Szijjártó szórakozik az orosz terjeszkedésen

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:03
FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Szijjártó Péter szerint Magyarország nem hajlandó részt venni a Donald Trump megválasztása utáni "európai liberális hisztiben", mert azt várja, hogy a következő amerikai adminisztráció szó nélkül hagyja az illiberális magyar belpolitikát. Pedig Európa inkább attól félhetne, hogy a következő amerikai elnök elnézi, amint Moszkva kiterjeszti befolyási övezetét.
Így látják ők

Balázs Péter, volt külügyminiszter

Elég nyilvánvaló, ráadásul az oroszok nem is titkolják: nagyon rossz véleménnyel vannak a Nyugatról. Az Európai Uniót és a NATO-t haldokló szervezeteknek szeretnék látni, ezért ennek megfelelően is cselekszenek – vélekedett lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint Putyinék hosszú évek óta támogatnak szélsőjobboldali-szervezeteket Keleten és Nyugaton is. Azonban Balázs hozzátette: az eszközeik az internet térnyerésével kétségkívül változtak. Szijjártó Péternek óvatosnak kell lennie, mert Orbán Viktor két „barátjáról” van szó – kommentálta Balázs Péter a jelenlegi külügyminiszter hétfői mondatát. Van egy fennálló világrend Európában, amit az oroszok kétségkívül súrolnak a NATO-val való konfliktusuk miatt, de nem hiszem, hogy Trump bármit is kockára tenne azért, hogy ez sérüljön – fogalmazott a volt külügyminiszter, hozzátéve: ennél sokkal nagyobb kihívásokkal is szembe kell nézni a világpolitikában, például a szíriai polgárháborúval.

Szentpéteri Nagy Richárd, politológus

A V4-es államok nagy vonalakban egyetértenek a menekültpolitikában, de az orosz barátsága miatt Magyarország mégis rendkívül kilóg közülük - fogalmazott Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint hazánk az elmúlt pár évben olyan fordulatot vett ebben a kérdésben, ami ezer éves szinten is nagy lépésnek számít. "Több mint furcsa, hogy Magyarország NATO-tag, miközben kiváló kapcsolatokat ápol a térségben kimondottan aktív orosz titkosszolgálatokkal" - mutatott rá Szentpéteri Nagy a NATO és Oroszország közötti konfliktusra emlékeztetve. A szakértő hozzátette: egész Európának tragikus fejlemény, hogy komoly putyinista támadásoknak van kitéve a kontinens. Az oroszok egyik legfontosabb eszköze a populista, EU-ellenes pártok támogatása. Szentpéteri Nagy ennek bizonyítására azt mondta: nyílt titok, hogy a francia szélsőjobboldali, Marine Le Pen-féle Nemzeti Frontot Putyin pénzeli, de Trump győzelme mögött is feltűnnek titkosszolgálati eszközök. Szijjártó Péter kényesen vigyázz arra, hogy mindig Putyin mellett szólaljon fel, persze az egyértelmű, hogy a külügyminiszter nem önálló, csupán Orbán Viktor szája – mondta Szentpéteri a külügyminiszter „hisztériázós” megszólalásáról. Magyarország biztonságát a NATO és a szövetségei biztosítják, ezer éve az ország a Nyugat mellett döntött – közölte Szentpéteri, hozzátéve: hazánknak az lenne az érdeke, ha most is kiállnának az akkori döntés mellett.

Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő

Létezik az egész pályás orosz letámadás, amivel hamis híreket terjesztenek, vagy éppen a sajtót manipulálják. Azonban az Európai Unión belül is több részt kell vizsgálnunk biztonságpolitikai szempontokból. Nyilvánvalóan a Balkán sokkal veszélyesebb, mint például Franciaország - mutatott rá Tarjányi Péter. Szijjártó Péter hétfői kijelentését a biztonságpolitikai szakértő elég komoly jelzésnek minősítette. „Abban viszont egyetértek a külügyminiszterrel, hogy vannak néhányan, akik „túllihegik” a helyzetet, fasizálódásról beszélnek, miközben ez elképzelhetetlen az amerikai apparátus miatt” – fogalmazott Tarjányi, hozzátéve: az igazi kockázatról senki nem beszél, miszerint – biztonságpolitikai szempontokból -, visszatérünk az 1943-45-ös évekhez. 1943-ban a teheráni, majd '45-ben a jaltai konferencián a nagyhatalmak döntöttek a kicsik megkérdezése nélkül – emlékeztetett Tarjányi.

Z. Á.

Szerző

Rettegünk attól, hogy ki legyünk szolgáltatva az egészségügynek

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:00

Leginkább az egészségügy mostani helyzete miatt aggódnak a magyarok - már hónapok óta ezt igazolják az Ipsos 25 ország bevonásával készült felmérései. Hazánk a nemzetközi összevetésben is első helyen szerepel azzal az adattal, hogy a népesség 63 százaléka szerint nem megfelelő az ellátás minősége. Ez azért is kirívó, mert világviszonylatban csupán az emberek 22 százaléka fél attól, hogy nem kap megfelelő ellátást baj esetén.

Világviszonylatban a legpesszimistábbak vagyunk az országunk jövőjét illetően. Az Ipsos 25 ország megkérdezésével készült What Worries the World (WWW) felmérése alapján a magyarok 82 százaléka elégedetlen az itteni helyzettel és a változások irányával. Hozzánk hasonlóan borúlátóak az olaszok és a dél-afrikaiak, de még ennél a kilátástalanságnál is rosszabb jövőre számít Mexikó és Franciaország lakossága (89 százalék) és a brazilok (84 százalék). E tekintetben a kínaiak a legoptimistábbak, az országban az emberek kilencven százaléka szerint jó irányba haladnak a dolgok. Ez persze betudható a kommunista berendezkedésű kormányzatnak is, főleg annak tükrében, hogy a második legoptimistább Szaúd-Arábiában 75 százalék látja fényesen a jövőt. Összességében a WWW keretei között megkérdezettek 61 százaléka szerint mennek rosszul a dolgok hazájukban, ki lehet tehát jelenteni, hogy a világ népessége nem valami optimista.

Legnagyobb aggodalomként az Ipsos a munkanélküliséget említi, ezt a megkérdezettek 39 százaléka jelölte meg. Nálunk azonban ez a probléma csak a rangsor negyedik helyén áll, csupán 28 százalék fél attól, hogy nem lesz állása. Ennél sokkal aggasztóbbnak tartják a magyarok - minden más ország lakóit megelőzve - az egészségügy állapotát, 63 százalék jelölte meg első helyen a problémát a felmérésben. Összevetésként, világviszonylatban csak a megkérdezettek 22 százaléka tartja aggasztónak a helyi egészségügyi állapotokat. Második helyen Lengyelország végzett, itt "csak" a megkérdezettek fele szerint nem megfelelő az egészségügyi ellátás, harmadik Brazília lett 48 százalékkal. Egyébként a tendencia hazánkban egyre romlik: a 2014-ben végzett kutatás szerint "még csak" a magyarok 30 százaléka, a nemzetközi felmérésben szereplő országok lakosságának 23 százaléka tekintette jelentős problémának az egészségügy helyzetét. Viszont míg nálunk 30-ról 63 százalékra emelkedett az elégedetlenek aránya 2016-ra, Brazíliában 64, Lengyelországban 58 százalékot mértek két éve, tehát náluk valamelyest javult a helyzet.

Az egészségügy mellett aggasztónak tartják még hazánkban a pénzügyi és politikai korrupciót (53 százalék), valamint az elszegényedést és a társadalmi egyenlőtlenségeket (51 százalék). Utóbbi tekintetében szintén élen állunk a 25 résztvevő ország között, az adat annak fényében is aggasztó, hogy világszinten csak 32 százalék aggódik emiatt. Meglepő módon a második helyen Németország áll 47 százalékkal, illetve Oroszországban is hasonló számokat mértek. A legkevésbé az Egyesült Államokban és Brazíliában félnek az elszegényedéstől, itt 19, illetve 21 százalékot mértek.

Az adatokból kimutatható, hogy részben célba ért a kormány több mint egy éves, sulykoló menekültkampánya: a lakosság 18 százaléka aggódik a kontrollálatlan bevándorlás miatt, ugyanakkor csupán a magyarok 4 százaléka fél a terrorizmustól. Összevetésképp a magyar oktatási rendszert még mindig többen, 19 százaléknyian tartják aggasztónak. A migráció egyébként a németeknél okozza a legtöbb fejtörést (38 százalék jelölte meg), pedig a 2015-ös ENSZ adatok szerint Németországban alacsonyabb a migránsok aránya a népességben (15 százalék alatti), mint sok más vizsgált nemzetnél. A terrorizmustól legjobban a törökök félnek (valljuk be, valahol érthetően), a népesség 74 százaléka tart a terrortól.

Érdekes eredmény, hogy Peruban a bűnözés (75 százalék), míg Spanyolországban a munkanélküliség miatt aggódnak leginkább az emberek (71 százalék).

Az adatokból az is kiderül, hogy a félelmek sok esetben nem a tényekre támaszkodnak. Dél-Koreában például viszonylag alacsony a munkanélküliségi ráta, csupán 4 százalékos, mégis a koreaiak 57 százaléka retteg, hogy elveszíti a munkahelyét. Annyian, mint Dél-Afrikában, ahol jóval magasabb, 25 százalékos a munkanélküliség. Ellenpélda is akad: Spanyolországban is a foglalkoztatás mértéke aggasztja leginkább az embereket (71 százalékban), míg a tanulmányban érintett nemzetek közül a valóságban is itt a legnagyobb a munkanélküliség, 19 százalékos.

Több kutatás, hasonló eredmények
Június és szeptember között a korrupció, a menekültkérdés és a gazdasági helyzet megelőzte a munkanélküliséget a legfontosabbnak tartott problémák listáján, de a Medián felmérése szerint az egészségügy helyzetének első helyét semmit nem fenyegette. A reprezentatív kutatás szerint tehát rövid távon sikerült elérnie a kormánynak, amit a menekültkampányokkal akart, hiszen míg nyár elején csupán a megkérdezettek 30 százaléka emlegette problémaként a menekültkérdést, addigra szeptemberre már 35 százaléknyian említették meg.
Az is igaz viszont, hogy a sajtóban megjelenő kormányzati ügyek hatására a nyár folyamán hasonló mértékben emelkedett a korrupció iránti aggodalom is: 31-ről 35 százalékra. A munkanélküliség azért kerülhetett hátrább a listán, mert a hangsúly a munkaerőhiány kérdésére terelődött a kormánykommunikációban. Bár még szinte minden második válaszadó a munkanélküliséget tartja súlyosabb gondnak, de közelíti a 40 százalékot azoknak az aránya, akik szerint a munkaerőhiány ugyanekkora probléma, és egyre többen vannak azok is, akik szerint ez utóbbi a komolyabb nehézség.



Szerző

Rettegünk attól, hogy ki legyünk szolgáltatva az egészségügynek

Publikálás dátuma
2016.11.16. 06:00

Leginkább az egészségügy mostani helyzete miatt aggódnak a magyarok - már hónapok óta ezt igazolják az Ipsos 25 ország bevonásával készült felmérései. Hazánk a nemzetközi összevetésben is első helyen szerepel azzal az adattal, hogy a népesség 63 százaléka szerint nem megfelelő az ellátás minősége. Ez azért is kirívó, mert világviszonylatban csupán az emberek 22 százaléka fél attól, hogy nem kap megfelelő ellátást baj esetén.

Világviszonylatban a legpesszimistábbak vagyunk az országunk jövőjét illetően. Az Ipsos 25 ország megkérdezésével készült What Worries the World (WWW) felmérése alapján a magyarok 82 százaléka elégedetlen az itteni helyzettel és a változások irányával. Hozzánk hasonlóan borúlátóak az olaszok és a dél-afrikaiak, de még ennél a kilátástalanságnál is rosszabb jövőre számít Mexikó és Franciaország lakossága (89 százalék) és a brazilok (84 százalék). E tekintetben a kínaiak a legoptimistábbak, az országban az emberek kilencven százaléka szerint jó irányba haladnak a dolgok. Ez persze betudható a kommunista berendezkedésű kormányzatnak is, főleg annak tükrében, hogy a második legoptimistább Szaúd-Arábiában 75 százalék látja fényesen a jövőt. Összességében a WWW keretei között megkérdezettek 61 százaléka szerint mennek rosszul a dolgok hazájukban, ki lehet tehát jelenteni, hogy a világ népessége nem valami optimista.

Legnagyobb aggodalomként az Ipsos a munkanélküliséget említi, ezt a megkérdezettek 39 százaléka jelölte meg. Nálunk azonban ez a probléma csak a rangsor negyedik helyén áll, csupán 28 százalék fél attól, hogy nem lesz állása. Ennél sokkal aggasztóbbnak tartják a magyarok - minden más ország lakóit megelőzve - az egészségügy állapotát, 63 százalék jelölte meg első helyen a problémát a felmérésben. Összevetésként, világviszonylatban csak a megkérdezettek 22 százaléka tartja aggasztónak a helyi egészségügyi állapotokat. Második helyen Lengyelország végzett, itt "csak" a megkérdezettek fele szerint nem megfelelő az egészségügyi ellátás, harmadik Brazília lett 48 százalékkal. Egyébként a tendencia hazánkban egyre romlik: a 2014-ben végzett kutatás szerint "még csak" a magyarok 30 százaléka, a nemzetközi felmérésben szereplő országok lakosságának 23 százaléka tekintette jelentős problémának az egészségügy helyzetét. Viszont míg nálunk 30-ról 63 százalékra emelkedett az elégedetlenek aránya 2016-ra, Brazíliában 64, Lengyelországban 58 százalékot mértek két éve, tehát náluk valamelyest javult a helyzet.

Az egészségügy mellett aggasztónak tartják még hazánkban a pénzügyi és politikai korrupciót (53 százalék), valamint az elszegényedést és a társadalmi egyenlőtlenségeket (51 százalék). Utóbbi tekintetében szintén élen állunk a 25 résztvevő ország között, az adat annak fényében is aggasztó, hogy világszinten csak 32 százalék aggódik emiatt. Meglepő módon a második helyen Németország áll 47 százalékkal, illetve Oroszországban is hasonló számokat mértek. A legkevésbé az Egyesült Államokban és Brazíliában félnek az elszegényedéstől, itt 19, illetve 21 százalékot mértek.

Az adatokból kimutatható, hogy részben célba ért a kormány több mint egy éves, sulykoló menekültkampánya: a lakosság 18 százaléka aggódik a kontrollálatlan bevándorlás miatt, ugyanakkor csupán a magyarok 4 százaléka fél a terrorizmustól. Összevetésképp a magyar oktatási rendszert még mindig többen, 19 százaléknyian tartják aggasztónak. A migráció egyébként a németeknél okozza a legtöbb fejtörést (38 százalék jelölte meg), pedig a 2015-ös ENSZ adatok szerint Németországban alacsonyabb a migránsok aránya a népességben (15 százalék alatti), mint sok más vizsgált nemzetnél. A terrorizmustól legjobban a törökök félnek (valljuk be, valahol érthetően), a népesség 74 százaléka tart a terrortól.

Érdekes eredmény, hogy Peruban a bűnözés (75 százalék), míg Spanyolországban a munkanélküliség miatt aggódnak leginkább az emberek (71 százalék).

Az adatokból az is kiderül, hogy a félelmek sok esetben nem a tényekre támaszkodnak. Dél-Koreában például viszonylag alacsony a munkanélküliségi ráta, csupán 4 százalékos, mégis a koreaiak 57 százaléka retteg, hogy elveszíti a munkahelyét. Annyian, mint Dél-Afrikában, ahol jóval magasabb, 25 százalékos a munkanélküliség. Ellenpélda is akad: Spanyolországban is a foglalkoztatás mértéke aggasztja leginkább az embereket (71 százalékban), míg a tanulmányban érintett nemzetek közül a valóságban is itt a legnagyobb a munkanélküliség, 19 százalékos.

Több kutatás, hasonló eredmények
Június és szeptember között a korrupció, a menekültkérdés és a gazdasági helyzet megelőzte a munkanélküliséget a legfontosabbnak tartott problémák listáján, de a Medián felmérése szerint az egészségügy helyzetének első helyét semmit nem fenyegette. A reprezentatív kutatás szerint tehát rövid távon sikerült elérnie a kormánynak, amit a menekültkampányokkal akart, hiszen míg nyár elején csupán a megkérdezettek 30 százaléka emlegette problémaként a menekültkérdést, addigra szeptemberre már 35 százaléknyian említették meg.
Az is igaz viszont, hogy a sajtóban megjelenő kormányzati ügyek hatására a nyár folyamán hasonló mértékben emelkedett a korrupció iránti aggodalom is: 31-ről 35 százalékra. A munkanélküliség azért kerülhetett hátrább a listán, mert a hangsúly a munkaerőhiány kérdésére terelődött a kormánykommunikációban. Bár még szinte minden második válaszadó a munkanélküliséget tartja súlyosabb gondnak, de közelíti a 40 százalékot azoknak az aránya, akik szerint a munkaerőhiány ugyanekkora probléma, és egyre többen vannak azok is, akik szerint ez utóbbi a komolyabb nehézség.



Szerző