Szilveszter Presserrel és az Amadindával

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:48
Presser Gábor FOTÓ: NÉPSZAVA
Ismét összeáll az Amadinda és Presser Gábor a szokásos, ám mégis rendkívüli szilveszteri koncertre, amellyel idén a Zeneakadémia Nagytermében búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat. 

A már hagyományos közös zenei rendezvényen ezúttal a 16. alkalommal szólaltatnak meg klasszikus és mai zeneműveket, köztük a világhírű Amadinda Ütőegyüttes repertoárjának közkedvelt darabjait és az LGT valamint Presser feledhetetlen dalait.

Rácz Zoltán, az Amadinda vezetője és Presser Gábor ismertették a 15 év alatt rendkívül kedveltté vált koncert menetét. 2016 szilveszter éjszakáján az est vendége a Hot Jazz Band együttes lesz, amely a legautentikusabb megközelítésben játssza a korai jazz különböző válfajait, újjáélesztve a XX. század első felének magyar tánczenéjét. Az egyik meglepetésdal is nekik köszönhető, Bényei Tamás, a Hot Jazz Band vezetője ásta elő a múltból a kevésbé ismert, de szerinte rendkívüli lírai effekteket megszólaltató Úgy látlak című LGT-dalt, amelynek különlegessége, mint Presser megerősítette, hogy eddig soha lemezre nem került.

Az éjfél előtti első rész idén is az Amadinda repertoárjának legnépszerűbb darabjaiból épül fel, közvetlenül az éjfél előtti perceket Johann Sebastian Bach zenéje, az utolsó pillanatokat az ütőegyüttes gongjainak zúgása tölti majd ki. Az esten hagyományosan a második részben megismételhetetlen pillanatok következnek. Az első szám egy Strauss-polka lesz. Ezután lép színpadra az est házigazdája, Presser Gábor és csatlakozik a vendégcsapat is az ütőshangszerekkel, fúvósokkal, gitárral, nagybőgővel és zongorával valóságos zenevonattá vált színpadi produkcióhoz. Az erre az alkalomra áthangolt LGT-számokkal robog tovább a szilveszteri zenevonat.

Az évbúcsúztató-évköszöntő koncert meglepetése egy könyv lesz, melynek címe: (az Amadinda-Presser szilveszteri emlékkönyv, előszőr a zenekadémiai esten kerül a közönség elé. Az eiddigi 15 koncert számos érdekes dokumentuma, fotói, kottarészletei, s egyéb beszédes kellékei vezetik végig az olvasót az első 15 szilveszter éjszakai koncert történésein. A világhírű vendégek rövid írásokban idézik fel a közös élményeket, s egy CD is található a könyvben. A kiadványban elhelyezett QR-kódokkal a témához kapcsolódó videók közvetlenül is elérhetők az Interneten.

Szerző

Erdélyi magyar írók antológiája

Erdélyi magyar kortárs írók prózáját tartalmazó román nyelvű antológiát mutat be szombaton a Román Kulturális Intézet Románia legnagyobb könyvvásárán, a bukaresti Gaudeamuson. 

Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a kötet az ICR és a Balassi Intézet bukaresti központja közötti együttműködésnek köszönhetően jött létre, hiszen két műfordítói műhelyt szerveztek (egyet Romániában, egy másikat Magyarországon), amelyeknek témája a román-magyar, illetve a magyar-román műfordítás volt. Ennek a közös programnak a célja, hogy kineveljenek egy új fiatal műfordítói nemzedéket, hiszen az elmúlt két évtizedben meglehetősen kevés magyar kortárs irodalmi alkotást ültettek át románra, erdélyi magyar írók munkáit pedig szinte egyáltalán nem.

Ez a hiány az után keletkezett, hogy a rendszerváltozás után privatizált, egykori román állami kisebbségi könyvkiadó, a Kriterion már nem tudja vállalni ezt a "kultúra- és irodalomközvetítő" feladatot. A Singuratate gonflabila (Felfújható magány) című "hiánypótló" antológia E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő kitartó munkájának köszönhetően jött létre - mondta az intézet alelnöke.

A kötet Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc írásaiból tartalmaz részleteket.

Az írók között olyanok is vannak, akik jelenleg Magyarországon élnek, de Erdélyből származnak és munkásságukat is meghatározza az erdélyiség. Az alelnök szerint azért válogattak így, mert azt akarták, hogy az irodalom regionalitása is megjelenítődjön a kötetben.

Nagy Mihály Zoltán elmondta, az ICR a Simona Sora román írónő által vezetett könyvkiadói részlegén keresztül törekedett az elmúlt három évben arra, hogy megismertesse a térségbeli országok irodalmát a román közönséggel.

Szerző

Erdélyi magyar írók antológiája

Erdélyi magyar kortárs írók prózáját tartalmazó román nyelvű antológiát mutat be szombaton a Román Kulturális Intézet Románia legnagyobb könyvvásárán, a bukaresti Gaudeamuson. 

Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a kötet az ICR és a Balassi Intézet bukaresti központja közötti együttműködésnek köszönhetően jött létre, hiszen két műfordítói műhelyt szerveztek (egyet Romániában, egy másikat Magyarországon), amelyeknek témája a román-magyar, illetve a magyar-román műfordítás volt. Ennek a közös programnak a célja, hogy kineveljenek egy új fiatal műfordítói nemzedéket, hiszen az elmúlt két évtizedben meglehetősen kevés magyar kortárs irodalmi alkotást ültettek át románra, erdélyi magyar írók munkáit pedig szinte egyáltalán nem.

Ez a hiány az után keletkezett, hogy a rendszerváltozás után privatizált, egykori román állami kisebbségi könyvkiadó, a Kriterion már nem tudja vállalni ezt a "kultúra- és irodalomközvetítő" feladatot. A Singuratate gonflabila (Felfújható magány) című "hiánypótló" antológia E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő kitartó munkájának köszönhetően jött létre - mondta az intézet alelnöke.

A kötet Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc írásaiból tartalmaz részleteket.

Az írók között olyanok is vannak, akik jelenleg Magyarországon élnek, de Erdélyből származnak és munkásságukat is meghatározza az erdélyiség. Az alelnök szerint azért válogattak így, mert azt akarták, hogy az irodalom regionalitása is megjelenítődjön a kötetben.

Nagy Mihály Zoltán elmondta, az ICR a Simona Sora román írónő által vezetett könyvkiadói részlegén keresztül törekedett az elmúlt három évben arra, hogy megismertesse a térségbeli országok irodalmát a román közönséggel.

Szerző