Titkolt építkezés a Budai Várban?

Publikálás dátuma
2016.11.17. 06:00
Takarásban formálódik a Karmelita kolostor FOTÓ: TÓT6H GERGŐ
Harminc évre titkosítaná a kormány a kiemelten fontos beruházások műszaki, és pénzügyi adatait. Ligeti Miklós a Transparency Internatinal Magyarország jogi igazgatója lapunknak erre reagálva azt mondta: a kabinet célja továbbra is az, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke pedig úgy fogalmazott: a korlátozás csak biztonsági, védelmi, műszaki és üzemeltetési adatokra vonatkozhat.

A módosítás illeszkedik a kabinet eddigi törekvéseihez. Előbb a Magyar Posta cégeinek könnyítették meg, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól, majd a Magyar Nemzeti Banknak is hasonló felhatalmazást adtak – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, miután Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter példáját követte Pintér Sándor is. A belügyminiszter az RTL Híradója szerint ugyanis olyan módosító törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, ami terrorveszélyre hivatkozva nemzetbiztonsági okból 30 évre titkosítaná több nagyberuházás adatait is. Seszták törvénymódosítása arról szólt, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva titokban lehetne tartani, mennyibe kerül egy vasúti kocsi vagy HÉV-szerelvény, esetleg a felcsúti kisvasút luxuskocsija.

Ligeti szerint a kabinet tavaly év végén, majd az idei év elejétől használja a jól bevált "nemzetbiztonsági", vagy "terrorveszély" indokokat, hogy homályban tartson korábban közérdekű adatokat, A mostani módosítás azért is különösen gyanús, mert a jelenleg is hatályban lévő belügyminiszteri rendelet szerint a miniszterelnöki hivatal alaprajzát lehetne titkosítani – közölte a jogi igazgató, hozzátéve: érdekes lenne, ha valaki például arról érdeklődne, mennyibe került a Karmelita kolostorban nyílászárókat cserélni és a választ terrorkockázat miatt megtagadnák. Pintér javaslatában egyébként a titkosítandó beruházások közé tartozik Orbán Viktor kormányfő Várba költözése is, ugyanis a Karmelita kolostor felújításának minden műszaki és pénzügyi adatát 30 évre elrejtenék a nyilvánosság elől. Valószínűleg titkosítani lehetne a repülőterekkel, vasúti pályaudvarokkal és erőművekkel kapcsolatos beruházások pénzügyi adatait is.

A Belügyminisztérium a riport után nem sokkal reagált, szerintük "a csatorna bakizott, amikor azt állította, hogy a kormány tovább titkosítana." Pintér Sándor tárcája tudatta: az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények körét szabályozó belügyminiszteri rendelet 1997. április 3-tól hatályos. Azt még Kuncze Gábor minisztersége idején alkották, és azon nem változtatott belügy-, önkormányzati- vagy éppen igazságügyi és rendészeti miniszterként Lamperth Mónika, Bajnai Gordon, Gyenesei István, Varga Zoltán, Petrétei József, Takács Albert, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Pintér Sándor sem. A rendelet hatályban volt a Horn-, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején is. Az erre felhatalmazást adó rendőrségi törvény módosítása viszont „Magyarország nemzetbiztonsági vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekei miatt” szükséges a BM szerint.

Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter erre az ATV-nek azt mondta: minden most elindult titkosítás célja elfedni az adófizetők elől, hogy mire használják a pénzünket. A SZDSZ egykori elnökéhez hasonlóan a jelenlegi ellenzéki pártok is úgy látják, Orbánéknak a titkolózással ez a céljuk. A DK alelnöke, Varju László szerint az, hogy titokban maradhatnának a miniszterelnök Várba költözésének részletei, a kormányzati korrupció nyílt beismerése. A Jobbik úgy vélte: a miniszterelnöki hivatal alaprajzát lehetne titkosítani, de hogy ki építi és mennyiért, azt nem. A szocialisták pedig az utóbbi idők legnagyobb disznóságának nevezték a javaslatot. A Fidesz frakcióvezetője szerint a megnövekedett terrorveszély miatt kell a titkosítás, de a költségeket szerinte elárulják majd. Kósa Lajos hozzátette, „bizonyos nemzetbiztonsági szempontból védendő objektumokról érzékeny adatokat, statikai terveket, a létesítmények védelmével kapcsolatos műszaki adatokat nem fogunk kiadni. Azt, hogy mennyibe kerül, azt biztos ki fogjuk adni.”

Takarásban formálódik a Karmelita kolostor FOTÓ: TÓT6H GERGŐ

Takarásban formálódik a Karmelita kolostor FOTÓ: TÓT6H GERGŐ

A politikusokon kívül az RTL Klub sem hagyta annyiban a BM minősítését. „A közlemény állításait visszautasítjuk. A riport szövegében pontatlanság vagy hiba nem volt, hiteles és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtottunk a nézőknek.” Az RTL Híradó hétfő esti riportjában nem állítottuk, hogy a hivatkozott rendelet a jelenlegi kormány alatt született. A rendelet csak felsorolja az állam és az állampolgárok szempontjából kiemelt jelentőségű objektumok és intézmények körét, azok titkosításáról nem rendelkezik. A riportban arról a jelenlegi belügyminiszter - Pintér Sándor - által benyújtott törvénymódosításról számoltunk be, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítaná a rendeletben szereplő intézmények, objektumok és beruházások körét, ami 1997 óta nem volt titkos. Ezért a titkosítás szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a rendelet mikor született, hiszen az pusztán egy felsorolás – közölte a csatorna, hozzátéve: a riportban az adatvédelmi hatóság elnöke is megszólalt, aki alkotmányosnak, és a jelenlegi terrorfenyegetettség alapján indokoltnak nevezte a titkosítást, tehát a riport kiegyensúlyozott volt és megjelenítette a politikai mellett a szakmai véleményeket is.

Miután Péterfalvi Attila ilyen jó véleménnyel volt a tervezett módosításáról, megkérdeztük tőle: az, hogy ki és mennyiért újítja fel például a Karmelita-kolostort, mennyire számít aggályos kérdésnek nemzetbiztonságilag.

Nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez – szögezte le a Népszavának az adatvédelmi hatóság elnöke. A korlátozás – Péterfalvi szerint - csak azokra az adatokra vonatkozhat, amelyek terrorfenyegetettség szempontjából érzékenyek: csak biztonsági, védelmi, műszaki, üzemeltetési adatokról lehet szó. Más az információszabadság érvényesülése szempontjából lényeges adatok viszont, mint például a beruházások költségvetési forrásigénye vagy a létesítmények környezeti hatásaira vonatkozó adatok nem lehetnek tárgyai a vizsgált törvényjavaslatokban lehetővé tenni kívánt korlátozásoknak – fogalmazott Péterfalvi. A hatóság elnöke azonban mindenkit megnyugtatott: az információszabadság fontos garanciája, hogy a szóban forgó törvényjavaslatok nem "ex lege" - a törvény erejénél fogva - írnak elő nyilvánosságkorlátozást, hanem az adatkezelő szervnek minden esetben mérlegelnie kell, hogy az adott adatra nézve az adatigény benyújtásakor fennáll-e a nyilvánosság korlátozásának törvényben előírt feltétele, vagy az, hogy az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyeztetné.

A névvel és címmel ellátott közérdekű adatigényről még akkor sem szükséges azt feltételezni, hogy az bűncselekmény előkészületi cselekménye vagy a nemzetbiztonság ellen irányuló magatartás, ha az adatigény bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatra vonatkozik – mutatott rá Péterfalvi Attila.

Titkos tao
Októbertől az is titkos, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lett az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatók az adóból. A 2011-ben induló TAO-program lényege, hogy a magyar cégek rakás pénzzel támogathatják a sportcsapatokat, és az erre költött pénzt leírhatják a társasági adójukból. Ilyen formán tehát a rendszer állami támogatást juttat a csapatoknak, figyelmembe véve, hogy a klubok olyan pénzt kapnak, amihez egyébként az állam jutna. Eddig a legtöbb felajánlást a felcsúti focicsapat kapta. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett módosítás miatt, ha egy vállalkozás számára kellemetlen, hogy a Felcsútra költött adózás helyett, akkor erről nem kell beszélnie. A TAO-éllovasok versenyében a korábbi évek tapasztalatai alapján nem sok egyesület jöhetett szóba: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, mely minden bizonnyal az idén is a legtöbbet szakítja a TAO-tortából, ám még nincs pontos adat, a tavalyi év "felfedezettje" 557 millióval Tiszakécske Város Sportegyesülete (a városhoz kötődik az új-Közgépként elhíresült, közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt), valamint a Tállai András, NAV-elnökhöz köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club, amely eddig még egyszer sem kapott 400 milliónál többet. Ezek mellett feltűnhet egy-egy olyan egyesület vagy alapítvány, mely jelentősebb összeget igényel egy konkrét aktuális beruházáshoz, ám ez csak 1-1 szezonban figyelhető meg. Ilyen volt például 2013-ban az Illés Sport Alapítvány 850 milliója, vagy tavaly az Aramis SE 517 milliója.



Szerző

Kétszer is nyert az "új Közgép"

Publikálás dátuma
2016.11.16. 21:23
Félbemaradt munkálatok az M4-esen. FOTÓ: Népszava
Kihirdették a közbeszerzés eredményeit az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti, 62 kilométeres szakaszának építésére. 

A három ütemből kettőn a kormánykörökhöz közel álló, és emiatt az új Közgépként is emlegetett Duna Aszfalt vezette konzorcium nyert - írta az Index.hu. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleménye szerint Duna Aszfalt és a Hódút Kft. konzorciuma a Tiszakürt-Kunszentmárton közötti szakaszt 56,6 milliárdból, a Csabacsűd-Kondoros közti ütemet 45,2 milliárdból építheti meg. A Duna Aszfaltot általában Mészáros Lőrinc köreihez szokták sorolni, mert a Duna Aszfalt egyik tulajdonosa a felcsúti polgármester barátjaként ismert. A két Duna Aszfalt-szakasz közé az EuroAszfalt, a Swietelsky, a Soltút Kft. és az A-Híd négyese férkőzött be. Az ő konzorciumuk viheti el a legkisebb szeletet a beruházásból, a Kunszentmárton-Csabacsűd közti 43,98 milliárdos szakaszt. A kivitelezési munkálatok 2017 elején kezdődnek. 

Szerző

Fordulóponthoz ér a Quaestor-botrány

Publikálás dátuma
2016.11.16. 17:22

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő hétfőn kezdi tárgyalni a Quaestor csődjéhez kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panaszt - olvasható az Ab honlapján.

A tavaly márciusban kipattant Quaestor-botrány nyomán nem sokkal később született törvény a kárrendezésről, ennek egyes elemeit az Ab tavaly novemberben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. A Befektető-védelmi Alapból (Beva) tavaly kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor-károsult túlnyomó többségének járó, legfeljebb 6 millió forintos kártalanítási összeget. Az Ab novemberi döntése a 6 millión felüli - összességében százmilliárdos nagyságrendű - kifizetéseket érintette.

Az Ab akkor a többi között azt kifogásolta, hogy az első Quaestor-törvényben diszkriminatívan határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében aránytalan tulajdonkorlátozást tettek lehetővé és a felkészülési idő sem volt elegendő. Az egy évvel ezelőtti Ab-döntés ugyanakkor kimondta azt is, hogy a kárrendezés önmagában nem alaptörvény-ellenes, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

Ezek után megszületett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló, idén január 1-jén életbe lépett újabb törvény a károsultak helyzetének rendezésére. Az e törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panasz tárgyalását kezdi meg jövő hétfőn az Ab.

Az indítványok Ab honlapján olvasható rövid összegzése szerint az érintettek elsősorban a diszkrimináció tilalmának, a tulajdonhoz való jognak, a jogbiztonságnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme miatt kérték a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését, de a beadványokban felvetődött az is, hogy az új szabályozás számottevően csökkentette a kártalanítás mértékét a korábbi Quaestor-törvényhez képest.

Az egyik indítványozó szerint például a törvény számára hátrányos megkülönböztetést jelent a kisebb, hárommillió forint alatti követeléssel rendelkező károsultakkal szemben, továbbá visszamenőleg vonják el a tulajdonát - a számláin 2008. január 1-je után jóváírt és kötvények vásárlására fordított hozamokat -, ami szintén hátrányos megkülönböztetést eredményez. Továbbá a kifogásolt törvény a normavilágosság követelményét is sérti egyes indítványok szerint.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy még idén születhet-e döntés a Questor-üggyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványokról.

Szerző