Előfizetés

Erdélyi magyar írók antológiája

Erdélyi magyar kortárs írók prózáját tartalmazó román nyelvű antológiát mutat be szombaton a Román Kulturális Intézet Románia legnagyobb könyvvásárán, a bukaresti Gaudeamuson. 

Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a kötet az ICR és a Balassi Intézet bukaresti központja közötti együttműködésnek köszönhetően jött létre, hiszen két műfordítói műhelyt szerveztek (egyet Romániában, egy másikat Magyarországon), amelyeknek témája a román-magyar, illetve a magyar-román műfordítás volt. Ennek a közös programnak a célja, hogy kineveljenek egy új fiatal műfordítói nemzedéket, hiszen az elmúlt két évtizedben meglehetősen kevés magyar kortárs irodalmi alkotást ültettek át románra, erdélyi magyar írók munkáit pedig szinte egyáltalán nem.

Ez a hiány az után keletkezett, hogy a rendszerváltozás után privatizált, egykori román állami kisebbségi könyvkiadó, a Kriterion már nem tudja vállalni ezt a "kultúra- és irodalomközvetítő" feladatot. A Singuratate gonflabila (Felfújható magány) című "hiánypótló" antológia E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő kitartó munkájának köszönhetően jött létre - mondta az intézet alelnöke.

A kötet Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc írásaiból tartalmaz részleteket.

Az írók között olyanok is vannak, akik jelenleg Magyarországon élnek, de Erdélyből származnak és munkásságukat is meghatározza az erdélyiség. Az alelnök szerint azért válogattak így, mert azt akarták, hogy az irodalom regionalitása is megjelenítődjön a kötetben.

Nagy Mihály Zoltán elmondta, az ICR a Simona Sora román írónő által vezetett könyvkiadói részlegén keresztül törekedett az elmúlt három évben arra, hogy megismertesse a térségbeli országok irodalmát a román közönséggel.

Léphet az Unió az ukrán vízumkérdésben

Úgy tűnik, volt hatása a kijevi parlament szerdán elfogadott határozatának, amelyben arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy még az év végéig adják meg a vízummentességet az ukrán állampolgároknak.

Tegnap elvi megállapodást kötöttek az uniós országok brüsszeli állandó képviseletei (Coreper), megerősítve az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében vízummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek.

A testület ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a vízumliberalizáció előfeltétele annak a szabálynak az elfogadása, hogy szükség esetén azonnali hatállyal visszavonható egy ország vízummentessége. Az Ukrinform ukrán portál információi szerint az egyeztetés akár a jövő héten megkezdődhet. 

Az ukrán parlament szerdai határozatában az Európai Parlamenthez, valamint az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácshoz fordult azzal a felhívással, hogy ne halogassák tovább a kérdést, hiszen Ukrajna a vízummentesség minden minden feltételét teljesítette. Emlékeztetett arra, hogy a jövő héten plenáris ülés tart az EP, és ugyancsak a jövő héten lesz az Ukrajnában “méltóság forradalmának” nevezett, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, három évvel ezelőtti kijevi Majdan-tüntetések kezdetének évfordulója.

Korábban Petro Porosenko ukrán államfő már kifejtette, reméli, hogy a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig aláírják és ratifikálják az EP-ben az Ukrajna vízummentességéről szóló dokumentumot.

Visszavág Hága?
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálja, van-e kapcsolat a donbászi fegyveresek és Oroszország között, hogy valóban Moszkva irányítja a kelet-ukrajnai fegyvereseket – jelentette be tegnap Fatou Bensouda a törvényszék ügyésze.
A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint e vizsgálat alapján az ICC meghatározza, hogy az ukrajnai háború nemzetközi, vagy lokális viszálynak minősül. Az előzetes vizsgálatok elkezdődtek, ezek azt állapították meg, hogy 2014-ben az ilovajszki és 2015-ben a debalcevói katlannál a kelet-ukrajnai felkelők állásait orosz haditechnikával és járművekkel erősítették meg.
Oroszország szerdán jelentette be, hogy kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután kedden az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága elítélő határozatot fogadott el, amelyben elmarasztalja Moszkvát a Krím félsziget “ideiglenes orosz megszállása”, illetve a krími tatárok és más kisebbségek ellen elkövetett jogsértések miatt.

Léphet az Unió az ukrán vízumkérdésben

Úgy tűnik, volt hatása a kijevi parlament szerdán elfogadott határozatának, amelyben arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy még az év végéig adják meg a vízummentességet az ukrán állampolgároknak.

Tegnap elvi megállapodást kötöttek az uniós országok brüsszeli állandó képviseletei (Coreper), megerősítve az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében vízummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek.

A testület ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a vízumliberalizáció előfeltétele annak a szabálynak az elfogadása, hogy szükség esetén azonnali hatállyal visszavonható egy ország vízummentessége. Az Ukrinform ukrán portál információi szerint az egyeztetés akár a jövő héten megkezdődhet. 

Az ukrán parlament szerdai határozatában az Európai Parlamenthez, valamint az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácshoz fordult azzal a felhívással, hogy ne halogassák tovább a kérdést, hiszen Ukrajna a vízummentesség minden minden feltételét teljesítette. Emlékeztetett arra, hogy a jövő héten plenáris ülés tart az EP, és ugyancsak a jövő héten lesz az Ukrajnában “méltóság forradalmának” nevezett, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, három évvel ezelőtti kijevi Majdan-tüntetések kezdetének évfordulója.

Korábban Petro Porosenko ukrán államfő már kifejtette, reméli, hogy a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig aláírják és ratifikálják az EP-ben az Ukrajna vízummentességéről szóló dokumentumot.

Visszavág Hága?
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálja, van-e kapcsolat a donbászi fegyveresek és Oroszország között, hogy valóban Moszkva irányítja a kelet-ukrajnai fegyvereseket – jelentette be tegnap Fatou Bensouda a törvényszék ügyésze.
A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint e vizsgálat alapján az ICC meghatározza, hogy az ukrajnai háború nemzetközi, vagy lokális viszálynak minősül. Az előzetes vizsgálatok elkezdődtek, ezek azt állapították meg, hogy 2014-ben az ilovajszki és 2015-ben a debalcevói katlannál a kelet-ukrajnai felkelők állásait orosz haditechnikával és járművekkel erősítették meg.
Oroszország szerdán jelentette be, hogy kivonul a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután kedden az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága elítélő határozatot fogadott el, amelyben elmarasztalja Moszkvát a Krím félsziget “ideiglenes orosz megszállása”, illetve a krími tatárok és más kisebbségek ellen elkövetett jogsértések miatt.