filmkritika;Jake Gyllenhaalt;Amy Adams;Éjszakai ragadozók;pszichológiai thriller;

2016-11-17 06:45:00

A szelíd múlt is gyilkolhat

Amy Adams és Jake Gyllenhaal főszereplésével forgatta Éjszakai ragadozók című filmjét Tom Ford, amelyben artisztikus képi hatáskeltés keveredik a horrorisztikus vadsággal, a rémület és a titkokkal teli lelki múltidézéssel. Mellbevágóan erős alakításával Michael Shannon a történet legemlékezetesebb szereplője az igazságtevő országúti cirkáló mellékszerepében.

Misztikus thriller, brutalitással teli krimi és különös bosszú szinte egyidejűleg adagolt elemeiből áll össze az a szokatlan lelki utazás, amelyet paralel futó történetek szálaiból sző az Éjszakai ragadozók című mozi. Mindjárt először sokkoló és provokatív képpel indítja második játékfilmjét (az első az Egy egyedülálló férfi volt 2009-ben) Tom Ford. Valahol Los Angeles elegáns negyedében, egy művészeti galéria kiállításának elegáns megnyitóján vagyunk, finom, úri közönség lötyög a finom, művészi környezetben. Látni, senkit sem érdekel maga a kiállított művészet.

Ezt az ismerős szituációt megdobja, hogy a kiállított művészeti tárgyak nem mások, mint eleven, meztelen testek. A különböző pózban mozdulatlanná merevedett, irtózatos hájtömegüktől eltorzult öregasszonytestek lecsupaszítva állnak-hevernek kiállítás gyanánt. A téma soha többé nem tér vissza a történet során, de mint jól kiszámított mellbevágás, jó felütés. Azt mindenesetre hangsúlyosan közvetíti, hogy a galéria gyönyörű, fiatal tulajdonosa, Suzy (Amy Adams) gazdag és sikeres tagja LA high sociatyjének.

A sikeresség még inkább kiugratja a bánatos tényt, hogy a magánélete boldogtalan. Luxuslakásukban sokat van egyedül, s akkor találkozunk vele, mikor rájön, hogy jóképű, gazdag férje hazudik és megcsalja. Amikor titokzatos eredetű kéziratot kézbesít neki a posta, olvasni kezdi. A címe Éjszakai ragadozók, kiderül, első férje írta a regényt s neki ajánlja. Ettől a ponttól Ford – aki Austin Wright regénye alapján írta és rendezte a filmet – párhuzamos történeteket indít el. Egyrészt létezik a valós jelen, az éjszaka a kéziratot olvasó egykori feleség élete, létezik a regénybeli fiktív történet és létezik a Suzy gondolataiban meginduló visszaemlékezés, amelyben felelevenedik Tomhoz, a regény szerzőjéhez fűződő szerelme.

Házasságuk miatt szembekerül kőgazdag szüleivel, gyilkos dühvel fordul el arisztokratikus anyjától. Minden eseményszál ráadásul még apróbb szálakat is von magával. A film legnagyobb dobása az, hogy ezek a paralel futó, de különböző időkben és szinteken bekövetkező események egyformán izgalmasak, egyformán fogva tartják a figyelmet és hajszálpontosan követhetők. Még akkor is, ha a Suzy képzeletében megelevenedő, tehát a néző szeme előtt lejátszódó félelmetesen brutális regény főhőse azonos Tommal (Jake Gyllenhaal), a felvillanó emlékképekből megismert férjével. Ennek az azonosságnak később fontos szerepe lesz, mert minél tovább olvassa a kéziratot Suzy, egyre nyilvánvalóbbá válik előtte, hogy a regény egyfajta kivédhetetlenül megsebző lelki bosszú.

A múlt jeleneteiből kiderül Suzy két megbocsáthatatlan vétsége, amitől pontosan olyan ember lett, mint amit az anyjában gyűlölt. Kétszeresen összetöri Tom szívét. Elhagyta egy gazdag férfiért, és gyengének nevezte, akiben nincs meg íróvá váláshoz szükséges erő. Miközben olvas, ráébred, hogy második férje mellett, gazdagon és sikeresen pontosan az az ember lett belőle, akivé fiatalon nem akart lenni. Suzy bonyolult, önismereti kísérletnek is ható lelki utazása jelenben és múltban olykor misztikus titokzatossággal történik. Mellette pedig folyik egy elviselhetetlenül durva, értelmetlen és kegyetlen gyilkossági sztori.

Tom regényében Texas végtelen, kihalt pusztaságában éjszaka utazik vakációra egy család. A néptelen autópályán egy másik autó bukkan elő a sötétben, három fiatal bunkó az utasa, aki otromba és erőszakos játékba kezd velük. Az egyre veszélyesebb és fenyegetőbb szituációban a családapa, akit Suzy képzeletében azonos Tommal, tehetetlen. Elszakítják a feleségétől és a lányától, a baljós szituáció nem hagy kétséget, valami egészen szörnyű készül a család ellen.

A filmnek ez a bűnügyi szála elképesztően izgalmas és feszítő hangulatú. Elviselhetetlen feszültséget ébreszt az erőszak és a brutalitás ok és magyarázat nélküli vadsága. Ez a kínnal teli élmény emlékeztet Spielberg híres road-movie-jára, a Párbajra, vagy Haneke Furcsa játék című horrorisztikus filmjére. Ford nem finomkodik: kegyetlen és véres is a megtorlás, az igazság nevében végrehajtott büntetés. Előkerül ugyanis az utóbbi évek mozijainak legkülönösebb, legtalányosabb amerikai zsarufigurája, aki kiengesztelhetetlen. Michael Shannon remekel a megszállott rendőr szerepében.

A szomorú és kegyetlen történet befejezésében a különös bosszú is értelmet kap. A társadalmi megítélés szerint sikeres Suzynak rá kell jönnie, milyen üres győzelem az övé. Valójában ő a gyenge ahhoz, hogy más legyen, mint amit gyűlölt. Besorolt a társadalom diktálta formákba.

Tom Ford lebilincselően izgalmasan tud mesélni. Közben az ember nem is veszi észre, csak utólag jön rá, hogy olykor túlspilázza a szépelgést, művészet helyett bűvészkedik a hatásokkal. De remekül bánik a színészeivel és a thrillerben nagyon is emberi vonásokat rejt el a fordulatos szörnyűségek mögé.

(Éjszakai ragadozók ****)