Felszálló ágban a használtautó-piac

 A magyarországi használtautó-piac immár négy éve felszálló ágban van, évente 10-11 százalékkal bővül, az átírási adatok alapján az idén várhatóan mintegy 610 ezer használt kocsi kerül új tulajdonoshoz - mondta el Frank György, a DasWeltauto márkaigazgatója újságíróknak kedden Budapesten.

Jelezte: a növekedés motorja továbbra is az import, az idén már mintegy 140 ezer használt jármű érkezik az országba, 16-17 százalékkal több, mint az előző évben. Némi lassulás tapasztalható ugyan a korábbiakhoz képest, de Frank György szerint ennek nincs kifejezett piaci oka, a dinamika erős marad. A márkaigazgató felhívta a figyelmet, hogy a szürkeimport útján érkezett autók kétharmada 10 évesnél öregebb, az idén 85 ezer ilyen korú kocsival bővült a magyarországi járműpark.

Frank György kiemelte: a magánúton importált autók általában az országba érkezésüktől kezdve totális adóelkerülők. Az importőr ugyanis rejtve marad az eladási láncban, amire az ad lehetőséget, hogy az Európai Unióban nincs kidolgozott rendszere az áfa nyomon követésének - fejtette ki. Hozzátette: a tulajdonos a későbbiekben pedig jellemzően illegális műhelyekhez fordul a javíttatások során, mert a hivatalos szerviz nem éri meg számára.

Frank György elmondta: a legálisan működő kereskedéseknek nem éri meg az áfacsalás miatt olcsón külföldről hozni be a használt autót, így ez a szürke szféra üzlete marad. Magyarországon tavaly a legális kereskedések közreműködésével mintegy 160 ezer használt autót írtak át.

Szerző

A badacsonyiak szerint nem csak náluk van szőlőbetegség

Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreértelmezhetőnek tartják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Badacsony-hegy zárlatának elrendeléséről szóló közleményét.

A zárlatot a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt rendelte el a Nébih kedden Badacsony-hegy teljes területére, miután már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, és az idei minták alapján újabb gócokat azonosítottak. "A térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású és ebben a formában valótlan a nyilatkozat, ezért azt visszautasítjuk!" - áll a badacsonyiak közleményében.

A közleményben hangsúlyozzák, a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, az nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája.

A betegség a helyiek szerint jó ideje ismert, a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a Nébih-hel a leküzdéséért. Hangsúlyozzák, hogy a védekezést nehezíti az ültetvények tagoltsága, továbbá a zömmel nem magánkézben lévő, elhanyagolt területeken fellelhető fertőzési gócok, amelyek nem feltétlenül szőlő művelési ágú területek. A hatékony védekezést nehezíti a központi intézkedések hiánya is, például a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni állami védekezés elégtelensége - áll a közleményben. Kiemelik azt is, hogy a betegség kizárólag a szőlő, mint növény betegsége, így semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.

A Badacsonytomaj Város Önkormányzata, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület által jegyzett közlemény szerint kellő pontosítás és hiteles tájékoztatás hiányában a Nébih túlzó és félreérthető közleménye alaptalanul ronthatja a badacsonyi borok megítélését.

A Nébih közleménye szerint: mivel a betegséget (Flavescence dorée, FD) okozó fitoplazma elleni védekezésre nincs megfelelő növényvédőszer, ezért a betegség tüneteit mutató tőkéket ki kell venni és meg kell semmisíteni.

A betegség terjedése nagymértékben csökkenthető a fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, ami a fertőzött területen, és az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező - hívta fel a figyelmet a Nébih.

A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a hatóság 2017-ben növeli a megfigyelt szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a Nébih folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését, a védekezési felhívások közzétételét.

A hatályos rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak - közölte a Nébih.

Szerző

Hetedszer bírságolják meg a Magyar Telekomot ugyanazért

Tizenötmillió forintos bírsággal sújtotta és az eszközvisszavételi gyakorlat kifogásolt elemeinek megszüntetésére kötelezte a Magyar Telekomot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) - áll az NMHH közleményben.

Nemcsak pénzt, de időt, fáradságot is spórolhatnak a Telekom előfizetői az NMHH tizenötmillió forintos pénzbírsággal járó eljárásának eredményeként. A fogyasztók a korábbiakkal ellentétben most már a Telekom minden ügyfélszolgálatán leadhatják a szolgáltatáshoz szükséges eszközöket: a set-top boxokat, routereket és azok tartozékait - írják.

Közlésük szerint a Telekom az általános szerződési feltételei (ÁSZF) és a jogszabályok alapján fix összegű "átalány-kártérítést" számíthat fel, ha az előfizető a szerződés megszűnése után nem adja vissza a rendelkezésére bocsátott, a szolgáltató tulajdonában álló set-top boxot, routert vagy azok valamely tartozékát, a szolgáltató azonban sorozatosan olyan készülékek miatt is átalány-kártérítéseket követelt a fogyasztóktól, amelyeket valójában korábban már leadtak a Telekomnak.

Ezzel 2013. augusztus 5. és 2015. április 22. között legalább 468 esetben eltért az általános szerződési feltételeitől, és az NMHH október 26-ai határozata szerint jogsértést követett el. A Telekom jogszabályt sértett azzal is, hogy a helyszíni ellenőrzéseken hét ügyfélszolgálati helyszínből hat esetében nem tette lehetővé a technikai eszközök személyes leadását - közölték.

Az NMHH a bírság kiszabása mellett kötelezte a szolgáltatót a jogsértések megszüntetésére, valamint arra, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet, miként kompenzálja a megkárosított ügyfeleket, emellett a Telekomnak felül kell vizsgálnia a 2016. március 30-át megelőző egy évben kibocsátott átalány-kártérítési számláit is.

A bírság összegének megállapításánál a hatóság figyelembe vette az eset összes körülményét, többek között az érintett előfizetők nagy számát, az ismételt jogsértést, az okozott érdeksérelmet, de enyhítő körülményként azt is, hogy a Telekom az eljárás alatt folyamatosan együttműködött a hatósággal - hangsúlyozzák.

Utalnak arra is, hogy a hatóság a Magyar Telekomnak a kártérítés felszámításával, valamint a technikai eszközök visszavételével összefüggő gyakorlatát 2013 óta hat alkalommal találta jogsértőnek, emiatt összesen 12 millió forintra bírságolta a szolgáltatót, és kötelezte, hogy az ÁSZF-ében foglaltak alapján járjon el.

A fogyasztók jogainak bővítésére tavaly decemberben lépett életbe az a hírközlési előfizetői szerződésekről szóló NMHH-rendelet, amely erősíti a felhasználók érdekvédelmét és csökkenti a fogyasztók szerződéseknek való kiszolgáltatottságát. A rendelet betartását a hatóság rendszeresen vizsgálja, ezek között volt idén márciusban egy több százezer inviteles ügyfél jogbiztonsága érdekében lefolytatott eljárás az egyoldalúan emelt havi és forgalmi díjak kompenzálására a telefon-, az internet- és a tévé-előfizetések körében - jegyzi meg közleményében a hatóság.

Szerző