A korábbi paternalista szemléletmód helyett egyre inkább a babaközpontú és a családintegráló ellátás felé terelődik a hangsúly.
"Az elmúlt öt évben éves átlagban 90 ezer gyermek jött világra Magyarországon, közülük mintegy nyolcezren koraszülöttek. Az idő előtt születettek közül majdnem másfél ezren extrém alacsony (1500 gramm alatti) születési súllyal rendelkeznek, közülük kerül ki a csecsemőhalottak 80 százaléka" - mondta Szabó Miklós. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium újszülött-gyógyászati tagozatvezetője kedden a budapesti Bethesda Gyermekkórházban, a koraszülöttek világnapja (november 17.) alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen számolt be a hazai koraszülött ellátás helyzetéről. Mint mondta, a koraszülés a csecsemőhalálozás legfőbb oka, s mindkettő tekintetében sereghajtók voltunk az Európai Unióban. A csecsemőhalandóságot azonban sikerült csökkenteni, 2013-2015 között mintegy 20 százalékkal. Ez azonban elsősorban nem a politikának, hanem a területen dolgozó szakembereknek köszönhető.
"Nem vártunk a döntéshozók iránymutatására, a szakma maga alkotott meg egy cselekvési tervet, amely eredményesnek bizonyult. A 20 százalékos csökkenés példa nélküli siker, az idei kimutatások szerint tartós is, 2016 első nyolc hónapjában 4,1 ezrelék ez a mutatószám" - mondta Szabó. Rámutatott, a koraszülések tekintetében - amely már népbetegségnek számít - viszont még mindig az uniós rangsor végén kullog Magyarország: hazánkban a babák 8,4 százaléka születik túl korán, míg az EU-átlag 6,7 százalék. Gárdos László, a szakmai kollégium tagja hozzátette: az elmúlt években uniós forrásból az elavult orvosi műszerpark megújult, ez is nagyban hozzájárult a koraszülöttek életben maradási esélyeihez, ahogy az új kezelési módszerek is.
A koraszülött ellátásban az egyik legnagyobb változást az jelentette, hogy a korábbi paternalista ("mindenben az orvos dönt, mert ő jobban tudja") szemléletmód helyett egyre inkább a babaközpontú és a családintegráló ellátás felé terelődik a hangsúly. "Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a koraszülöttet biztonságban haza tudjuk adni. Ez közös munkát igényel. Fel kell ismerni, hogy a szülő a kórházban nem csak látogató: segítenie kell a babája fejlődését" - erről Nádor Csaba újszülött-gyógyász beszélt. Mint mondta, a családok szakellátásba történő integrálására vannak külföldi példák, egyes londoni intézményekben a szülők napi 2-6-8 órában "nővérkék" lehetnek gyermekeik mellett. A szakember szerint ez nemcsak a gyermeket, de a családot is gyógyítja: segít feldolgozni a koraszülés traumáját, egyben értői lesznek a koraszülött ápolásának, fejlesztésének.
A helyzetet azonban nehezíti az ellátást sújtó humánerőforrás-krízis. Az országban 21 újszülött-intenzív osztályon történik a babák mentése, ahol összesen mintegy 100-150 újszülött-gyógyász dolgozik. Velkey György szerint ennek a duplájára lenne szükség. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke elmondta: szakápolókból is nagy hiány van, de nem csupán a dolgozók, hanem az ilyen képzésekre jelentkezők száma is kevés a szakma alacsony megbecsültsége, az alacsony bérezés miatt (a koraszülött mentőket teljesen kihagyták az egészségügyi bérfejlesztésből!). A ellátásban jelenleg mintegy 400-500 szakápoló van, Velkey szerint legalább másfélszer ennyi kellene. Az ellátás helyzetének javítására átfogó kormányzati terv sem áll rendelkezése (bár szakmai kezdeményezés volt, Velkey szerint az eddig nem talált célba).
Szabó Miklós hozzátette: már 15 éve nem tudják elérni a döntéshozóknál, hogy jogszabály írja elő, egy nővér mennyi koraszülöttet láthat el, az esetek súlyosságát figyelembe véve. Ma előfordul, hogy egy ápolónak 5-6 babára kell figyelnie. "Ha lenne ilyen szabály, ezeket a nővéreket muszáj lenne megvenni a munkaerőpiacról. A kormányok azonban folyamatosan elutasították azt is, hogy erről egyáltalán tárgyaljunk. Nem volt olyan fontos. Pedig ez nem is az ápolókról, hanem a babákról szól. Egy fél kilónyi újszülött ugyanolyan emberi érték, mint bármelyikünk" - fogalmazott.