Előfizetés

Lázár: Jávor pitiáner, gyerekes bosszúja az Oettinger-ügy

Publikálás dátuma
2016.11.17. 14:36
Lázár múlt heti sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Kovács Attila
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az e heti Kormányinfón bejelentette, hogy az Európai Bizottság lezárta azt a kötelezettségszegési eljárást, amit a paksi atomerőművel kapcsolatban indítottak 2015. novemberében. Brüsszel döntése azt jelenti, hogy Magyarországnak joga volt Oroszországgal megállapodni - figyelmeztetett Lázár, aki az Oettinger-ügyről azt mondta, hogy az Jávor Benedek gyerekes, pitiáner bosszúja lehet, akinek a "látványos vereség" után egyébként is el kéne gondolkodnia azon, folytatja-e európai parlamenti munkáját.

A miniszter üzent Jávor Benedek, a PM politikusának, aki a Paks 2 bejelentése óta rengeteg feljelentést tett a beruházással kapcsolatban. Lázár szerint az EP-képviselő látványos vereséget szenvedett, ezért el kell gondolkodnia azon, hogy van-e értelme folytatnia az európai parlamenti porondon, mert szerinte mint kiderült, a tehetség nem elég, "tisztesség és becsület is kell a sikerhez" - kötött bele politikustársába a kancelláriaminiszter.

Az EB döntésével kapcsolatban azt mondta, hogy a döntés hosszú tárgyalássorozat következménye, miután az elmúlt két esztendőben megvizsgálták a közbeszerzési eljárást. A beruházási érték 55 százalékában az európai közbeszerzési normákat fogja alkalmazni Magyarország. Az engedélyezési eljárás folyamatban van, reális az esély, hogy 2017-2018-ban az építő munka is megkezdődik - mondta a miniszter, aki emlékeztetett, hogy a kötelezettségszegési eljárások Jávor Benedeknek köszönhetően indultak el. Az Európai Unió állást foglalt, szerintük Magyarországnak joga van Oroszországgal szerződést kötni, a beruházás pedig megfelel a biztonsági feltételeknek.

Lázár ismertette az igazságügyi miniszter álláspontját, miszerint a betelepítési kvótaügyben meg kell várni az alkotmánybíróság döntését. Mint mondta, súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd. Szerinte egyelőre nem állnak nyerésre, az unión belül többségben vannak a kötelező kvótát pártolók. Fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban.

A miniszter felidézte, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök már nem először "fenyegette meg" Magyarországot a kvótaügy kapcsán,  de "jól bírjuk a folyamatos nyomásgyakorlást a nyugati politikusoktól." Itt Lázár megjegyezte, hogy "érdekes módon" ez a nyomás Donald Trump megválasztása óta látványosan csökkent.

A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás.

A béremeléssel kapcsolatban Lázár megjegyezte, hogy versenyképes vállalkozások nélkül nem lehet béreket emelni. Szerinte a versenyképesség növeléséhez három eszköz van: az állami szektorban növelni a köz által foglalkoztatottak bérét. Mint mondja, ez három éve zajlik, többek között az egészségügyben, de az oktatási szektorban is az elmúlt 30 év legnagyobb béremelését hajtották végre. Kiemelte, hogy a minimálbér fontos kérdés lesz, Orbán ezért azt kérte Varga Mihálytól, a falig vagy azon túl is menjen el. 15-20 százalékos minimálbér-emelést ígért a kormány 2017-re. Lázár szerint a béremeléshez adócsökkentésre is szükség van, legyen az személyi jövedelemadó, vagy munkaadókat sújtó adók. 

A nyugdíjemeléssel kapcsolatban azt mondta: nyugdíjas érdekképviseletekkel kezdődtek tárgyalások. A társasági jövedelemadó egy számjegyű lesz (9 százalék), ami szerinte nagy vívmányt jelent, a növekedő minimálbér pedig a nyugdíjasokra is hatással lesz.

Lázár közölte, hogy december 6-7-én kihelyezett kormányülést tartanak, hogy összegezzék az elmúlt év történéseit, és a 2018-as választásra felkészüljenek. Jövő héten az új büntetőeljárási törvény megalkotására tesznek majd javaslatot, erről szintén jövő héten tárgyal majd a kormány.

Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről - közölte a miniszter, aki azt is jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is.  Azt is mondta, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről döntött a kormány - jelentette be Lázár. Erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül - ismertette a tárcavezető, hozzátéve, hogy a vonatok 20 percenként járnának a vonalon és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő.

Lázár elmondta, hogy Klaus Mangold - Oroszország legfontosabb uniós lobbistája - a magyar kormány egyik fontos partnere. A Reuters újságírója arról kérdezte a minisztert, hogy Orbán Viktor miért találkozott és vacsorázott együtt Günter Oettinger volt energiaügyekért felelős biztossal, aki a 444.hu szerint a Kremlhez köthető lobbista magángépén érkezett Magyarországra tavaly májusban, rendőri felvezetéssel, és tárgyalást folytatott a kormánnyal Paks ügyében. Lázár ezt cáfolta, szerinte ez a téma fel sem merült a találkozón, és a sértődött politikustárs, Jávor Benedek támadásának, gyermeteg, pitiáner bosszúnak nevezte. "Orbán Viktor találkozót kért Oettingertől, a találkozó megszervezésében Klaus Mangold segítette Magyarországot" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél több nem történt.

A Népszava tudósítója a 444 Parlamentből való kitiltásáról kérdezte Lázárt, mire gúnyosan megjegyezte, hogy végre van egy támogatója a budai Várba költözésnek. A Pharaon-üggyel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésére egyetlen ellenzéki politikus sem jött el - kivéve az ülést vezető Molnár Zsolt, a bizottság elnöke - hogy Ghaith Pharaonról részletesen tájékozódjon. Szerinte az Orbán szomszédságába költöző szaúdi üzletember magyarországi jelenléte semmilyen kockázatot nem jelent, a vízum kiadása esetében semmilyen szabálytalanság nem történt, és az érintett magyar hatóság tartózkodási engedélyt is szabályosan adott ki neki. Az ujjlenyomat hiányával kapcsolatban a miniszter nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Pharaonnak nincs rögzíthető ujjlenyomata, ahogy magának Lázárnak sincs, ezért évente kell megújítania az útlevelét. Ez viszont nem akadálya annak, hogy valaki útlevelet kapjon - hát ezt is megtudtuk.

Környezettudatosabbá válik a Spar üzlethálózata

Környezettudatosabbá válik a Spar üzlethálózata, az utóbbi három évben összesen mintegy 52 milliárd forintból 55 saját tulajdonú egységet modernizált és 11 új üzletet szerelt fel energiatakarékos berendezésekkel a cég - közölte a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerdán, a cég egyik felújított budapesti áruházának ünnepélyes megnyitóját követően.

Maczelka Márk tájékoztatása szerint a most átadott, Kerepesi úton lévő, 1760 négyzetméteres szupermarket több mint 750 millió forintból újult meg, eladóterébe LED világítást szereltek be, az új hűtőbútorokra ajtót szereltek, és hűtőszivattyús komfort fűtő- és hűtőrendszert építettek be. Az áruház 50 szakképzett embernek ad munkát.

Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén 23 milliárd forintot fordít Magyarországon a cég kereskedelmi hálózatának fejlesztésére, új üzletek nyitására és felújításokra. Idén országszerte 26 üzletet modernizál a társaság.

Hozzátette: a vállalat 345 Spar szupermarketet, 32 Interspart és 108 Spar Partner franchise üzletet üzemeltet. A Spar Magyarország Kft. korábbi tájékoztatása szerint a forgalma tavaly 3 százalékkal, 488,2 milliárd forintra nőtt, az idei tervekben az 500 milliárd forintos forgalom elérése szerepel. Az idén 25 éves társaság alapítása óta több mint egymilliárd eurót költött beruházásokra a magyar piacon.

Orbán bejelentette: 9 százalékos lesz a vállalati nyereségadó

Publikálás dátuma
2016.11.17. 13:03
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön.

Hozzátette, erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek.     

Elmondta, a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "menjen el a falig", amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért.

A miniszterelnök arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a "büdzsé elbírja" és van iparpolitikai értelme.

Orbán Viktor a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön hozzátette, kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a "basic needs" körébe tartoznak.

Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Fontos a digitális javakhoz való hozzáférés javítása

Fontos a digitális javakhoz való hozzáférés javítása, ami a jövőbeli fejlődés motorja - mondta Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa. Hozzátette, a mobilitás az egyik legfontosabb ipari terület, az automatizált vezetés sok kihívást állít a szereplők elé, ugyanakkor lehetőséget is hordoz, munkahelyteremtésben és az európai vállalatok versenyképességének növelésében.

Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság katalizátor szerepet tölt be ebben a folyamatban, támogatja a kutatást, a jogi szabályozás fejlesztését, és elősegíti a gazdasági és állami szereplők közötti párbeszédet. A biztos kitért arra, kérdés, ki áll a közlekedéssel és mobilitással összefüggő fejlesztések élére a jövőben, a Volkswagen, a BMW, az Audi, vagy olyan kreatív online platformok, amelyeknek rengeteg adat áll rendelkezésükre, mint a Google vagy az Apple. Utóbbi esetben az említett nagy német autógyártók csak beszállítók lesznek - mutatott rá.

Varga: 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál

A társasági adókulcs egységesen 9 százalékra csökkentése nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, az adókulcs csökkentésével a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály a Regionális Digitális Konferencia szünetében tartott rövid sajtótájékoztatón hozzátette: reményeik szerint ezt a javaslatot el tudják fogadni a munkaadókkal és munkavállalókkal való péntek délelőtti tárgyaláson. A kormányzat le szeretné zárni a tárgyalásokat a héten, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat.

Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen - mondta a miniszter. Kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elegendő kell, hogy legyen.