Előfizetés

Megkegyelmezett két országnak az Európai Bizottság

A stabilitási és növekedési paktum megsértése ellenére sem függesztik fel az uniós alapokból a Spanyolországnak és Portugáliának szánt források kifizetését a jövő évben.

Ez derült ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2017-es éves növekedési jelentéséből, amellyel kezdetét vette a következő, immár hetedik Európai Szemeszter. A 2009 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álló Portugália és Spanyolország október közepén nyújtotta be Brüsszelnek jövő évi költségvetési tervét és a vonatkozó tanácsi döntések alapján elfogadott akciótervét. Az Európai Bizottság értékelte az anyagokat és megbeszéléseket folytatott az Európai Parlamenttel. Végül arra a következtetésre jutott, hogy fel kell függeszteni a túlzottdeficit-eljárást mindkét uniós tagállam esetében. Ennek megfelelően az európai strukturális és beruházási alapok felfüggesztésére vonatkozó javaslat lekerült a napirendről - közölte a bizottság.

Az Európai Bizottság július elején indított szankciós eljárást Portugália és Spanyolország ellen, mert a két délnyugat-európai ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit 2015-ben és 2014-ben, megsértve a stabilitási és növekedési paktumot. Emiatt akár pénzbüntetéssel és az uniós alapokból származó források folyósításának felfüggesztésével is büntethették volna a két országot. A pénzbírságok összege legrosszabb esetben elérhette volna a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát is.

Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa augusztusi ülésén elfogadta a bizottság javaslatát, miszerint tekintsenek el a pénzbüntetés kiszabásától, tekintettel arra, hogy mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett a közpénzügyek rendbehozására, fontos strukturális reformokat hoztak. A miniszterek egyetértettek azzal is, hogy adjanak több időt Madridnak és Lisszabonnak a költségvetési kiigazítások teljesítésére. 

Portugáliának az év végéig, Spanyolországnak pedig legkésőbb 2018-ra kell leszorítania a bruttó hazai termék 3 százaléka alá a költségvetési hiányt. A túlzottdeficit-eljárás keretében a bizottság minden évben meghatározza az elérendő hiánycélt a fokozatos csökkentés jegyében. Spanyolország és Portugália azonban az utóbbi két évben jelentősen túllépte a megszabott korlátot. A spanyol államháztartás hiánya például tavaly elérte a bruttó hazai termék 5,1 százalékát, jócskán meghaladva a 4,2 százalékos célt. Portugáliának tavaly 2,5 százalékra kellett volna leszorítania a hiányt, de 4,4 százalék lett.

Szájer Józsefet újraválasztották Brüsszelben

Publikálás dátuma
2016.11.16. 16:35
Szájer József. FOTÓ: Népszava
Szájer József európai parlamenti képviselőt, a Fidesz politikusát újraválasztotta alelnökévé az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja Brüsszelben - közölte a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerdán.

A tájékoztatás szerint Szájer József tölti be a leghosszabb ideje a néppárti képviselőcsoport alelnöki tisztét. A fideszes EP-képviselőt 2004 óta hatodik alkalommal választották újra, további két és fél évig lesz a képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese, valamint folytathatja a 2009 óta betöltött jogalkotásért felelős alelnöki munkáját. Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja tisztújító frakcióülésén titkos szavazás útján, a szavazatok 97,8 százalékával újraválasztotta a bajor Manfred Webert (CSU) frakcióvezetőnek, valamint egy kivétellel megerősítették tisztségükben az eddigi tíz frakcióvezető-helyettest. Az Európai Néppárt decemberben fogja bejelenteni, hogy kit jelöl az Európai Parlament elnöki posztjára.

Csökkentette a szejm a nyugdíjkorhatárt

Megszavazta  szerdán a lengyel szejm a nyugdíjkorhatár csökkentését előirányzó törvényt, melynek értelmében jövő év októberétől a nők 60, a férfiak pedig 65 évesen élhetnek a nyugdíjba vonulás lehetőségével.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik fő programpontját jelentő új jogszabályt a párt jelöltjeként megválasztott Andrzej Duda elnök terjesztette be tavaly. A törvény mellett az összes jelenlévő PiS képviselő mellett az ellenzéki Kukiz´15 többsége szavazott. A többi ellenzéki párt közül a Polgári Platform (PO), valamint a Nowoczesna (Modern) többségükben nemmel szavaztak, a Lengyel Parasztpárt (PSL) tartózkodott.

A törvény lényegében a 2013 elejéig érvényes szabályokat állítja vissza. Az előző kormány három évvel ezelőtt 67 évben szabta meg a nyugdíjkorhatárt, amelyet fokozatosan - a nők esetében 2040-ig, a férfiak esetében 2020-ig értek volna el.

A parlamenti vita során a PSL az ellen tiltakozott, hogy a gazdáknak szánt kedvezményes társadalombiztosításban (KRUS) részesülők számára ugyanaz a nyugdíjkorhatár lesz érvényes, mint amelyik az általános biztosítást befizetőkre vonatkozik. Eddig a KRUS-biztosítás a nők számára 55 évesen, a férfiak számára 60 évesen tette lehetővé a nyugalmazást. Ez a kivétel azonban az eddig érvényes törvény értelmében is megszűnt volna 2017 végétől.

A PSL, valamint a szakszervezetek azt javasolták, hogy életkortól függetlenül a 40 éves szolgálati idő is nyugalmazásra jogosítson. Ezt a módosító javaslatot azonban a parlament elvetette. A PO, valamint a Modern a parlamenti vita során úgy érvelt a nyugdíjkor újbóli csökkentése ellen, hogy ez a társadalom elöregedése miatt a nyugdíjrendszer összeomlását eredményezi, a lengyeleknek "nyomorúságos nyugdíjból" kell majd megélniük. 

Lengyelországban jelenleg 882 zloty (mintegy 62 ezer forint) a minimális nyugdíj, ezt a jövő év márciusától 1000 zlotyra (mintegy 70 ezer forintra) emelik. Az új törvény alapján a csökkentett nyugdíjkor elérése után a nyugdíj mellett is lehet munkát vállalni.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőhelyettes, pénzügy- és fejlesztési miniszter szerint a nyugdíjkorhatár csökkentésével járó, évi 10 milliárd zlotyt (700 milliárd forint) érő költségvetési kiadásokat mindenekelőtt a különféle adók hatékonyabb behajtásából fogják fedezni. Morawiecki október végén elmondta: a törvényt úgy építik fel, hogy ez ne gyengítse a lengyel munkaerőpiacot, valamint közvetve ne lassítsa a gazdasági növekedést. Lengyelországban az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken a munkanélküliségi ráta, októberben 8,2 százalékos volt.  A jogszabályt még a lengyel szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia.