Péntekre várható a Fitch Ratings döntése Magyarországról

Pénteken vizsgálja a magyar államadós-minősítést a Fitch Ratings, és ezzel befejeződik a magyar szuverén osztályzat idei hitelminősítői felülvizsgálati programja.

A Fitch jelenleg stabil kilátású "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván Magyarországot. Ez az államadós-minősítés a befektetési ajánlású kategória alapszintje. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a Fitch várhatóan az európai és az amerikai piaci zárások után, péntek éjjel jelenti be döntését Londonban.

A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike a befektetésre ajánlott sávban tartja nyilván Magyarországot, azonos osztályzattal. A Fitch Ratings már májusban átsorolta a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadósság minősítését, a Standard & Poor's szeptemberben, a Moody's Investors Service két hete emelte vissza ebbe a sávba a magyar besorolást.

A Standard & Poor's és a Fitch korábbi felminősítései nyomán az intézményi befektetők szempontjából Magyarország már a Moody's két héttel ezelőtti hasonló döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem.

Londoni elemzői vélemények szerint a Fitch Ratings a pénteki felülvizsgálaton valószínűleg nem módosítja a magyar államadós-besorolást. A TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői e hétre összeállított előrejelzésükben hangsúlyozták, hogy a Fitch viszonylag nemrég minősítette fel a magyar szuverén osztályzatot, és a ház ennek alapján péntekre nem vár újabb osztályzatmódosítást.

A jelenlegi besorolás változatlanul hagyásának valószínűségére utal az is, hogy a magyar minősítésre - a másik két hitelminősítőhöz hasonlóan - a Fitch stabil kilátást tart érvényben, bár a kilátás módosítása nem előfeltétele az osztályzat megváltoztatásának: a Standard & Poor's a legutóbbi két magyar felminősítést úgy hajtotta végre, hogy előzőleg nem javította stabilról pozitívra az osztályzati kilátást.

Az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján - hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik - a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-tagállamok esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő uniós szuverén adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.

A Fitch Ratings az idei évre két időpontot tűzött ki a magyar államadós-osztályzat felülvizsgálatára. A cég az előző, május 20-i időpontban emelte a befektetési ajánlású osztályzati sávba Magyarországot, a devizában kibocsátott hosszú lejáratú szuverén magyar adósságállomány osztályzatát az addigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BBB mínusz"-ra javítva.

A Fitch Ratings pénteki felülvizsgálatával befejeződik a magyar államadósság hitelminősítői elbírálásainak idei programja, a három cég vizsgálati menetrendjeiben ugyanis Magyarország az év hátralévő részében már nem szerepel.

Szerző

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53