Aggódnak a nukleáris alku sorsáért

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:32
Az atomalkut aláíró Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert hősként fogadták hazájában FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES/SCOTT
Bár Donald Trump az elnökválasztási kampányban azzal fenyegetett, felmondja az Iránnal 2015 júliusában megkötött nukleáris megállapodást, erre nem nagy az esély. Teherán azt reméli, ez is csak retorikai fogás volt a megválasztott republikánus elnök részéről.

Teheránban sokáig némi lenézéssel tekintettek az amerikai elnökválasztási kampányra, mondván, két vállalhatatlan jelölt feszül egymásnak, s lám, ez is a Nyugat alkonyának kezdetét jelenti. Miután azonban Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökének, mintha a perzsa állam vezetőinek arcára fagyott volna a mosoly. Kiindulva ugyanis abból, miket mondott a megválasztott republikánus jelölt az Iránnal tavaly nyáron megkötött nukleáris megállapodásról, sok okuk tényleg nem lehet az örömre.

Az amerikai elnökválasztást követően Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter némi riadalommal jegyezte meg, hogy Washingtonnak tartania kell magát a Teheránnal megkötött alkuhoz. „Az Egyesült Államok minden elnökének meg kell értenie a mai világ realitását. A legfontosabb, hogy a következő elnök tartsa tiszteletben azokat a megállapodásokat, vállalásokat, amelyek mellett nem kétoldalú, hanem multilaterális szinten kötelezte el magát" - hangsúlyozta bukaresti látogatása alkalmával a teheráni diplomácia vezetője.

Az iráni hadsereg elitegysége, a Forradalmi Gárda ugyanakkor úgy véli, nincs semmilyen jelentősége annak, hogy Trump nyert, s nem Hillary Clinton, mert – amint Hoszein Szalami dandártábornok, a gárda főparancsnok-helyettese fogalmazott -, "az iráni iszlám forradalom óta eltelt utóbbi négy évtizedben voltak republikánus és demokrata elnökök is. Mindegyikük ellenségesen viszonyult Iránhoz".

De vajon hogyan viszonyul majd Teheránhoz Donald Trump? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) negyedévente ül össze. Ilyenkor a legfontosabb tagországok nagykövetei végighallgatják a szervezet főigazgatója, Amano Jukija beszámolóját, esetenként hozzáfűzik ehhez saját meglátásaikat.

Csütörtökön rendezték meg a következő kört, Teheránnal azonban távolról sem voltak maradéktalanul elégedettek a jelenlévők. A perzsa állam ugyanis nem teljesítette vállalásait, vagy legalábbis nem úgy, ahogy kellett volna. A 2016 elején életbe lépett alku értelmében ugyanis Irán nehézvízkészlete nem haladhatja meg a 130 tonnát. (A nehézvíz már a második világháborúban fontossá vált az atombomba előállítása miatt). Teherán készlete azonban 130,1 tonnára emelkedett, vagyis 100 kilogrammos túllépésről van szó, ami persze nem jelentős, s emiatt biztosan nem szigorítják a Teheránnal szembeni intézkedéseket. Ugyanakkor mégis annak lehet a jele, hogy Teherán piszkos játszmát kezd a nemzetközi szereplőkkel szemben, hiszen folyamatosan tágítani próbálja a határokat, s teszteli a nemzetközi közvéleményt annak kapcsán: meddig is mehet el.

Nem biztos azonban, hogy a határok feszegetése jó ötlet az amerikai elnökválasztás után. Donald Trump ugyanis a kampányban a nukleáris megállapodást a lehető legrosszabb alkunak nevezte, amit életében valaha látott. Különösen 2015 nyarán kelt ki élesen a megállapodás ellen, amikor a republikánusok kísérletet tettek a kongresszusban az alku megsemmisítésére. Igaz, Trump ekkor még talán maga sem bízott abban, hogy a későbbiekben ő lesz a republikánusok elnökjelöltje.

Akkor az ingatlanmágnás hozzá nem értőnek minősítette John Kerry külügyminisztert, mivel az egyezség „nukleáris holokauszthoz vezet” – fejtette ki. Trump ugyanakkor e kérdésben valamivel kevésbé volt radikális némely elnökjelölt riválisához képest. A megválasztott elnök ugyanis újabb tárgyalásokat helyezett kilátásba, akadtak azonban olyan konzervatív elnökjelöltek, akik azt ígérték, ha beköltöznek a Fehér Házba, első dolguk az lesz, hogy széttépik a megállapodás szövegét.

Lehetnek azonban kételyeink azzal kapcsolatban, hogy Trump igazán elmélyedt volna az alku szövegében. Egy ízben azt üzente az irániaknak, „sajnálom, de nem tudjuk visszaadni a 150 milliárd dollárt. Szívesen tennénk, de nincs meg a pénz”. Valójában azonban sosem volt Amerikáé az összeg, a szankciók feloldása ugyanis azt jelenti, hogy Teherán fokozatosan hozzájuthat zárolt vagyonához. Barack Obama elnök kormányzata úgy számolt, hogy legfeljebb 100 milliárd dollárról lehet szó.

A választási kampány élesedésével Trump is egyre hevesebben támadta a nukleáris megállapodást, amelyet egy ízben „idiótának” nevezett, s ahogy közeledett a november 8-i voksolás időpontja, úgy beszélt mind többet arról, hogy Irán „a terror legnagyobb támogatója”. Egy ízben azt is mondta, hogy Teherán komoly befolyást gyakorol Észak-Koreára, ami azért igen nehezen alátámasztható kijelentés. Szintén a megválasztott elnökhöz fűződik az a mondat, amely szerint „ha az irániak a gyönyörű (Perzsa-öbölben lévő) rombolóinkat körbeveszik kis hajóikkal, s olyan gesztusokat tesznek az embereinknek, amiket nem kellene, akkor kilőjük őket a vízből”.

Az október végén közzétett programjában viszont, amelyben 18 prioritást sorolt fel, Irán kérdése nem szerepelt. Azóta az újságírók sem faggatták arról, mi is a terve Teheránnal. Az IAEA egyelőre kivár, nem akar újabb bonyodalmakat. Az EU szerint pedig 2015-ben nem tudtak volna jobb megállapodást kötni a perzsa állammal. (Az aláíró felek ugyanis a hatok, azaz az ENSZ BT öt állandó tagja - Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia - és Németország.)

Egykönnyen nem is mondhatná fel Washington a megállapodást, hiszen olyan multilaterális akciótervet kötöttek, amelyet ENSZ-határozattal is megerősítettek. Oroszország aligha menne bele a módosításba a BT-ben, de az uniós tagok sem örülnének egy ilyen fordulatnak. Sőt, még Irán hagyományos térségbeli ellenfelei, Szaúd-Arábia és Izrael sem érdekeltek abban, hogy szítsák az ellentéteket.

Hasszan Rohani iráni elnök Trump megválasztását követően szintén azzal érvelt, hogy a megállapodásra több ország is áldását adta, ezért nem lehet hatályon kívül helyezni egy ország döntése miatt. Mohamed Dzsavad Zarif külügyminiszter Pozsonyban azzal fenyegetőzött: ha Washington mégis felmondaná az alkut, akkor Irán ismét csúcsra járathatja az urándúsítást. Behrúz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet szóvivője úgy vélte, Trump kijelentései az atomalku érvénytelenítéséről inkább csak retorikai fogásnak tekinthetőek a választási küzdelem hevében, és az amerikai politikus elnökként másképp fog cselekedni, mint amit jelöltként előrevetített. Mint fogalmazott, minden félnek csak ártana a nehezen kidolgozott megállapodás felmondása.

Az Egyesült Államokban is sokan úgy látják, rossz ötlet lenne az egyezmény felmondása. Összesen 76 nemzetbiztonsági szakértő írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben felszólítják Trumpot arra, tartsa tiszteletben a megállapodást. A dokumentum szerint a nukleáris megállapodás gyümölcsöző lehet függetlenül attól, hogy akadnak kétségek a perzsa állam őszinteségével kapcsolatban.

A megállapodás kulcspontjai
  • Irán vállalta, hogy 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránkészleteit a következő 15 évben - Irán kétharmadára, 5060-ra csökkenti urándúsító centrifugáinak számát fő atomlétesítményében, Natanzban.
  • A modernebb centrifugákat nemzetközi felügyelet alatt álló raktárban helyezik el.
  • Irán egy évre kerül attól, hogy egyetlen atombomba elkészítéséhez elegendő, fegyverminőségűre dúsított uránt állítson elő.
  • Teherán meghatározott ideig nem fejleszthet rakétafejeket, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát.
  • Fokozatosan feloldják az Iránnal szemben elfogadott szankciókat, Irán számára újra engedélyezik az olajexportot, ismét visszatérhet a nemzetközi pénzügyi rendszerbe.
  • A NAÜ ellenőrzéseinek függvényében fokozatosan feloldják a nemzetközi fegyverembargót.
  • Ha a Hatok, az Európai Unió és Irán képviselőiből álló nemzetközi testület úgy ítéli meg, hogy Teherán nem tartja magát a feltételekhez, többségi szavazással 65 napon belül visszaállíthatják a szankciórezsimet.

Megkésett díjcsökkentés

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:26
Seszták Miklós fejlesztési miniszter (szemben középen) védelmébe vette a tervezett energiadíj-csökkentést FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Újabb rezsicsökkentésről beszélt a fejlesztési minisztere, miközben a zuhanó energia árak ellenére a kormány másfél éve nem nyúlt a háztartási energia árakhoz. A rendszerhasználati díjat határozat helyett rendelttel szabná meg a kormány.

A rezsicsökkentés eredményének megtartásának fontosságáról beszélt a nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Tegnapi éves meghallgatásán Seszták Miklós arról beszélt, hogy a korábbi évek intézkedéseinek hatására a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékkal mérséklődött.

Csakhogy az elmúlt másfél évben mintegy 40-60 százalékkal zuhantak a nemzetközi piacon az energia tarifák a kormány azonban ezt nem érvényesítette a hazai lakossági árakban - nyilatkozta a Népszavának Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja. Az ellenzéki párt már korábban már javasolta, hogy egy átlagos fogyasztási szintig csökkentsék 20 százalékkal a háztartási energia árát, de a kormánytöbbség leszavazta. Most újra benyújtják ezt a javaslatukat.

A miniszter közölte: a rezsicsökkentéssel egy háztartás évente mintegy 110 ezer forintot takarít meg. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, ha ekkora volt a családok megtakarítása, akkor vajon milyen mértékben csökkent a szolgáltatók kintlevősége? A magyar jövedelmekből arányaiban többet költenek még így is az emberek háztartási energiára, mint Koppenhágában, Brüsszelben, vagy Londonban - emlékeztetett Szakács László.

A választás előtti évre időzítve a kormány módosítana az energetikai törvényeken is. Németh Szilárd (Fidesz) rezsibiztos 3 oldalas javaslatában felsorolta azokat a paragrafusokat, ahol a villamos energia és a földgáz rendszerhasználati díjait határozat helyett rendeletben kellene megállapítania a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Ezen az egy szón azonban nagyon sok múlhat, mert míg a határozat ellen fellebbezhetnek az érintett szolgáltatók, addig ugyanez rendelet esetén lehetetlen lesz.

A Népszavának a neve elhallgatását kérő iparági szakértő elmondta, szerdán a kormány képviselői a gáz és villamosenergia hálózatokat működtető cégeket az általa javasolt rendszerhasználati díjakról. Az olasz, a francia és német cégek magyarországi leányvállalatainak egy hete van arra, hogy egyeztessenek a tulajdonosokkal.

A szakértő emlékeztetett rá, hogy 2016. januárjától az állam miután a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé tette a szolgáltatást, átvette a lakossági gázszolgáltatást az E.ON-tól, júliustól a GDF-Suez és októbertől a Tigáztól, ám az infrastruktúra, a vezeték rendszer a korábbi egyetemes szolgáltatóknál maradt.

A rendszerhasználati díjnak kellene fedezni a fenntartás, bővítés, fejlesztés költségeit, de ennek rendeleti megállapítását 2017. januárjától javasolta a rezsibiztos. Szakács László szerint a kormány el akarta kerülni, hogy egyeztetnie kelljen a szakmával, ezért megint az egyéni képviselői indítvány trükköt vetette be.

Nem kizárt, hogy a kormány a 2018-as országgyűlési választások elé időzítve esetleg ismét lefaragna a rendszerhasználati díjból, kizárva az üzemeltetők jogorvoslati lehetőségét azért, hogy rezsicsökkentés címén a lakossági számlákon kisebb összegek szerepeljenek.

A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elmondta, törvények írják elő,, az ellátás biztonsága érdekében milyen kötelező karbantartást kell végezniük a hálózatot üzemeltetőnek. Ha esetleg az állam rendelettel túlságosan csökkentené a díjakat, ellehetetlenülne még a fenntartás is. Akkor előfordulhat áramszünet, a fűtés, illetve a gázszolgáltatás leállása.

Szerző

Megkésett díjcsökkentés

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:26
Seszták Miklós fejlesztési miniszter (szemben középen) védelmébe vette a tervezett energiadíj-csökkentést FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Újabb rezsicsökkentésről beszélt a fejlesztési minisztere, miközben a zuhanó energia árak ellenére a kormány másfél éve nem nyúlt a háztartási energia árakhoz. A rendszerhasználati díjat határozat helyett rendelttel szabná meg a kormány.

A rezsicsökkentés eredményének megtartásának fontosságáról beszélt a nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Tegnapi éves meghallgatásán Seszták Miklós arról beszélt, hogy a korábbi évek intézkedéseinek hatására a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékkal mérséklődött.

Csakhogy az elmúlt másfél évben mintegy 40-60 százalékkal zuhantak a nemzetközi piacon az energia tarifák a kormány azonban ezt nem érvényesítette a hazai lakossági árakban - nyilatkozta a Népszavának Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja. Az ellenzéki párt már korábban már javasolta, hogy egy átlagos fogyasztási szintig csökkentsék 20 százalékkal a háztartási energia árát, de a kormánytöbbség leszavazta. Most újra benyújtják ezt a javaslatukat.

A miniszter közölte: a rezsicsökkentéssel egy háztartás évente mintegy 110 ezer forintot takarít meg. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, ha ekkora volt a családok megtakarítása, akkor vajon milyen mértékben csökkent a szolgáltatók kintlevősége? A magyar jövedelmekből arányaiban többet költenek még így is az emberek háztartási energiára, mint Koppenhágában, Brüsszelben, vagy Londonban - emlékeztetett Szakács László.

A választás előtti évre időzítve a kormány módosítana az energetikai törvényeken is. Németh Szilárd (Fidesz) rezsibiztos 3 oldalas javaslatában felsorolta azokat a paragrafusokat, ahol a villamos energia és a földgáz rendszerhasználati díjait határozat helyett rendeletben kellene megállapítania a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Ezen az egy szón azonban nagyon sok múlhat, mert míg a határozat ellen fellebbezhetnek az érintett szolgáltatók, addig ugyanez rendelet esetén lehetetlen lesz.

A Népszavának a neve elhallgatását kérő iparági szakértő elmondta, szerdán a kormány képviselői a gáz és villamosenergia hálózatokat működtető cégeket az általa javasolt rendszerhasználati díjakról. Az olasz, a francia és német cégek magyarországi leányvállalatainak egy hete van arra, hogy egyeztessenek a tulajdonosokkal.

A szakértő emlékeztetett rá, hogy 2016. januárjától az állam miután a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé tette a szolgáltatást, átvette a lakossági gázszolgáltatást az E.ON-tól, júliustól a GDF-Suez és októbertől a Tigáztól, ám az infrastruktúra, a vezeték rendszer a korábbi egyetemes szolgáltatóknál maradt.

A rendszerhasználati díjnak kellene fedezni a fenntartás, bővítés, fejlesztés költségeit, de ennek rendeleti megállapítását 2017. januárjától javasolta a rezsibiztos. Szakács László szerint a kormány el akarta kerülni, hogy egyeztetnie kelljen a szakmával, ezért megint az egyéni képviselői indítvány trükköt vetette be.

Nem kizárt, hogy a kormány a 2018-as országgyűlési választások elé időzítve esetleg ismét lefaragna a rendszerhasználati díjból, kizárva az üzemeltetők jogorvoslati lehetőségét azért, hogy rezsicsökkentés címén a lakossági számlákon kisebb összegek szerepeljenek.

A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elmondta, törvények írják elő,, az ellátás biztonsága érdekében milyen kötelező karbantartást kell végezniük a hálózatot üzemeltetőnek. Ha esetleg az állam rendelettel túlságosan csökkentené a díjakat, ellehetetlenülne még a fenntartás is. Akkor előfordulhat áramszünet, a fűtés, illetve a gázszolgáltatás leállása.

Szerző