Brexit - Százmilliárd fontos veszteséget okozhat

Százmilliárd font (36 ezer milliárd forint) halmozott veszteséget okozhat a brit költségvetésnek ötéves távlatban Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése - írta makrogazdasági előrejelzéseken alapuló számításokat idézve a csütörtöki Financial Times.

A londoni gazdasági napilap kormányzati értesülései szerint Philip Hammond pénzügyminiszter a költségvetésről szóló, jövő héten esedékes évközi parlamenti beszámolójában egyebek mellett bejelenti, hogy a 2019-2020-as pénzügyi évben is jelentős államháztartási deficittel kell számolni a korábban arra az évre tervezett többlet helyett.

Hammond azt már a kormányzó Konzervatív Párt októberben tartott éves kongresszusán közölte, hogy a brit kormány a továbbiakban nem törekszik az államháztartási többlet elérésére a 2019-2020-as pénzügyi évre kitűzött határidőre, mivel a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalássorozat idején a brit üzleti bizalom várhatóan "hullámvasút módjára" ingadozik majd, és "lesznek viharosabb időszakok". A pénzügyminiszter kongresszusi felszólalása szerint ebben a helyzetben "a józan ész" azt követeli, hogy a kormány inkább a növekedésre és a munkahelyteremtésre fordítson költségvetési forrásokat.

A Financial Times csütörtökön idézett forrásai szerint a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősség Hivatalának (OBR) szakértői "hetek óta küszködnek" az új prognózisok elkészítésével az alacsony adóbevételekre és a vártnál gyengébb növekedési kilátásokra utaló jelek miatt. A független gazdasági előrejelző műhelyek konszenzusa, amely rendszerint közel jár az OBR prognózisaihoz, 2020-ig vérszegény növekedést, ehhez társuló magasabb inflációt, gyenge üzleti beruházási aktivitást és ebből eredően alacsony költségvetési adóbevételeket valószínűsít - írja a gazdasági napilap.

A Financial Times szerint az OBR által használt adóbevétel-számítási módszerek alkalmazásával mindez 100 milliárd font halmozott költségvetési jövedelem-kiesésre enged következtetni, mindenekelőtt a gyenge reálgazdasági növekedés miatt. A lap forrásai szerint Hammond pénzügyminiszter a jövő heti költségvetési beszámolóban kénytelen lesz elismerni azt is, hogy ebben a helyzetben várhatóan meredeken megugrik a brit államadósság-ráta, és már az idén megközelíti a hazai össztermék (GDP) 90 százalékát az eredetileg tervezett 83 százalék helyett.

Nagy londoni elemzőházak komoly reálgazdasági veszteségek kockázatára is felhívták a figyelmet a brit EU-tagság megszűnésének következményeiről összeállított tanulmányaikban.

Az EY - korábbi teljes nevén Ernst & Young - pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új, átfogó előrejelzése szerint, ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor a brit hazai össztermék 2030-ra 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság akadálytalanul folytatódó EU-kereskedelem esetén addigra elérhetne.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) modellszámításai szerint ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy távozásának pillanatáig semmilyen, vagy csak korlátozott kiterjedésű kereskedelmi megállapodásra jut az unióval, az 10-15 éves távlatban 5 százalékos, vagy ennél is nagyobb GDP-veszteséget okozhat a brit gazdaságnak.

Szerző

Tarlós István elismeréseket adott át a főváros napján

Publikálás dátuma
2016.11.17. 14:46
Imre Géza kétszeres olimpiai ezüstérmes és kétszeres olimpiai bronzérmes, világ- és európa-bajnok párbajtőrvívó (b) átveszi a P
Díjakat adott át Tarlós István a főváros napja alkalmából csütörtökön Budapesten. A főpolgármester a Budapest egyesítésének 143. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a díjazottakat méltatva azt mondta: a kitüntetettek munkásságukkal, szorgalmukkal, tehetségükkel, morális érzékükkel Budapestet és a főváros közösségét szolgálják.

Kijelentette: a díjazottak jelentősen hozzájárultak a főváros fejlődéséhez, gyarapodásához és hírnevének öregbítéséhez. A kitüntettek "jelek, akikhez igazodni lehet" - fogalmazott Tarlós István. Mint mondta, a főváros hálás a díjazottaknak, amiért éveken, évtizedeken át kitartó munkával, hozzáállásukkal, hozzáértésükkel, tudásukkal alkottak, teremtettek. A kitüntetetteket nem az egyéni érdek motiválja, hanem a lelkiismeret és a tenni akarás a közjó érdekében - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindennél inkább szükség van követhető és követendő, a jelennek tevékenykedő egyéniségekre, akik személyükben hitelesítenek értékeket, életutakat és életcélokat. A kitüntettek ilyen személyek - közölte a főpolgármester.

Tarlós István beszélt arról is, "a főváros hat éve hivatalban lévő vezetésének elsőszámú feltett szándéka volt, hogy a 2010-et megelőző két évtized rendetlenségét, átláthatatlanságát, szervezetlenségét és pazarlását megszüntesse". Attól a céltól vezérelve, hogy "a magyar nemzet fővárosa" élhetőbb, biztonságosabb, kényelmesebb és kellemesebb várossá váljék - mondta.

Kiemelte, az elmúlt hat évben számos területen jelentős előrelépést értek el. Mára több olyan fejlesztés és beruházás is elkészült, amelyet korábban évekig, évtizedekig csak ígérgettek. Ma már kész a 4-es metró, megújult a Széll Kálmán tér, létrejött a budai fonódó villamoshálózat, folyamatosan újul meg a közösségi közlekedés járműállománya, sorra újítják fel a fürdőket, valamint épülnek a P+R parkolók - mutatott rá Tarlós István. Kitért arra, a fővárosnak jelenleg több előkészített projektje van, mint az elmúlt 25 évben bármikor. A főpolgármester elmondta, a jelenlegi ciklus két legnagyobb horderejű beruházása a csillaghegyi öblözet árvízvédelme és a 3-as metró felújítása.

A főváros erején felül igyekszik minden eszközzel előmozdítani az évek óta romló állapotú metróvonal rekonstrukcióját és lelkiismeretei kérdésnek tekinti, hogy az utasok teljes biztonságban használhassák a 3-as metrót - jelentette ki.
Tarlós István azt mondta: "további időhúzás és érthetetlen, meddő viták helyett" a főváros maga gondoskodik a felújítás során szükséges, a metrószerelvényeket pótló buszokról, hogy a rekonstrukció legalább a vonal egy részén, annak legkritikusabb szakaszán mielőbb elindulhasson.

"Elszánt harcot folytatunk annak érdekében, hogy generálisan az alagút és az állomások felújítása is a közeljövőben megkezdődhessen" - hangsúlyozta, szomorúnak nevezve, hogy ezért "elszánt harcot" kell folytatni.

Pro Urbe Budapest díjat kapott Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes, ötszörös Európa-bajnok, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok, világbajnoki bronzérmes úszó a magyar versenyúszásban betöltött szerepéért, a 2016-os riói nyári olimpián nyújtott kiemelkedő teljesítménye, valamint példamutató szellemisége elismeréseként.

Bucsek Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya a főváros közbiztonságának, közrendjének érdekében végzett szolgálatáért, vezetői tevékenységéért részesült az elismerésben.

György István, a főváros kormánymegbízottja Kőbánya polgármestereként, majd Budapest főpolgármester-helyetteseként a főváros érdekében több mint másfél évtizeden át végzett felelősségteljes és kiemelkedő munkája elismeréseként vehette át a díjat.

Az elismerést megkapta Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója a főváros közműfejlesztési céljainak megvalósítása, valamint a társaság nemzetközi szerepvállalása érdekében végzett kiemelkedő szakmai és vezetői munkájáért.

Imre Géza kétszeres olimpiai ezüstérmes és kétszeres olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó a magyar párbajtőrvívás egyik legsikeresebb vívójaként elért kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiért, valamint példamutató emberi magatartásáért vehette át a díjat.

Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, mesteredző példamutató sportpályafutásáért, több olimpiai bajnok sikeres felkészítésében végzett kimagasló edzői tevékenységéért kapta meg az elismerést.

Budapestért díjban részesült Hámori Mária nyugalmazott óvodavezető, Lőrincz Edina, az Óbudai Kulturális Központ ügyvezető igazgatója, Megyesné Hermann Judit, a Főpolgármesteri Hivatal aljegyzője, Nagyné Varga Melinda, a Főpolgármesteri Hivatal kulturális, turisztikai, sport-, köznevelési és szociálpolitikai főosztályának vezetője, Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója, Tóth Balázsné nyugalmazott óvodavezető, Badacsonyi Szabolcs, a Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója, Balázs János zongoraművész, tanár, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője, Bohus Zoltán szobrászművész, üvegtervező, Erdélyi Tibor táncművész, koreográfus, fafaragó művész, Flesch Tamás, a Continental Group Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Gömör Béla reumatológus, egyetemi tanár.

Az elismerést megkapta még Harsányi Gábor színművész, Hollerung Gábor karmester, Jánosa Domokos pápai káplán, címzetes prépost, a látássérültek referense, plébános, Járdányi Gergely nagybőgőművész, Kis Tamás nyugalmazott divízióvezető, Sármay András, a Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatósági elnöke, Somogyváry Géza üzem- és rendszerszervező mérnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, valamint Szabó József, a Főkert Zrt. vezérigazgatója.

Budapestért díjban részesült továbbá Varjú Imre belgyógyász, kardiológus, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa, Végh Tamás nyugalmazott református lelkipásztor, az Ars Sacra Alapítvány, a Belvárosi Fesztivál közössége, a Magyar Állami Operaház énekkara, valamint a Muzsikás Együttes.

Zalabai Gábor-díj - A budapestiek esélyegyenlőségéért díjat kapott Nagyné Kovács Tímea, a csepeli polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi referense, Iring Zoltán, a XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője, valamint a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány.

A Fővárosért Emlékzászló Díjat a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a budapesti lakosság védelme érdekében, a veszélyhelyzetek megelőzésében és a károk felszámolásában magas szakmai színvonalon nyújtott szolgálata elismeréseként kapta. Az elismerést és az azzal járó zászlót Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, igazgató vette át.

A Dr. Barna Sándor-emlékérem - A főváros közbiztonságáért díjban részesült Bajári Csaba László szolgálatvezető, Kovács Lajos közterület-felügyelő, Menyhért Tamás tűzoltóparancsnok, Paál Péter György, a XIII. kerületi rendőrkapitányság vezetője, valamint Ruszó László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője.

Papp László Budapest-sportdíjat kapott Sinkó Andrea ritmikus gimnasztikázó, vezetőedző, az Óbudai WDSE elnöke, Kovács Péter kézilabdázó, mesteredző, Molnár Imre, a Budapesti Honvéd Sportegyesület ügyvezető elnöke, Szívós István olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, valamint Tóth Tamás paralimpiai aranyérmes úszó.

Az ünnepségen Tarlós István a főváros szolgálatáért díjakat is átadott.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-ei döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.

Szerző

Lázár: Jávor pitiáner, gyerekes bosszúja az Oettinger-ügy

Publikálás dátuma
2016.11.17. 14:36
Lázár múlt heti sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Kovács Attila
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az e heti Kormányinfón bejelentette, hogy az Európai Bizottság lezárta azt a kötelezettségszegési eljárást, amit a paksi atomerőművel kapcsolatban indítottak 2015. novemberében. Brüsszel döntése azt jelenti, hogy Magyarországnak joga volt Oroszországgal megállapodni - figyelmeztetett Lázár, aki az Oettinger-ügyről azt mondta, hogy az Jávor Benedek gyerekes, pitiáner bosszúja lehet, akinek a "látványos vereség" után egyébként is el kéne gondolkodnia azon, folytatja-e európai parlamenti munkáját.

A miniszter üzent Jávor Benedek, a PM politikusának, aki a Paks 2 bejelentése óta rengeteg feljelentést tett a beruházással kapcsolatban. Lázár szerint az EP-képviselő látványos vereséget szenvedett, ezért el kell gondolkodnia azon, hogy van-e értelme folytatnia az európai parlamenti porondon, mert szerinte mint kiderült, a tehetség nem elég, "tisztesség és becsület is kell a sikerhez" - kötött bele politikustársába a kancelláriaminiszter.

Az EB döntésével kapcsolatban azt mondta, hogy a döntés hosszú tárgyalássorozat következménye, miután az elmúlt két esztendőben megvizsgálták a közbeszerzési eljárást. A beruházási érték 55 százalékában az európai közbeszerzési normákat fogja alkalmazni Magyarország. Az engedélyezési eljárás folyamatban van, reális az esély, hogy 2017-2018-ban az építő munka is megkezdődik - mondta a miniszter, aki emlékeztetett, hogy a kötelezettségszegési eljárások Jávor Benedeknek köszönhetően indultak el. Az Európai Unió állást foglalt, szerintük Magyarországnak joga van Oroszországgal szerződést kötni, a beruházás pedig megfelel a biztonsági feltételeknek.

Lázár ismertette az igazságügyi miniszter álláspontját, miszerint a betelepítési kvótaügyben meg kell várni az alkotmánybíróság döntését. Mint mondta, súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd. Szerinte egyelőre nem állnak nyerésre, az unión belül többségben vannak a kötelező kvótát pártolók. Fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban.

A miniszter felidézte, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök már nem először "fenyegette meg" Magyarországot a kvótaügy kapcsán,  de "jól bírjuk a folyamatos nyomásgyakorlást a nyugati politikusoktól." Itt Lázár megjegyezte, hogy "érdekes módon" ez a nyomás Donald Trump megválasztása óta látványosan csökkent.

A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás.

A béremeléssel kapcsolatban Lázár megjegyezte, hogy versenyképes vállalkozások nélkül nem lehet béreket emelni. Szerinte a versenyképesség növeléséhez három eszköz van: az állami szektorban növelni a köz által foglalkoztatottak bérét. Mint mondja, ez három éve zajlik, többek között az egészségügyben, de az oktatási szektorban is az elmúlt 30 év legnagyobb béremelését hajtották végre. Kiemelte, hogy a minimálbér fontos kérdés lesz, Orbán ezért azt kérte Varga Mihálytól, a falig vagy azon túl is menjen el. 15-20 százalékos minimálbér-emelést ígért a kormány 2017-re. Lázár szerint a béremeléshez adócsökkentésre is szükség van, legyen az személyi jövedelemadó, vagy munkaadókat sújtó adók. 

A nyugdíjemeléssel kapcsolatban azt mondta: nyugdíjas érdekképviseletekkel kezdődtek tárgyalások. A társasági jövedelemadó egy számjegyű lesz (9 százalék), ami szerinte nagy vívmányt jelent, a növekedő minimálbér pedig a nyugdíjasokra is hatással lesz.

Lázár közölte, hogy december 6-7-én kihelyezett kormányülést tartanak, hogy összegezzék az elmúlt év történéseit, és a 2018-as választásra felkészüljenek. Jövő héten az új büntetőeljárási törvény megalkotására tesznek majd javaslatot, erről szintén jövő héten tárgyal majd a kormány.

Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről - közölte a miniszter, aki azt is jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is.  Azt is mondta, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről döntött a kormány - jelentette be Lázár. Erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül - ismertette a tárcavezető, hozzátéve, hogy a vonatok 20 percenként járnának a vonalon és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő.

Lázár elmondta, hogy Klaus Mangold - Oroszország legfontosabb uniós lobbistája - a magyar kormány egyik fontos partnere. A Reuters újságírója arról kérdezte a minisztert, hogy Orbán Viktor miért találkozott és vacsorázott együtt Günter Oettinger volt energiaügyekért felelős biztossal, aki a 444.hu szerint a Kremlhez köthető lobbista magángépén érkezett Magyarországra tavaly májusban, rendőri felvezetéssel, és tárgyalást folytatott a kormánnyal Paks ügyében. Lázár ezt cáfolta, szerinte ez a téma fel sem merült a találkozón, és a sértődött politikustárs, Jávor Benedek támadásának, gyermeteg, pitiáner bosszúnak nevezte. "Orbán Viktor találkozót kért Oettingertől, a találkozó megszervezésében Klaus Mangold segítette Magyarországot" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél több nem történt.

A Népszava tudósítója a 444 Parlamentből való kitiltásáról kérdezte Lázárt, mire gúnyosan megjegyezte, hogy végre van egy támogatója a budai Várba költözésnek. A Pharaon-üggyel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésére egyetlen ellenzéki politikus sem jött el - kivéve az ülést vezető Molnár Zsolt, a bizottság elnöke - hogy Ghaith Pharaonról részletesen tájékozódjon. Szerinte az Orbán szomszédságába költöző szaúdi üzletember magyarországi jelenléte semmilyen kockázatot nem jelent, a vízum kiadása esetében semmilyen szabálytalanság nem történt, és az érintett magyar hatóság tartózkodási engedélyt is szabályosan adott ki neki. Az ujjlenyomat hiányával kapcsolatban a miniszter nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Pharaonnak nincs rögzíthető ujjlenyomata, ahogy magának Lázárnak sincs, ezért évente kell megújítania az útlevelét. Ez viszont nem akadálya annak, hogy valaki útlevelet kapjon - hát ezt is megtudtuk.

Szerző
Frissítve: 2016.11.17. 16:22