A módosítás illeszkedik a kabinet eddigi törekvéseihez. Előbb a Magyar Posta cégeinek könnyítették meg, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól, majd a Magyar Nemzeti Banknak is hasonló felhatalmazást adtak – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, miután Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter példáját követte Pintér Sándor is. A belügyminiszter az RTL Híradója szerint ugyanis olyan módosító törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, ami terrorveszélyre hivatkozva nemzetbiztonsági okból 30 évre titkosítaná több nagyberuházás adatait is. Seszták törvénymódosítása arról szólt, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva titokban lehetne tartani, mennyibe kerül egy vasúti kocsi vagy HÉV-szerelvény, esetleg a felcsúti kisvasút luxuskocsija.
Ligeti szerint a kabinet tavaly év végén, majd az idei év elejétől használja a jól bevált "nemzetbiztonsági", vagy "terrorveszély" indokokat, hogy homályban tartson korábban közérdekű adatokat, A mostani módosítás azért is különösen gyanús, mert a jelenleg is hatályban lévő belügyminiszteri rendelet szerint a miniszterelnöki hivatal alaprajzát lehetne titkosítani – közölte a jogi igazgató, hozzátéve: érdekes lenne, ha valaki például arról érdeklődne, mennyibe került a Karmelita kolostorban nyílászárókat cserélni és a választ terrorkockázat miatt megtagadnák. Pintér javaslatában egyébként a titkosítandó beruházások közé tartozik Orbán Viktor kormányfő Várba költözése is, ugyanis a Karmelita kolostor felújításának minden műszaki és pénzügyi adatát 30 évre elrejtenék a nyilvánosság elől. Valószínűleg titkosítani lehetne a repülőterekkel, vasúti pályaudvarokkal és erőművekkel kapcsolatos beruházások pénzügyi adatait is.
A Belügyminisztérium a riport után nem sokkal reagált, szerintük "a csatorna bakizott, amikor azt állította, hogy a kormány tovább titkosítana." Pintér Sándor tárcája tudatta: az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét szabályozó belügyminiszteri rendelet 1997. április 3-tól hatályos. Azt még Kuncze Gábor minisztersége idején alkották, és azon nem változtatott belügy-, önkormányzati- vagy éppen igazságügyi és rendészeti miniszterként Lamperth Mónika, Bajnai Gordon, Gyenesei István, Varga Zoltán, Petrétei József, Takács Albert, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Pintér Sándor sem. A rendelet hatályban volt a Horn-, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején is. Az erre felhatalmazást adó rendőrségi törvény módosítása viszont „Magyarország nemzetbiztonsági vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekei miatt” szükséges a BM szerint.
Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter erre az ATV-nek azt mondta: minden most elindult titkosítás célja elfedni az adófizetők elől, hogy mire használják a pénzünket. A SZDSZ egykori elnökéhez hasonlóan a jelenlegi ellenzéki pártok is úgy látják, Orbánéknak a titkolózással ez a céljuk. A DK alelnöke, Varju László szerint az, hogy titokban maradhatnának a miniszterelnök Várba költözésének részletei, a kormányzati korrupció nyílt beismerése. A Jobbik úgy vélte: a miniszterelnöki hivatal alaprajzát lehetne titkosítani, de hogy ki építi és mennyiért, azt nem. A szocialisták pedig az utóbbi idők legnagyobb disznóságának nevezték a javaslatot. A Fidesz frakcióvezetője szerint a megnövekedett terrorveszély miatt kell a titkosítás, de a költségeket szerinte elárulják majd. Kósa Lajos hozzátette, „bizonyos nemzetbiztonsági szempontból védendő objektumokról érzékeny adatokat, statikai terveket, a létesítmények védelmével kapcsolatos műszaki adatokat nem fogunk kiadni. Azt, hogy mennyibe kerül, azt biztos ki fogjuk adni.”
Takarásban formálódik a Karmelita kolostor FOTÓ: TÓT6H GERGŐ
A politikusokon kívül az RTL Klub sem hagyta annyiban a BM minősítését. „A közlemény állításait visszautasítjuk. A riport szövegében pontatlanság vagy hiba nem volt, hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtottunk a nézőknek.” Az RTL Híradó hétfő esti riportjában nem állítottuk, hogy a hivatkozott rendelet a jelenlegi kormány alatt született. A rendelet csak felsorolja az állam és az állampolgárok szempontjából kiemelt jelentőségű objektumok és intézmények körét, azok titkosításáról nem rendelkezik. A riportban arról a jelenlegi belügyminiszter - Pintér Sándor - által benyújtott törvénymódosításról számoltunk be, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítaná a rendeletben szereplő intézmények, objektumok és beruházások körét, ami 1997 óta nem volt titkos. Ezért a titkosítás szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a rendelet mikor született, hiszen az pusztán egy felsorolás – közölte a csatorna, hozzátéve: a riportban az adatvédelmi hatóság elnöke is megszólalt, aki alkotmányosnak, és a jelenlegi terrorfenyegetettség alapján indokoltnak nevezte a titkosítást, tehát a riport kiegyensúlyozott volt és megjelenítette a politikai mellett a szakmai véleményeket is.
Miután Péterfalvi Attila ilyen jó véleménnyel volt a tervezett módosításáról, megkérdeztük tőle: az, hogy ki és mennyiért újítja fel például a Karmelita-kolostort, mennyire számít aggályos kérdésnek nemzetbiztonságilag.
Nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez – szögezte le a Népszavának az adatvédelmi hatóság elnöke. A korlátozás – Péterfalvi szerint - csak azokra az adatokra vonatkozhat, amelyek terrorfenyegetettség szempontjából érzékenyek: csak biztonsági, védelmi, műszaki, üzemeltetési adatokról lehet szó. Más az információszabadság érvényesülése szempontjából lényeges adatok viszont, mint például a beruházások költségvetési forrásigénye vagy a létesítmények környezeti hatásaira vonatkozó adatok nem lehetnek tárgyai a vizsgált törvényjavaslatokban lehetővé tenni kívánt korlátozásoknak – fogalmazott Péterfalvi. A hatóság elnöke azonban mindenkit megnyugtatott: az információszabadság fontos garanciája, hogy a szóban forgó törvényjavaslatok nem "ex lege" - a törvény erejénél fogva - írnak elő nyilvánosságkorlátozást, hanem az adatkezelő szervnek minden esetben mérlegelnie kell, hogy az adott adatra nézve az adatigény benyújtásakor fennáll-e a nyilvánosság korlátozásának törvényben előírt feltétele, vagy az, hogy az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyeztetné.
A névvel és címmel ellátott közérdekű adatigényről még akkor sem szükséges azt feltételezni, hogy az bűncselekmény előkészületi cselekménye vagy a nemzetbiztonság ellen irányuló magatartás, ha az adatigény bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatra vonatkozik – mutatott rá Péterfalvi Attila.
