Teljes zárlat alá került a Badacsony-hegy

Publikálás dátuma
2016.11.15. 10:41
Illusztráció/Thinkstock
A teljes Badacsony-hegy zárlatát rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt.   A hivatal keddi közleményében azt írta, hogy már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján viszont újabb gócokat azonosítottak, ezért a fertőzött területet a teljes szőlőhegyre kiterjesztették.

Mivel a betegséget (Flavescence dorée, FD) okozó fitoplazma elleni védekezésre nincs megfelelő növényvédőszer, ezért a betegség tüneteit mutató tőkéket ki kell venni és meg kell semmisíteni. A betegség terjedése azonban nagymértékben csökkenthető a fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel - hívja fel a figyelmet a Nébih. Ez a fertőzött területen, és az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.

A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a hatóság 2017-ben növeli a megfigyelt szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a Nébih folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését és a védekezési felhívások közzétételét.

A hatályos rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak - közölte a Nébih.

Badacsonyiak: félreérthető és túlzó a Nébih-közlemény 

Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreértelmezhetőnek tartják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Badacsony-hegy zárlatának elrendeléséről szóló közleményét.

A zárlatot a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt rendelte el a Nébih kedden Badacsony-hegy teljes területére, miután már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, és az idei minták alapján újabb gócokat azonosítottak. "A térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású és ebben a formában valótlan a nyilatkozat, ezért azt visszautasítjuk!" - áll a badacsonyiak közleményében. A közleményben hangsúlyozzák, a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, az nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája.

A betegség a helyiek szerint jó ideje ismert, a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a Nébih-hel a leküzdéséért. Hangsúlyozzák, hogy a védekezést nehezíti az ültetvények tagoltsága, továbbá a zömmel nem magánkézben lévő, elhanyagolt területeken fellelhető fertőzési gócok, amelyek nem feltétlenül szőlő művelési ágú területek. A hatékony védekezést nehezíti a központi intézkedések hiánya is, például a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni állami védekezés elégtelensége - áll a közleményben. Kiemelik azt is, hogy a betegség kizárólag a szőlő, mint növény betegsége, így semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.

A Badacsonytomaj Város Önkormányzata, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület által jegyzett közlemény szerint kellő pontosítás és hiteles tájékoztatás hiányában a Nébih túlzó és félreérthető közleménye alaptalanul ronthatja a badacsonyi borok megítélését.

Szerző
Frissítve: 2016.11.15. 16:56

A járműiparra is ráfér a bérrendezés

A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 járműipari cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között jó fizetésnek számít, de termelékenységüket figyelembe véve ez legalább 30 százalékkal elmarad a környező országokban elérhető jövedelmektől. A munkabért terhelő magyarországi közterhek kiemelkedő mértéke miatt a nettó bérekben a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - írta elemzésében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).

Az elemzésben kiemelik: a járműgyártás termelési volumene már 70 százalékkal haladja meg a 2008-as válság előtti szintet, megközelítve a 7100 milliárd forintot, a GDP-hez való hozzájárulása pedig eléri a 4,3 százalékot. A szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezret, a járműgyártásban összesen közel 300 cég működik.

A járműgyártás húzóágazat, a hozzáadott érték szerint azonban az 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorlás miatt hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz - derül ki a KFIB elemzéséből.

A legszembetűnőbb és egyben a legérzékenyebb eltérés a szlovákiai bérszintekhez viszonyítva jelentkezik. Az ottani járműipari társaságok egyre nagyobb mértékben szívják el a hazai, főként az észak-nyugati országrészben élő munkavállalókat, ami tovább súlyosbítja a szektort terhelő munkaerő-hiányt - mutatott rá Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

Mivel cégméretenként és régiónként eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövidebb távon elsősorban a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el a KFIB szerint.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett munkaerő-túlkínálat van, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet - közölték.

Szerző

Terjed a madárinfluenza

Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:22
A zárt helyen nevelt szárnyasokat kevésbé fenyegeti a vész FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Ismét lecsapott a vadmadarak által terjesztett madárinfluenza. A H5N8-as mutáció ugyan az emberre nem veszélyes, de máris több megye gazdaságaiban kellett leölni a baromfiállományt.

Újabb madárinfluenza megbetegedéseket találtak három magyarországi településen. A vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás, és Kelebia településeken - jelentette be a hivatal hétfőn. Magyarországon jelenleg így már öt település érintett, és a madárinfluenza további terjedésére lehet számítani, különösen hogy más országokban, így Ausztriában, Lengyelországban és Németországban is felütötte fejét a vész. Az előző járványokhoz hasonlóan valószínűleg vonuló vadmadarak terjesztik a vírust. Leginkább a szabad tartású baromfi állományok - kacsa, liba, pulyka, csirke - vannak veszélyben.

Az országos főállatorvos az elrendelte, hogy a baromfitartó gazdaságok állataikat kizárólag teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etessék és itassák. A H5N8 vírustörzs a baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést nem okozott. A járvány terjedésének megfékezése érdekében a fertőzött állományokat leölik, illetve a szakemberek a gazdaságok körüli 3 kilométer sugarú védőkörzetben és 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe léptek.

Azok a gazdák, akik tudják igazolni, hogy mindent megtettek a fertőzés elkerüléséért, teljes kártalanításra számíthatnak a leölt állományért. Az állatok forgalmi értékét becsléssel állapítja meg a hatósági állatorvos.

Eddig ez a becsült érték nem érte el az 50 millió forintot, ami a hazai baromfi ágazat 500-600 milliárd forintos árbevételének az 1 ezreléke. Ennél nagyságrendekkel nagyobb veszteség érte azonban az exportőröket. A legfontosabb külföldi piacok, Kanada, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hong-Kong, Izrael, Dél-Afrika, Szerbia máris kitiltotta a magyar baromfit, illetve a libamájat - közölte a NÉBIH lapunkkal. A kárt növeli, hogy például a Master Good Kft. 25 konténernyi, mintegy 500 tonnás dél-afrikai szállítmányát a zárlat miatt Durbanból az exportőr költségére visszaküldik. A többi exportőr is kénytelen az ilyen árut átcsomagolni és addig tárolni, amíg új vevőt nem talál, a persze már csak nyomott áron értékesíthető árura. További hátrányt jelent, hogy a korlátozások legkevesebb 3 hónapra szólnak, addig nem szállíthatnak az adott országba baromfit a termelők. Az ágazat teljes vesztesége a madárinfluenza miatt mostani becslések szerint elérheti a 3-4 milliárd forintot. Végleges számok a hét végére várhatók.

A hazai boltokba kerülő baromfihús ára januárig - az áfacsökkentés bevezetéséig -, vélhetően nem sokat változik, mert a leölt állományok kiesését pótolják az exportból itthon maradó készletek.

A Baromfi Terméktanács egyeztet a kormányzattal, hogy ne csak a közvetlen kárt szenvedett termelők juthassanak állami forrásokhoz, hanem azok a gazdaságok is, amelyek a madárinfluenza, illetve az ezzel járó korlátozások miatt jelentős veszteségeket szenvedtek - nyilatkozta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Hollandiában 2014-ben ehhez hasonló vis major helyzetben a vágó-feldolgozó cégek is kaptak a kormánytól kompenzációt.

A szakemberek megerősítették, arról is egyeztetnek a szakmai szervezetek, hogy csak olyan gazdaságok foglalkozhassanak baromfitartással, amelyek megfelelnek a legalapvetőbb járvány elleni védekezési feltételeinek. Az előírásokat fajonként határozzák majd meg. Ilyen egyebek mellett, hogy a vadmadarak tavaszi-őszi vonulása idején a szabad tartású állományt a termelők napokra, vagy hetekre, megfelelő zárt körülmények között tarthassák. Gondoskodni kell a szigorú személyi és jármű beléptetési rendszerről, a fertőtlenítésről, a higiéniai feltételekről, a steril munkaruhákról. Aki az alapvető feltételeknek sem tud megfelelni, azt ki kell tiltani a termelésből az ágazat érdekében - mondta Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke.

Szerző