Donald Trumpot, a frissen megválasztott amerikai elnököt dicsérte és az uniós politikai elitet korholta tegnap Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Szánalmas és egyszerre szórakoztató a politikai eliten végigsöprő hisztéria, amelyet az új amerikai elnökválasztás eredménye okoz, Magyarország ebben nem vesz részt - közölte Szijjártó Péter, aki az unió kül-, illetve védelmi minisztereinek találkozójára érkezett Brüsszelbe. A tanácskozás szünetében kollégáinak újságírókon keresztül megüzente, Trump megválasztását az ország - vagyis az Orbán-kormány - jó hírnek tartja, az uniós külügyminiszterek vasárnap este tartott informális ülésén pedig, ahol a világban előállt új helyzetet vitatták meg, szándékosan, politikai okok miatt nem vett részt.
Mindenkit arra figyelmeztetett, az amerikai emberek véleményét és döntését akkor is tiszteletben kell tartani, ha nem úgy döntöttek, ahogyan azt az európai liberális politikai és médiaelit elvárt volna tőlük. Furcsának nevezte az olyan liberális demokrácia-felfogást, amely szerint, "amíg az egyes eliteknek tetsző döntéseket hozzák meg az emberek, addig rendben lévő és követendő a demokrácia állapota; amikor a döntés ellentétes az elit akaratával, akkor válságtanácsot hívnak össze és kritikával illetik". Ami az Egyesült Államokban történt, az a magyar külügyminiszter szerint jó hír a világ számára, Trump "demokráciaexportról" vallott elképzelései kedvezőek. A kritika és határok nélküli demokráciaexport korábbi felfogása ugyanis nagyon sok bajt okozott.
Felmondta az orbáni leckét, miszerint racionális és hidegfejű megközelítésre van szükség Törökországgal kapcsolatban, mert Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik. Az EU-Törökország paktumról közölte, azzal Ankara kezébe helyezték a kontinens biztonságát és a megállapodás be nem tartása komoly nehézségek elé állítja a közösséget. Ezért véleménye szerint csak óvatosan szabad bírálni a török vezetést.
Eközben a török elnök bejelentette, jövőre népszavazásra bocsáthatják az európai uniós csatlakozás kérdését. Recep Tayyip Erdogan a múlt héten kérte az EU-t, hogy döntse el végre, fel akarja-e venni Törökországot a tagállamok közé. Az államfő jelezte, hogy 2016 végéig várnak türelemmel, majd kilátásba helyezte, hogy a referendumon a halálbüntetés visszaállításának kérdését is felvethetik.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri találkozó előtt arról beszélt, hogy Európa védelmét meg kell erősíteni, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. A közösség ugyanis már most szuperhatalom. Federica Mogherini szerint a védelempolitikának kell a jelenleginél hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozottabbnak lennie. Az európai védelmi akcióterv előkészítésére azért van szükség, hogy Európa autonóm módon tudjon válaszolni az agressziókra. A törökországi helyzet kapcsán úgy fogalmazott, Ankara fontos partner Európa számára, a kapcsolatokat azonban nehezíti a halálbüntetés visszaállításának lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, valamint a török parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztése.
Ami Trump megválasztását illeti, azt Boris Johnson brit külügyminiszter üdvözölte, mert az új amerikai elnökkel az Egyesült Királyság és az Unió is "üzletelhet" a jövőben. Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere közölte, Európának nem kell félnie Trump győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd vennie a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal. A vasárnap késő esti informális megbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek, hogy az partnerséget a közös értékek és érdekek alapján az USA-val a jövőben is fenn kell tartani és az új amerikai külügyminisztert hivatalba lépése után a lehető leghamarabb meg fogják hívni az uniós külügyi tanács ülésére.
