Előfizetés

Egy fél kilónyi újszülött ugyanolyan emberi érték, mint bármelyikünk

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:11

Minden tizedik újszülött túl korán jön világra Magyarországon. Ezzel jóval meghaladjuk az uniós átlagot, a koraszületések tekintetében továbbra is a sereghajtó országok közé tartozunk - hangzott el a Magyar Gyermekorvosok Társaságának sajtóbeszélgetésén. A szakemberek figyelmeztetnek: bár az elmúlt években csökkent a csecsemőhalandóság, a halálozások egyik legfőbb oka továbbra is a koraszülés. A helyzet javítására nincs komplex kormányzati terv, ráadásul a koraszülött ellátás hatalmas orvos- és szakápolóhiánnyal küzd.

A korábbi paternalista szemléletmód helyett egyre inkább a babaközpontú és a családintegráló ellátás felé terelődik a hangsúly.

"Az elmúlt öt évben éves átlagban 90 ezer gyermek jött világra Magyarországon, közülük mintegy nyolcezren koraszülöttek. Az idő előtt születettek közül majdnem másfél ezren extrém alacsony (1500 gramm alatti) születési súllyal rendelkeznek, közülük kerül ki a csecsemőhalottak 80 százaléka" - mondta Szabó Miklós. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium újszülött-gyógyászati tagozatvezetője kedden a budapesti Bethesda Gyermekkórházban, a koraszülöttek világnapja (november 17.) alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen számolt be a hazai koraszülött ellátás helyzetéről. Mint mondta, a koraszülés a csecsemőhalálozás legfőbb oka, s mindkettő tekintetében sereghajtók voltunk az Európai Unióban. A csecsemőhalandóságot azonban sikerült csökkenteni, 2013-2015 között mintegy 20 százalékkal. Ez azonban elsősorban nem a politikának, hanem a területen dolgozó szakembereknek köszönhető.

"Nem vártunk a döntéshozók iránymutatására, a szakma maga alkotott meg egy cselekvési tervet, amely eredményesnek bizonyult. A 20 százalékos csökkenés példa nélküli siker, az idei kimutatások szerint tartós is, 2016 első nyolc hónapjában 4,1 ezrelék ez a mutatószám" - mondta Szabó. Rámutatott, a koraszülések tekintetében - amely már népbetegségnek számít - viszont még mindig az uniós rangsor végén kullog Magyarország: hazánkban a babák 8,4 százaléka születik túl korán, míg az EU-átlag 6,7 százalék. Gárdos László, a szakmai kollégium tagja hozzátette: az elmúlt években uniós forrásból az elavult orvosi műszerpark megújult, ez is nagyban hozzájárult a koraszülöttek életben maradási esélyeihez, ahogy az új kezelési módszerek is.

A koraszülött ellátásban az egyik legnagyobb változást az jelentette, hogy a korábbi paternalista ("mindenben az orvos dönt, mert ő jobban tudja") szemléletmód helyett egyre inkább a babaközpontú és a családintegráló ellátás felé terelődik a hangsúly. "Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a koraszülöttet biztonságban haza tudjuk adni. Ez közös munkát igényel. Fel kell ismerni, hogy a szülő a kórházban nem csak látogató: segítenie kell a babája fejlődését" - erről Nádor Csaba újszülött-gyógyász beszélt. Mint mondta, a családok szakellátásba történő integrálására vannak külföldi példák, egyes londoni intézményekben a szülők napi 2-6-8 órában "nővérkék" lehetnek gyermekeik mellett. A szakember szerint ez nemcsak a gyermeket, de a családot is gyógyítja: segít feldolgozni a koraszülés traumáját, egyben értői lesznek a koraszülött ápolásának, fejlesztésének.

A helyzetet azonban nehezíti az ellátást sújtó humánerőforrás-krízis. Az országban 21 újszülött-intenzív osztályon történik a babák mentése, ahol összesen mintegy 100-150 újszülött-gyógyász dolgozik. Velkey György szerint ennek a duplájára lenne szükség. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke elmondta: szakápolókból is nagy hiány van, de nem csupán a dolgozók, hanem az ilyen képzésekre jelentkezők száma is kevés a szakma alacsony megbecsültsége, az alacsony bérezés miatt (a koraszülött mentőket teljesen kihagyták az egészségügyi bérfejlesztésből!). A ellátásban jelenleg mintegy 400-500 szakápoló van, Velkey szerint legalább másfélszer ennyi kellene. Az ellátás helyzetének javítására átfogó kormányzati terv sem áll rendelkezése (bár szakmai kezdeményezés volt, Velkey szerint az eddig nem talált célba).

Szabó Miklós hozzátette: már 15 éve nem tudják elérni a döntéshozóknál, hogy jogszabály írja elő, egy nővér mennyi koraszülöttet láthat el, az esetek súlyosságát figyelembe véve. Ma előfordul, hogy egy ápolónak 5-6 babára kell figyelnie. "Ha lenne ilyen szabály, ezeket a nővéreket muszáj lenne megvenni a munkaerőpiacról. A kormányok azonban folyamatosan elutasították azt is, hogy erről egyáltalán tárgyaljunk. Nem volt olyan fontos. Pedig ez nem is az ápolókról, hanem a babákról szól. Egy fél kilónyi újszülött ugyanolyan emberi érték, mint bármelyikünk" - fogalmazott.

Kampány az anyatejért
Minden újszülöttnél fontos, de a koraszülötteknél egyenesen életmentő lehet, hogy ne infúzión keresztül vagy tápszerrel, hanem a kezdetektől fogva anyatejjel táplálják őket, születési súlytól, alapbetegségtől függetlenül. Bár Magyarország sokáig élen járt a szoptatással táplált újszülöttek számában, 2008-tól folyamatosan csökkenő tendencia mutatkozik. A koraszülött-intenzív ellátásban dolgozók a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Magyar Perinatológiai Társaság támogatásával mozgalmat indítottak azért, hogy mind a koraszülöttek, mind az érett újszülöttek körében növekedjen az anyatejjel tápláltak száma. Anyatej hiányában donor nőitej adását javasolják.



Tovább hamisít a TV2

Azt a látszatot keltette a TV2 hírműsora, mintha Vona Gábor elismerte volna, hogy melegbulikra járt.

Ismert, az utóbbi napokban a transzvesztita előadóművész, Terry Black azzal állt a nyilvánosság (azaz a kormánypárti Lokál, Origó és TV2) elé, hogy a Jobbik elnöke a kétezres évek elején homoszexuális orgiákon vett részt - a lejáratáshoz később csatlakozott Zuschlag János volt MSZP-s politikus is.

Vona tagadta az elhangzottakat, beperelte Terry Blacket, és közölte: ő "büszke heteroszexuális", az említett időszakban értelmiségi körökbe járt, ahol javarészt értelmiségi férfiak voltak jelen - ez egyébként Orbán Viktor polgári köre volt, a Szövetség a Nemzetért. "Mivel kiléptem ebből a körből, nem tudom, hogy hogyan folytatódott a munkája, amíg én ott voltam és ott jártam, semmiféle ilyen jellegű mozgást nem tapasztaltam" - fejtette ki a múlt héten a pártelnök.

Mindezzel szemben a Tények úgy számolt be az "ügy" fejleményeiről, hogy egyrészt bevágtak egy fotót, amin Vona egy 2009-es Jobbik-rendezvényen közel áll egy neki gratuláló fiatalemberhez, akit át is karol, a Jobbik-elnök fenti nyilatkozatát pedig ott vágta el a hírműsor, hogy valóban járt értelmiségi körökbe értelmiségi férfiakkal. A párt közölte: hírhamisítás miatt több sajtóorgánumot is beperel. Perre számíthat a TV2 mellett a Pesti Srácok, az Origo, a Lokál és a Ripost is - sorolta Dúró Dóra, aki szerint a közszolgálati média is hasonló eszközökkel él, az M1 híradójában is megvágták a kifogásolt mondatot, a Ripost pedig az MTI-nek lett fontos hivatkozási pontja az elmúlt időszakban. A jobbikos politikus felszólította a "fideszes férfiakat", hogy álljanak ki, és "ne egy Terry Blacket küldjenek maguk helyett", szakpolitikai javaslataikra pedig ne hazugságokkal válaszoljanak.

Eközben a hvg.hu szerkesztőségi cikket közölt reagálva a Tények hétvégi riportjaira, illetve a kormánylapok cikkeire, amelyekben személyeskedve akarták lejáratni Gergely Zsófiát. Az újságíró ebben kifejtette: Andy Vajna csatornája úgy titulálta őt "rejtőzködőnek", hogy a Tények egyszer sem próbálta meg elérni, pedig korábban gyakorta kommunikált a TV2-vel a tulajdonosváltás kapcsán. A hírműsor azzal vádolta Gergelyt, hogy személyiségi jogokat sértett, amikor megírta, a közmédia háttérembere, Várhegyi Attila szívrohamot kapott. A Tények komoly szakmai, és jogi következményekről beszélt. Az újságíró szerint ő pontosan ugyanerről érdeklődött Spéder Zoltán sajtópere kapcsán a csatornánál: az ítéletbe foglaltan is tendenciózus, manipulált anyag készítői, így Kunfalvi Nóra számíthatnak-e szakmai felelősségre vonásra. Minderre annyit válaszoltak, hogy csak jogerős ítéletet kommentálnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az Index kérdésére azt válaszolta, hogy az említett riportokkal kapcsolatban idáig nem érkezett bejelentés. A hatóság egyébként állampolgári bejelentés nélkül is indíthat hivatalból eljárást.

Követségi tájékoztatást kér Pharaonról Harangozó

Mivel a magyar kormány folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz Ghaith Pharaonról, a körözött szaúdi üzletemberről, az amerikai követségtől kér tájékoztatást Harangozó Tamás.

Az MSZP-s politikus az ATV-ben arról beszélt, a kormány képviselői folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek azzal kapcsolatban, hogy az amerikai hatóságok miként működtek közre Pharaon beazonosításában. Orbán Viktor október végén a parlamentben elismerte, hogy már találkozott a "professzorral", akiről azt állította, az illetékes magyar szervek nem találtak nála nemzetbiztonsági kockázatot. Harangozó arra emlékeztetett, hogy amikor a Házban a miniszterelnököt kérdezte a szaúdi üzletemberről, Orbán amerikai titkosszolgálati játszmát emlegetett, őt pedig azzal fenyegette, ha nem vigyáz, könnyen a játszma részévé válhat.

Eközben a kormányfő sem az ellenzék részéről megfogalmazott állításokat, sem pedig a botrányt kirobbantó Magyar Narancs cikkében foglaltakat nem cáfolta, nem tett feljelentést a hetilap ellen, de még csak helyreigazítást sem kért. A szocialista politikus szerint Magyarország számára súlyos nemzetbiztonsági kockázat, ha Orbán közvetlen, vagy közvetett üzleti kapcsolatban áll egy nemzetközi körözés alatt álló bűnözővel, hiszen ezzel a miniszterelnökön és az ügyben még esetleg érintett kormánytagokon keresztül a teljes magyar kormány zsarolhatóvá válik. Harangozó az Egyesült Államok magyarországi nagykövetétől világos, egyértelmű választ várva azokra a kérdésekre, amikkel a kormány folyamatosan lerázza az ellenzéket.

Ha Orbán nem tudott arról, kivel üzletel, akkor alkalmatlanok a feladatukra azok az emberek, akiknek az lett volna a dolguk, ne engedjék, hogy egy ilyen ember a miniszterelnök közvetlen környezetébe kerüljön. Erről Vadai Ágnes beszélt ugyancsak az ATV-ben. A DK alelnöke szerint egyedül a kormánypártok nem kíváncsiak arra, hogyan kerülhetett Orbán üzleti kapcsolatba Pharaonnal. Figyelmeztetett, az egész világ tudhatja, hogy a magyar miniszterelnök ezzel az emberrel üzletel.

A szaúdi üzletember ügye várhatóan ma is szerepel a nemzetbiztonsági bizottság napirendjén.

Ködösítenek tovább
Miért nem árulta el hol tartózkodik Orbán Viktor augusztus 4-én - tette fel a kérdést a DK Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének. Az ellenzéki párt szerint ez azért fontos, mert az Adria-tengeren ezen a napon került egymás mellé a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon szaúdi bankár és Mészáros Lőrinc milliárdos felcsúti polgármester jachtja. Pharaonnal a kormányfő bevallottan találkozott is, sőt Pharaon professzorként emlegeti, miközben a magyar hatóságok összevissza ködösítenek azzal kapcsolatban, miért nem adták ki az őt köröző FBI-nak vagy Interpolnak. Havasi a DK-nak arra hivatkozva nem válaszolt érdemben, hogy a miniszterelnök magánprogramjairól nem köteles felvilágosítást adni, pedig a párt szerint korábban mindig nyilvánosságra hozták, hogy hova megy szabadságra Orbán. „A titkolózás arra engedhet következtetni, hogy Orbán és Pharaon ezen a napon is titkos üzleti tárgyalásokat folytathatott. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hétfőn a távirati irodának már azt mondta: „Orbán Viktor Split közelében sem járt ebben az évben.” Hogy hol volt augusztus 4-én, az továbbra sem derült ki.