"Sötét üzlet Paks 2 mögött"

Publikálás dátuma
2016.11.15. 10:52
Népszava fotó/Tóth Gergő
Szikár kis hírecske, megbújva a hírportálok alsó harmadában. Korrupció gyanújával őrizetbe vették Alekszej Uljukajev orosz gazdasági minisztert, aki a jelek szerint 2 millió dollár kenőpénzt fogadott el egy kis simlizésért az állami tulajdon körül - írja a közösségi portálon Jávor Benedek. A Párbeszéd politikusa, EP-képviselő régóta küzd itthoni és uniós frontokon egyaránt, hogy bebizonyítsa a tervezett beruházás képtelenségét.  

Csakhogy Ujukajev nem csupán gazdasági miniszter. Még júniusban vázoltam fel azt a sötét, korrupt , politika mozgatta céghálót, ami körülveszi a paksi bővítést. (Offshore-lovagok és kitiltottak -  "Sötét üzleti hálózat Paks 2 mögött)  És ebben Uljukajevnek jelentős szerepe van. Többek közt annak a VET Banknak a felügyelőbizottsági elnöke, amelyiket kijelöltek a paksi hitel folyósítására (bár tavaly év vége óta praktikusan csődben van, és jelenleg képtelen bármilyen hitel kihelyezésére). Nem kell persze mindent úgy elhinni, ahogy az orosz hírekben olvashatjuk. Putyin bevett fogása néha letartóztatni valakit a hozzá közel álló politikai-üzleti körből is, hogy folyamatosan fenntartsa a félelem légkörét, és megüzenje a támogatóinak is, hogy senki nincs biztonságban - ebben a körben mindenki fülig korrupt, bárkiről elő lehet ásni valamit. Cél itt nem is a korrupció szankcionálása, hanem az erő megmutatása és a rettegés kis köreinek fenntartása, ami stabilizálja az illeberális államot. Arról mindenesetre jó látlelet a letartóztatás, hogy miféle figurákkal és szervezetekkel üzletel Orbán Viktor - és nem csak a Paks2 kapcsán. Legyen világos: az Uljukajev - vagy a Gaith Pharaon - féle figurák felbukkanása nem valamiféle "túltolás" jelei, hiba a rendszerben, hanem maga a rendszer. Az Orbán-rezsim ezekre a sötét, korrupt és veszélyes alakokra építi fel magát. Csak sajnos ezzel együtt Magyarországot is - írja a posztban Jávor Benedek.

lásd még: Brüsszeli áldás jöhet Paks 2-re

Szerző

Teljes zárlat alá került a Badacsony-hegy

Publikálás dátuma
2016.11.15. 10:41
Illusztráció/Thinkstock
A teljes Badacsony-hegy zárlatát rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt.   A hivatal keddi közleményében azt írta, hogy már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján viszont újabb gócokat azonosítottak, ezért a fertőzött területet a teljes szőlőhegyre kiterjesztették.

Mivel a betegséget (Flavescence dorée, FD) okozó fitoplazma elleni védekezésre nincs megfelelő növényvédőszer, ezért a betegség tüneteit mutató tőkéket ki kell venni és meg kell semmisíteni. A betegség terjedése azonban nagymértékben csökkenthető a fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel - hívja fel a figyelmet a Nébih. Ez a fertőzött területen, és az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.

A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a hatóság 2017-ben növeli a megfigyelt szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a Nébih folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését és a védekezési felhívások közzétételét.

A hatályos rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak - közölte a Nébih.

Badacsonyiak: félreérthető és túlzó a Nébih-közlemény 

Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreértelmezhetőnek tartják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Badacsony-hegy zárlatának elrendeléséről szóló közleményét.

A zárlatot a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt rendelte el a Nébih kedden Badacsony-hegy teljes területére, miután már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, és az idei minták alapján újabb gócokat azonosítottak. "A térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású és ebben a formában valótlan a nyilatkozat, ezért azt visszautasítjuk!" - áll a badacsonyiak közleményében. A közleményben hangsúlyozzák, a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, az nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája.

A betegség a helyiek szerint jó ideje ismert, a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a Nébih-hel a leküzdéséért. Hangsúlyozzák, hogy a védekezést nehezíti az ültetvények tagoltsága, továbbá a zömmel nem magánkézben lévő, elhanyagolt területeken fellelhető fertőzési gócok, amelyek nem feltétlenül szőlő művelési ágú területek. A hatékony védekezést nehezíti a központi intézkedések hiánya is, például a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni állami védekezés elégtelensége - áll a közleményben. Kiemelik azt is, hogy a betegség kizárólag a szőlő, mint növény betegsége, így semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.

A Badacsonytomaj Város Önkormányzata, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület által jegyzett közlemény szerint kellő pontosítás és hiteles tájékoztatás hiányában a Nébih túlzó és félreérthető közleménye alaptalanul ronthatja a badacsonyi borok megítélését.

Szerző
Frissítve: 2016.11.15. 16:56

A járműiparra is ráfér a bérrendezés

A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 járműipari cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között jó fizetésnek számít, de termelékenységüket figyelembe véve ez legalább 30 százalékkal elmarad a környező országokban elérhető jövedelmektől. A munkabért terhelő magyarországi közterhek kiemelkedő mértéke miatt a nettó bérekben a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - írta elemzésében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).

Az elemzésben kiemelik: a járműgyártás termelési volumene már 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7100 milliárd forintot, a GDP-hez való hozzájárulása pedig eléri a 4,3 százalékot. A szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezret, a járműgyártásban összesen közel 300 cég működik.

A járműgyártás húzóágazat, a hozzáadott érték szerint azonban az 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorlás miatt hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz - derül ki a KFIB elemzéséből.

A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik. Az ottani járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, ami tovább súlyosbítja a szektort terhelő munkaerő-hiányt - mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

Mivel cégméretenként és régiónként eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövidebb távon elsősorban a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el a KFIB szerint.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett munkaerő-túlkínálat van, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet - közölték.

Szerző