Az elefánt legalább jóllakik

Publikálás dátuma
2016.11.16 06:45
A profi, de kissé jellegtelen Havana Flying
Az elefánt számnál szakadt el végképp nálam a cérna a Fővárosi Nagycirkuszban. Pedig ő a Dima karácsonya című produkció arca, ez szerepel plakátokon, a műsorfüzet címlapján. Mégis azt gondolom, hogy, na ezt aztán már tényleg nem lehet! De még több képtelenség is következik a legújabb műsorban. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Jó, jó, a derék, jámbor elefánt fejen áll egy kicsit, meg két lábon is tud állni, de a produkció nagy részét az tölti ki, hogy ételbúrát a kezükben tartó fiatal hölgyek járulnak elé, és az idomító, Zodieru Krisztián átveszi a búra alatt rejtőző almát, vagy éppen salátát, a főszereplő pedig egymás után befalja ezeket. Nem akarom megbántani a „Kiskunbürgözdieket”, de ez ott sem lenne vállalható produkció, nemhogy a Fővárosi Nagycirkuszban.

Fekete Péter igazgató, különben joggal, állandóan arról beszél, hogy milyen komoly művészet a cirkusz. Csak akkor olyan számokat kellene bemutatni a Dima karácsonya című új műsorában, amik ezt ékesen bizonyítják! Itt van például Emiliano Sanchez Alessi Olaszországból érkezett szereplő, merthogy zsonglőrnek nem nevezném. Felfüggesztett nagy golyóbisokat toszogat a levegőben, de ezt bármelyikünk megcsinálja kugligolyókkal.

Ő lassan teszi, meg sejtelmes félhomállyal megvilágítva, egy percig esetleg még érdekes is, de aztán dögunalom, ebben semmiféle artista teljesítmény nincs, és ez garantáltan nem művészet, némi jóindulattal tán művészkedésnek nevezhető, ami azért nagyon nem ugyanaz. Ez is egy végtelenül lassú szám, túl sok van belőlük, ráadásul szép libasorban egymás után is kerülnek, még az alig valamit csináló oroszlánok is meglehetősen komótosak.

Ilyen volt már a premieren a jegykiadás is - nem először -, sokan álltak a pultban, de csak ketten babráltak a borítékokkal, amikben a jegyek megbújtak. Nem ismerték fel a szakma neves személyiségeit, mutatványnak számított, és jelentős időbe telt, mire egy-egy megfelelő borítékot megtaláltak, nagy, feszült tömeget halmoztak fel maguk előtt. Az álzsonglőr mutatványa se több, se kevesebb az övéknél.

Jól indul pedig a műsor, a High5 gumiasztalon hancúrozó fiataljai fergeteges tempót diktálnak maguknak, fantáziadús alakzatokban ugrálnak, humoruk van, pajkos kölykökként froclizzák egymást, harsogó életöröm árad belőlük. Az artista viselkedésmódjától, megteremtett figurájától művészet a cirkusz. Ha semmi kisugárzása nincs a számnak, ha inkább izzadtságos erőfeszítésnek látszik, mint örömnek, akkor legfeljebb tornamutatvány.

Ilyen a Kazah Állami Cirkusz talaj-akrobatika csoportja, melynek tagjai rezzenéstelen arccal, öröm nélkül teljesítenek. Egy hölgy trapézon lengedezik fölöttük, hogy miért, az nem derül ki, tán azért, mert ez olyan artisztikus. Egyszer olyan szerencsétlenül lengetik, hogy sikerül fejbe rúgnia a csoport gyerekszereplőjét. Egy elnézést kérő mosoly nincs az arcán, karmozdulattal sem kér bocsánatot, se a gyerkőctől, se a közönségtől, azért ez így elég kínos. A Havana Flying drótkötélszámában szerencsére nincs semmi kínos, kimondottan profi, de szintén örömtelen artista ipari szakmunkások repkednek a magasban.

A profi, de kissé jellegtelen Havana Flying

A profi, de kissé jellegtelen Havana Flying

A Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon első díjat nyert egy remek drótkötél szám, melynek minden tagja igazi egyéniség, megjegyezhető fazon, és ezt biztosító kötél nélkül, tényleg az életüket kockáztatva is meg tudják mutatni a magasban. Ők nagy művészek, ahogy ugyanezen a porondon láttunk már nagy elefánt-, illetve oroszlánidomárt, nem is egyet. A mostaniak garantáltan nincsenek közöttük. Duo Arkan oroszlánjai ahelyett, hogy jóízűt játszanának a gazdáikkal, kimondottan zordon ábrázattal, ímmel-ámmal, unszolásra, komótosan teljesítenek nem túl extra dolgokat, leginkább végigkutyagolnak egy emelvényrendszeren. Na, jó, akad, amelyik egy olyan tűzkarikát is átugrik, ami nincs is egészében meggyújtva.

Az oroszlánszám előtt táncolni abszolút nem tudó fiatalok oroszlán jelmezben négykézlábra ereszkedve kelletik magukat. Hasonló intermezzókkal teli a műsor. Elfogadom a revü és a cirkusz társítását, de akkor profi koreográfusokkal, profi táncosokkal kell csinálni, úgy, hogy ez akár a világszámokkal egyenrangú legyen. Van egyébként kerettörténet is, egy kisfiú álma, ő a címben szereplő Dima, és van hozzá karácsonyi készülődés. Ez is elég esetleges, dramaturgiai szempontból is. A számok között elmondott szövegek moralizálóan közhelyesek. Roppant kevés a humor, ordítóan hiányzik egy bohóc.

Nem akarom túldramatizálni a helyzetet, mert azért akadnak jó számok, méghozzá magyarok. Különlegesség Komenda Zsófia attrakciója, ő egy levegőben lengő rúdon szépséges, sikkes lírai műsort mutat be, irigylésre méltó hajlékonysággal. Az ugyancsak magyar Trio Power Line már több mint tíz éves, gondosan kidolgozott erőemelő szám.

Az orosz Markin családból a papa hosszú rudat, az úgynevezett perzset egyensúlyozza a homlokán és a felesége, meg a 9 éves címszereplő Dima ennek tetején tornázik, vagy éppen pörög, forog akár szédületes tempóban. Erő, akarat, összetartás van ebben a számban. Tán akaratosság is, dominánsnak tűnő apával. De nem arctalanok, hanem nagyon is markánsak, és sokat tudnak, miközben az ilyen mérvű gyerekmunka azért vitatható.

Fekete Péter nyáron bemutatott egy méltán nagy sikerű vízi revüt, artista számokkal tarkítva. Az utána következő Lúdas Matyi a színházhoz közelített. Sok kísérletezés után illett volna megnyugtatni az artista szakmát, hogy a ház alapfunkcióját, a hagyományos cirkuszt sem hanyagolják el. Ez a nagyon hullámzó színvonalú, gyenge, sőt dilettáns elemeket is sorjáztató, nem megfelelően szerkesztett műsor, kevés meggyőző momentummal, egyáltalán nem megnyugtató.

Magyar kisfilmet is meghívtak a 72. cannes-i fesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:40

Mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást a Cinéfondation versenyébe, többségében kelet-európai országokból.
Magyar nagyjátékfilm eddig nem került be a frissen bejelentett 72. Cannes-i filmfesztivál programjába, de a rövidfilmes mezőnyben jelen vagyunk: a vizsga- és diplomafilmeket felvonultató Cinéfondation programba beválogatták Moldovai Katalin Ahogy eddig című 24 perces alkotását, mely a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgóképművész mesterképzésén készült. Moldovai korábban elvégezte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet és média és média szakát. Az Ahogy eddig főszerepeiben Venczel Vera és Tóth Ildikó látható. A mű Tóth Krisztina azonos című novellájából készült, a forgatókönyvet a rendező Palóczi Zitával közösen jegyzi, az operatőr Táborosi András volt. A cannes-i Cinéfondation zsűrijének elnöke idén Claire Denis francai író-rendező lesz. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei szerepeltek. A nagyjátékfilmes versenyben idén nagy nevek csapnak össze, hiszen Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Arnaud Desplechin, Jean-Pierre és Luc Dardenne, valamint Terrence Malick legújabb alkotásai versenyeznek a patinás Arany pálmáért. A mostani bejelentés során, a sajtó által tuti befutónak számító, Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer egy Hollywood kapcsán Thierry Frémaux művészeti igazgató elmondta: a film még nincs kész – a beválogatását persze még később is bejelenthetik. A világ legrangosabb mozgóképes versenye Jim Jarmusch The Dead Don't Die című zombifilmjének (szintén versenyben van) díszbemutatójával nyit május 14-én. A mustra május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz, a nyolcvanhárom éves Alain Delont életművéért tiszteletbeli Arany Pálmával tüntetik ki.   
Frissítve: 2019.04.19 19:24

Fel sem vetődött az ExperiDance megszűnése

Publikálás dátuma
2019.04.18 13:58
Az Experidance művészetéhez hozzátartozik, hogy papíron napi három előadásra is képes
Fotó: MTI/ KOSZTICSÁK SZILÁRD
Nyolc táncos távozott Román Sándor együtteséből, de arról szó sincs, hogy feloszlana a tizenkilenc éves társulat.
A Táncélet (illetve a Corn & Soda) cikke alapján csütörtökön több online lap arról számolt be, hogy tizenkilenc év után megszűnik az ExperiDance Tánctársulat, ám ebből egy szó sem igaz – nyilatkozta a Népszavának a társulat ügyvezető igazgatója, társtulajdonosa, Vona Tibor. – Valóban több előadásunk elmarad, mivel nyolc szólista távozott az együttesből. A színpadi minőségben viszont nem kötünk kompromisszumot: nem tudtuk olyan gyorsan betanítani a helyükre érkezetteket, és nem kívántuk megnyirbálni a produkciókat. Tizenkilenc év és háromezer előadás után egy-két előadást leállítottunk, ebből kerekedett ez az egész. Ez roppant szomorú, elkeserítő. Mint ügyvezető, én nagyon rosszul végezném dolgomat, ha ennyi idő alatt egy tizenkilenc éves, három-négymilliárd forint értékű brandet lerombolnék azzal, hogy néhány előadást nem mutattunk be. Ráadásul az ExperiDance nemcsak tánctársulat, hanem egy nagyobb portfolió, egy cégcsoport - tette hozzá. Tizenötmillió forintot visszafizettünk a nézőknek az elmaradt előadások miatt – mondta Vona Tibor. − Más társulatok is leállnak, hogyha éppen a repertoárt frissíteni vagy betanítani kell, ebben semmi újdonság nincsen. Mi folyamatos műsorszolgáltatók voltunk, most a logisztikát nem sikerült tökéletesen összeraknunk, de csak ennyi történt, semmi extra. A Győri Balett is leállt egy időre, miután az együttes vezetője, Markó Iván távozott, de nem szűnt meg. Vona Tibor cáfolja a az elmaradó tao-pénzekkel kapcsolatos híreket is. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő visszaigazolta, hogy érvényesnek tartja az EPER-pályázatunkat. (Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás megszüntetését kompenzálandó a kormány az előadó-művészeti szféra közvetlen támogatásának új pályázati rendszerét alakította ki – a szerk.) Most várjuk, hogy mennyi – a taót kiváltó − támogatást kapunk az új kulturális finanszírozási rendszerben - közölte lapunkkaL. 
 Vona Tibort nagyon bosszantja, hogy a rossz hír azonnal felkapott hír lesz, ráadásul úgy, hogy nem is igaz. – A Schwajda György vezette kaposvári színházban, vagy a Jordán Tamás-féle Nemzeti Színházban is előfordult, hogy több hónapot csúszott egy premier, de azokból nem lett ekkora rémhír.  Tizenkilenc éve működünk, nagyon kevés ilyen társulat van Magyarországon. A pályatárs együttesek általában ilyenkorra már megszűnnek, vagy személyi ellentétek, vagy a pénz hiánya, vagy az ötlettelenség miatt. Az ExperiDance – és ezt nem csak az elfogultság mondatja velem – e szempontból is hungarikum – mondta Vona Tibor.

Az ExperiDance

2000-ben alakult Magyarország első magántánctársulataként. Alapítója Román Sándor koreográfus, táncművész és Vona Tibor producer. Az ExperiDance a RaM Colosseum rezidens művészeti együttese annak megnyitása, 2011 tavasza óta. Eddig mintegy két tucat produkció kötődik az együttes nevéhez, művészeti hitvallása, hogy „a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal” szelídítse meg, fokozza a végletekig. Tagjai magasan képzett táncosok. Látványos show-it eddig több mint 2,5 millióan látták. A tao támogatási rendszer – amely a jegyárbevétel 80 százalékáig adhatott kompenzációt − egyik legnagyobb nyertese volt a társulat.

A társulat közleménye

Az ExperiDance menedzsmentje a honlapján is cáfolta a társulat megszűnéséről szóló hírt, amit alább közlünk. >>„A társulat tulajdonosai nem döntöttek a társulat felbomlása mellett, erre vonatkozóan tulajdonosok között semmilyen belső tárgyalás nem történt.   A repertoár bemutatása időszakosan lett csak leállítva, melynek oka nyolc kiváló, tapasztalt táncművész rövid időn belüli távozása, akiknek többsége fajsúlyos, többnyire szólista szerepeket töltött be a darabjainkban. A színpadi minőség tekintetében a művek megnyirbálásával, csak félig felkészült szereplőkkel nem kívánunk színpadra állni, ebben nem kívánunk kompromisszumot kötni magunkkal, hiszen ezzel azonnal becsapnánk a leghitelesebb véleményformálóinkat, a nézőinket! A főszerepek visszapótlása az ExperiDance székházának professzionális próbatermi körülményei között jelenleg is zajlik. A társulat aktivitását napi szinten szervező szakmai és értékesítő menedzsmentnek nincs tudomása arról, hogy Román Sándornak lenne egy „újonnan szerződött” tánctársulata. Román Sándor ugyanazokkal a táncművészekkel dolgozott az elmúlt héten, időszakban is, akikkel az elmúlt egy évben is dolgozott. A társulat minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy számtalan szerződéses kötelezettségének eleget téve mielőbb újra színpadra lépjen, olyan minőségben, mely minőség alapján anno kiérdemelte nézőitől a „Ritmus Ünnepe” kitüntető jelzőt!<<

Frissítve: 2019.04.18 14:06