Szijjártó beolvasott uniós kollégáinak

Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:03
A külügyminiszter hétfőn Brüsszelben FOTÓ: MTI/KKM/BURGER ZSOLT
Szánalmas és egyszerre szórakoztató az európai politikai eliten végigsöprő hisztéria, amelyet az új amerikai elnökválasztás eredménye okoz, Magyarország ebben nem vesz részt. Ezt Szijjártó Péter üzente tegnap Brüsszelből azoknak, akik számára Donald Trump megválasztása nem jó hír. A külügyminiszter világossá tette, az uniós kollégái által vasárnap estére összehívott, az amerikai elnök megválasztását értékelő informális ülésén politikai okok miatt nem vett részt.

Donald Trumpot, a frissen megválasztott amerikai elnököt dicsérte és az uniós politikai elitet korholta tegnap Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Szánalmas és egyszerre szórakoztató a politikai eliten végigsöprő hisztéria, amelyet az új amerikai elnökválasztás eredménye okoz, Magyarország ebben nem vesz részt - közölte Szijjártó Péter, aki az unió kül-, illetve védelmi minisztereinek találkozójára érkezett Brüsszelbe. A tanácskozás szünetében kollégáinak újságírókon keresztül megüzente, Trump megválasztását az ország - vagyis az Orbán-kormány - jó hírnek tartja, az uniós külügyminiszterek vasárnap este tartott informális ülésén pedig, ahol a világban előállt új helyzetet vitatták meg, szándékosan, politikai okok miatt nem vett részt.

Mindenkit arra figyelmeztetett, az amerikai emberek véleményét és döntését akkor is tiszteletben kell tartani, ha nem úgy döntöttek, ahogyan azt az európai liberális politikai és médiaelit elvárt volna tőlük. Furcsának nevezte az olyan liberális demokrácia-felfogást, amely szerint, "amíg az egyes eliteknek tetsző döntéseket hozzák meg az emberek, addig rendben lévő és követendő a demokrácia állapota; amikor a döntés ellentétes az elit akaratával, akkor válságtanácsot hívnak össze és kritikával illetik". Ami az Egyesült Államokban történt, az a magyar külügyminiszter szerint jó hír a világ számára, Trump "demokráciaexportról" vallott elképzelései kedvezőek. A kritika és határok nélküli demokráciaexport korábbi felfogása ugyanis nagyon sok bajt okozott.

Felmondta az orbáni leckét, miszerint racionális és hidegfejű megközelítésre van szükség Törökországgal kapcsolatban, mert Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik. Az EU-Törökország paktumról közölte, azzal Ankara kezébe helyezték a kontinens biztonságát és a megállapodás be nem tartása komoly nehézségek elé állítja a közösséget. Ezért véleménye szerint csak óvatosan szabad bírálni a török vezetést.

Eközben a török elnök bejelentette, jövőre népszavazásra bocsáthatják az európai uniós csatlakozás kérdését. Recep Tayyip Erdogan a múlt héten kérte az EU-t, hogy döntse el végre, fel akarja-e venni Törökországot a tagállamok közé. Az államfő jelezte, hogy 2016 végéig várnak türelemmel, majd kilátásba helyezte, hogy a referendumon a halálbüntetés visszaállításának kérdését is felvethetik.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri találkozó előtt arról beszélt, hogy Európa védelmét meg kell erősíteni, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. A közösség ugyanis már most szuperhatalom. Federica Mogherini szerint a védelempolitikának kell a jelenleginél hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozottabbnak lennie. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az agressziókra. A törökországi helyzet kapcsán úgy fogalmazott, Ankara fontos partner Európa számára, a kapcsolatokat azonban nehezíti a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése.

Ami Trump megválasztását illeti, azt Boris Johnson brit külügyminiszter üdvözölte, mert az új amerikai elnökkel az Egyesült Királyság és az Unió is "üzletelhet" a jövőben. Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere közölte, Európának nem kell félnie Trump győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd vennie a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal. A vasárnap késő esti informális megbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek, hogy az partnerséget a közös értékek és érdekek alapján az USA-val a jövőben is fenn kell tartani és az új amerikai külügyminisztert hivatalba lépése után a lehető leghamarabb meg fogják hívni az uniós külügyi tanács ülésére.

Szerző

Kudarcok közt lavírozva - Csak tervez az egészségügy

Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:00
A kancellári rendszer egyelőre életképtelen, de a fő feladat változatlanul az emberi életek megmentése lenne FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ebben a ciklusban nem lesz kórházi kancellária-rendszer, az egészségügyi államtitkár nem akar több egyetemi oktatókórházat, már tárgyalnak az újabb adósságrendezésről. Kudarcokról és sikerekről számolt be tegnapi háttérbeszélgetésén Ónodi-Szűcs Zoltán.

A 2018-as választásokig biztosan nem vezetik be az egészségügyi ellátások területi átszervezésére kitalált kancellári rendszert – jelentette be egy tegnapi háttérbeszélgetésen az ágazat államtitkára. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, természetesen kudarcként éli meg, hogy a hónapok óta tervezett átalakítást nem tudta elérni, de ha már így alakult, akkor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) megerősítésével segítik az együttműködést az intézmények között, és a most félretett tervek „gyökereinek kiépítésére” használják fel a külön erre a célra szánt 4 milliárd forintos jövő évi keretet.

Az, hogy a következő kormányra bízta a döntést a mostani kabinet, valójában persze azt jelenti, hogy az államtitkár elődeihez hasonlóan belebukott a kórházi rendszer átszervezésének tervébe. Emlékezetes, hogy Zombor Gábor azután mondott le egészségügyi okokra hivatkozva, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) irányításával megyei szintű együttműködésre akarta kényszeríteni a kórházakat, de a kezdeményezés felmorzsolódott az intézményvezetők ellenállásán. Várható volt tehát Ónodi hasonló tervének megfojtása is, különösen, amióta Lázár János kancelláriaminiszter a nyár végén lapunk kérdésére kimondta, a kormány biztosan nem megy szembe az orvoslobbival. A számtalan változatban elkészített javaslat tehát a porosodó polcokra kerül, de az államtitkár szerint a párhuzamosságokat más módon is lehet csökkenteni. A kudarc ellenére nem hozta szóba, hogy lemondásán gondolkodna, sőt hosszan sorolta a jövőre vonatkozó terveit.

Úgy látja, ellenőrzésekkel meg lehet akadályozni, hogy a debreceni orvos zalaegerszegi magánbeteget műtsön és a hatékonyabb szervezést segíti a készülő kompetencia-rendelet is. Ez azt rögzíti, hogy egyes ellátásokat csak meghatározott feltételeket teljesítő intézményekben lehet majd elvégezni. Jövőre kezdődik a háziorvosi törzskartonok frissítése, sok uniós pályázat indul vagy folytatódik, valamint bővítik az egynapos sebészeti ellátások körét – sorolták munkatársaival az irányokat.

A kancellária-rendszer körüli bizonytalanságok növekedésével párhuzamosan fogadta el a parlament az egyetemi kórházakról szóló új törvényt, ami a háttérbeszélgetésen jelen lévő újságírók nagy részének értelmezése szerint több intézményt is kivonhat az egészségügyi irányítás alól. Az államtitkár cáfolta ezt és kijelentette, hogy a jogszabály pusztán a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kórház integrációját hivatott szabályozni. Ahogyan arról korábban a Népszava is beszámolt, az együttműködés új formáját még kórházigazgatóként 2012-ben maga Ónodi-Szűcs kezdeményezte, erre a tegnapi beszélgetésen is hivatkozott, hozzátéve, hogy a pécsi és szegedi hasonló beolvadások nem voltak sikeresek, mert felszámolták az alacsonyabb szintű ellátást végző intézmény finanszírozási önállóságát. A lex-Kenézy az államtitkárság értékelése szerint pusztán ezt a pénzügyi kérdést tette rendbe és nem nyitott új lehetőséget az integrációra. Kérdésünkre, hogy a parlamenti döntésig miért nem beszélt soha erről az új szabályról, az államtitkár azt felelte: furcsa lett volna, ha azért kampányol, amit elveszít.

A sikálás már szinte tökéletes FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A sikálás már szinte tökéletes FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Szóba került az OEP megszüntetése és feladatainak szétszabdalása is, de arról nem árult el többet az ágazati munka koordinációjáért felelős, nemrég kinevezett Ladányi Márta helyettes államtitkár sem, hogy milyen feladatokat végeznek majd a biztosítótól a minisztériumba kerülő szakemberek. Az államtitkár kiemelte, hogy az átszervezés csökkentheti az ellenőrzéseket például a patikákban, ahol pedig több visszaélésre is fény derült az utóbbi hónapokban.

Az ismét növekvő kórházi adósságokról szólva elhangzott: a szeptember 30-ai állás szerint a teljes tartozás 60 milliárd forint, ebből a 30 napon túli lejárt adósság 45,3 milliárd forint. Az államtitkár jelezte, az adósság emelkedésének üteme lassult az utóbbi hónapokban, de biztos, hogy ismét rendeznie kell az államnak az intézmények tartozásait. Arról még tart az egyeztetés, hogy mikor és mekkora összeget kaphatnak meg a kórházak beszállítói. Ónodi-Szűcs Zoltán a héten a parlament népjóléti bizottsága előtt ismerteti a kórházi fertőzések alakulását. A Népszava kérdésére előzetesen csak annyit árult el: nem igaz, hogy a magyar intézményekben romlott a helyzet. Kifogásolta, hogy az ellenzéknek nincsenek komolyan vehető szakmai javaslatai, pedig felmérések szerint a magyar lakosság épp az egészségügy jövőjét tartja a legfontosabb kérdésnek. A közelgő választási kampányban tehát biztosan központi téma lesz az ellátás minősége. Azt már mi tesszük hozzá: ez lehet az oka, hogy a kancellária-fiaskó ellenére nem került szóba az államtitkár távozása. A vezető kormánypárt a kvótakudarcok árnyékában nem engedheti meg magának a luxust, hogy egy olyan területen is gyengeséget mutasson, amit minden választópolgár megért.

Államtitkári önértékelés
Az egészségügyért felelős államtitkár bő egy éves működése eredményeit sorolva kiemelte:
• A jövő évi költségvetésben az ágazat 170 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat, amihez még hozzá kell adni a fővárosi kórházfejlesztésekre szánt 40 milliárdot is.
• Az eredetileg egyetlen kórház felépítésére korlátozott budapesti fejlesztési tervek mára átfogó csomaggá bővültek.
• A várólisták csökkentése után Ónodi-Szűcs Zoltán jövőre szeretné bevezetni az országosan egységes ambuláns előjegyzési rendszert is.
• Áprilistól a budapesti sürgősségi sebészeti ellátásban minden kórház 24 órás ügyeletet ad a területén élő lakosságnak.
• Elégedett a béremelésekről szóló megállapodással.
• Jól halad az emelt szintű ápolás bevezetésének előkészítése a szociális területen, jövőre a mostani krónikus kórházi ágyak egy részét már fel tudják szabadítani.

Budapest mátrix

Kezd összeállni az Egészséges Budapest Program néven futó fővárosi kórházfejlesztések hálója. A humántárca, a fejlesztési- és a vízügyi kérdésekért felelős agrárminisztérium ma tart egyeztetést a dél-budai szuperkórház építési helyszíneként legutóbb kiválasztott lakatlan terület fejlesztési esélyeiről – tudtuk meg Cserháti Pétertől a tegnapi háttérbeszélgetésen. A fővárosi kórházfejlesztésekért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Dobogó területén fakadó keserűvíz-források kiterjedtségét, a közlekedésfejlesztés lehetőségeit és a beépíthetőség egyéb feltételeit számításba véve tesznek közös javaslatot november 30-ig, hogy megvalósítható-e egyáltalán a kormány által kijelölt területen a térség legnagyobb fekvőbeteg ellátó centrumának zöldmezős beruházása, és ha igen, ahhoz mi mindent kell tenni.

A budai oldal egészségügyi ellátását azonban nemcsak az új kórház építése befolyásolja, hanem a Semmelweis Egyetem (SE) fejlesztési terve is, ami a jövő héten kerül ismét a kormány elé. Ha véglegesen eldől, hogy Budára költözik-e 500 ágy, amiben benne van a klinikai gyermekellátás, netán nőgyógyászati kapacitások átköltöztetése is, még számolni kell a Szent János Kórházban felszabaduló ágyakkal is. A miniszteri biztos a Népszavának a találkozó után úgy fogalmazott: a fenti döntések befolyásolják, hogy a közép-budai térségben tisztán egyetemi fejlesztésekben vagy más intézményi összetételben gondolkodhatnak. A legvalószínűbb megoldásnak az látszik, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a hozzá társkórházként csatlakozó Szent János Kórház közös fejlesztése valósul meg. Ennek első lépéseként tegnap délután döntés születhetett a két kórház és a közeli Pető Intézet egységes energetikai fejlesztéséről 21,5 milliárd forint uniós forrás felhasználásával. A kérdésre, hogy az észak-budai terület kórházi fejlesztésére szükség van-e egyáltalán, a miniszteri biztos azt felelte, egyelőre nincs, hiszen a III. kerület és a Dunakanyar kisebb településeinek ellátását már 2012 óta a Honvéd Kórház végzi.

Többórás napsütésre számíthatunk

Publikálás dátuma
2016.11.14. 22:12
Fotó: Thinkstock
Kedden alapvetően napos idő ígérkezik, több felhő a déli, keleti tájakon lehet, de csapadék nem várható.

Sopron környékén megélénkülhet a déli-délnyugati szél. A hajnali, reggeli órákra foltokban pára, köd kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet -3 és -8 fok között alakul, napközben 2-6 fokra van kilátás. 

Szerző