Rónay Tamás;

Irak;felmondás;aggodalom;Donald Trump;nukleáris megállapodás;

2016-11-18 06:32:00

Aggódnak a nukleáris alku sorsáért

Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban azzal fenyegetett, felmondja az Iránnal 2015 júliusában megkötött nukleáris megállapodást, erre nem nagy az esély. Teherán azt reméli, ez is csak retorikai fogás volt a megválasztott republikánus elnök részéről.

Teheránban sokáig némi lenézéssel tekintettek az amerikai elnökválasztási kampányra, mondván, két vállalhatatlan jelölt feszül egymásnak, s lám, ez is a Nyugat alkonyának kezdetét jelenti. Miután azonban Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökének, mintha a perzsa állam vezetőinek arcára fagyott volna a mosoly. Kiindulva ugyanis abból, miket mondott a megválasztott republikánus jelölt az Iránnal tavaly nyáron megkötött nukleáris megállapodásról, sok okuk tényleg nem lehet az örömre.

Az amerikai elnökválasztást követően Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter némi riadalommal jegyezte meg, hogy Washingtonnak tartania kell magát a Teheránnal megkötött alkuhoz. „Az Egyesült Államok minden elnökének meg kell értenie a mai világ realitását. A legfontosabb, hogy a következő elnök tartsa tiszteletben azokat a megállapodásokat, vállalásokat, amelyek mellett nem kétoldalú, hanem multilaterális szinten kötelezte el magát" - hangsúlyozta bukaresti látogatása alkalmával a teheráni diplomácia vezetője.

Az iráni hadsereg elitegysége, a Forradalmi Gárda ugyanakkor úgy véli, nincs semmilyen jelentősége annak, hogy Trump nyert, s nem Hillary Clinton, mert – amint Hoszein Szalami dandártábornok, a gárda főparancsnok-helyettese fogalmazott -, "az iráni iszlám forradalom óta eltelt utóbbi négy évtizedben voltak republikánus és demokrata elnökök is. Mindegyikük ellenségesen viszonyult Iránhoz".

De vajon hogyan viszonyul majd Teheránhoz Donald Trump? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) negyedévente ül össze. Ilyenkor a legfontosabb tagországok nagykövetei végighallgatják a szervezet főigazgatója, Amano Jukija beszámolóját, esetenként hozzáfűzik ehhez saját meglátásaikat.

Csütörtökön rendezték meg a következő kört, Teheránnal azonban távolról sem voltak maradéktalanul elégedettek a jelenlévők. A perzsa állam ugyanis nem teljesítette vállalásait, vagy legalábbis nem úgy, ahogy kellett volna. A 2016 elején életbe lépett alku értelmében ugyanis Irán nehézvízkészlete nem haladhatja meg a 130 tonnát. (A nehézvíz már a második világháborúban fontossá vált az atombomba előállítása miatt). Teherán készlete azonban 130,1 tonnára emelkedett, vagyis 100 kilogrammos túllépésről van szó, ami persze nem jelentős, s emiatt biztosan nem szigorítják a Teheránnal szembeni intézkedéseket. Ugyanakkor mégis annak lehet a jele, hogy Teherán piszkos játszmát kezd a nemzetközi szereplőkkel szemben, hiszen folyamatosan tágítani próbálja a határokat, s teszteli a nemzetközi közvéleményt annak kapcsán: meddig is mehet el.

Nem biztos azonban, hogy a határok feszegetése jó ötlet az amerikai elnökválasztás után. Donald Trump ugyanis a kampányban a nukleáris megállapodást a lehető legrosszabb alkunak nevezte, amit életében valaha látott. Különösen 2015 nyarán kelt ki élesen a megállapodás ellen, amikor a republikánusok kísérletet tettek a kongresszusban az alku megsemmisítésére. Igaz, Trump ekkor még talán maga sem bízott abban, hogy a későbbiekben ő lesz a republikánusok elnökjelöltje.

Akkor az ingatlanmágnás hozzá nem értőnek minősítette John Kerry külügyminisztert, mivel az egyezség „nukleáris holokauszthoz vezet” – fejtette ki. Trump ugyanakkor e kérdésben valamivel kevésbé volt radikális némely elnökjelölt riválisához képest. A megválasztott elnök ugyanis újabb tárgyalásokat helyezett kilátásba, akadtak azonban olyan konzervatív elnökjelöltek, akik azt ígérték, ha beköltöznek a Fehér Házba, első dolguk az lesz, hogy széttépik a megállapodás szövegét.

Lehetnek azonban kételyeink azzal kapcsolatban, hogy Trump igazán elmélyedt volna az alku szövegében. Egy ízben azt üzente az irániaknak, „sajnálom, de nem tudjuk visszaadni a 150 milliárd dollárt. Szívesen tennénk, de nincs meg a pénz”. Valójában azonban sosem volt Amerikáé az összeg, a szankciók feloldása ugyanis azt jelenti, hogy Teherán fokozatosan hozzájuthat zárolt vagyonához. Barack Obama elnök kormányzata úgy számolt, hogy legfeljebb 100 milliárd dollárról lehet szó.

A választási kampány élesedésével Trump is egyre hevesebben támadta a nukleáris megállapodást, amelyet egy ízben „idiótának” nevezett, s ahogy közeledett a november 8-i voksolás időpontja, úgy beszélt mind többet arról, hogy Irán „a terror legnagyobb támogatója”. Egy ízben azt is mondta, hogy Teherán komoly befolyást gyakorol Észak-Koreára, ami azért igen nehezen alátámasztható kijelentés. Szintén a megválasztott elnökhöz fűződik az a mondat, amely szerint „ha az irániak a gyönyörű (Perzsa-öbölben lévő) rombolóinkat körbeveszik kis hajóikkal, s olyan gesztusokat tesznek az embereinknek, amiket nem kellene, akkor kilőjük őket a vízből”.

Az október végén közzétett programjában viszont, amelyben 18 prioritást sorolt fel, Irán kérdése nem szerepelt. Azóta az újságírók sem faggatták arról, mi is a terve Teheránnal. Az IAEA egyelőre kivár, nem akar újabb bonyodalmakat. Az EU szerint pedig 2015-ben nem tudtak volna jobb megállapodást kötni a perzsa állammal. (Az aláíró felek ugyanis a hatok, azaz az ENSZ BT öt állandó tagja - Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia - és Németország.)

Egykönnyen nem is mondhatná fel Washington a megállapodást, hiszen olyan multilaterális akciótervet kötöttek, amelyet ENSZ-határozattal is megerősítettek. Oroszország aligha menne bele a módosításba a BT-ben, de az uniós tagok sem örülnének egy ilyen fordulatnak. Sőt, még Irán hagyományos térségbeli ellenfelei, Szaúd-Arábia és Izrael sem érdekeltek abban, hogy szítsák az ellentéteket.

Hasszan Rohani iráni elnök Trump megválasztását követően szintén azzal érvelt, hogy a megállapodásra több ország is áldását adta, ezért nem lehet hatályon kívül helyezni egy ország döntése miatt. Mohamed Dzsavad Zarif külügyminiszter Pozsonyban azzal fenyegetőzött: ha Washington mégis felmondaná az alkut, akkor Irán ismét csúcsra járathatja az urándúsítást. Behrúz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet szóvivője úgy vélte, Trump kijelentései az atomalku érvénytelenítéséről inkább csak retorikai fogásnak tekinthetőek a választási küzdelem hevében, és az amerikai politikus elnökként másképp fog cselekedni, mint amit jelöltként előrevetített. Mint fogalmazott, minden félnek csak ártana a nehezen kidolgozott megállapodás felmondása.

Az Egyesült Államokban is sokan úgy látják, rossz ötlet lenne az egyezmény felmondása. Összesen 76 nemzetbiztonsági szakértő írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben felszólítják Trumpot arra, tartsa tiszteletben a megállapodást. A dokumentum szerint a nukleáris megállapodás gyümölcsöző lehet függetlenül attól, hogy akadnak kétségek a perzsa állam őszinteségével kapcsolatban.