V. J.;
természetkárosítás;kokadi gazda;lápi bagolylepke;kiirtás;
2016-11-16 06:15:00
Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, Gabnai Ernő, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg - állapította meg nyáron jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt Gabnaitól arra hivatkozva, hogy a földjén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke pontosan hatezer példányának pusztulását okozta.
A gazda egyébként jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal (HNPI), sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.
A kedden kezdődött új, immár büntetőperben a vádiratban az áll, hogy a vádlott elhatározta: ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet alakít ki. 2012 októberében interneten bejelentette a nemzeti parknak, hogy háromból két területén kaszálást fog végezni. A kormányhivatalhoz 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét.
A természet védelméről szóló törvény értelmében a vádlott a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhetett volna bármilyen tevékenységet. Ez vonatkozott volna a gyep feltörésére, felújítására, vagy a fa kivágására, telepítésére is. A vád leszögezi: a HNPI-hez és a kormányhivatalhoz tett bejelentés nem pótolta a hatóság engedélyét, „amiről a vádlott is tudomással bírt”. Az ügyészség hozzáteszi: a fakitermelés engedélyezésekor a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek nem volt tudomása arról, hogy az érintett területek „ex lege” - vagyis törvényi - védettséget élveznek és országos jelentőségű védett természeti területek.
A vádlott által végzett munkálatok következményeként a vádhatóság mostani álláspontja szerint igazolhatóan 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. A lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett.
Gabnai Ernő a bíróságon nem tett vallomást, fenntartotta korábbi nyilatkozatait. A nyomozati szakban korábban azt mondta: a természetvédelmi őr tanácsa szerint járt el, és betartotta az előírásokat.
Különös, hogy az ügyészség szerint a Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a lápibagoly lepke élőhelye. A kártérítési perben viszont már bizonyították, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan „bizonyító erejű” fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.