenőrzés alatt fogja tartani a belváros egy részét, fémdetektoros kapukat állítanak fel, készenlétben lesznek a tűzszerészek és a bombakereső kutyák is.