Előfizetés

Varga: jövőre csökken a társasági adó

A társasági adókulcs egységesen 9 százalékra csökkentéséről döntött többek között a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Regionális Digitális Konferencián tegnap. Ennek nyomán 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, és a 19 százalékos kulcs eltörlésével már a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban - ismertette a várható következményeket a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: ez az adóváltozás is téma lesz a ma a munkaadókkal és munkavállalókkal tartandó tárgyaláson.

A kormányzat a héten le szeretné zárni a minimálbér, a garantált bérminimumról, valamint a járulékcsökkentésről folytatott tárgyalásokat, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel reális lehetőség nyílna arra, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások, ami jó alapot teremtene arra, hogy a gazdasági növekedés a mostani 2-3 százalékos nagyságrendről 3-5 százalékos tartományba emelkedjen - mondta a miniszter.

Varga Mihály szerint a kormány által javasolt 15 százalékos minimálbéremelés kérdésében van a legnagyobb távolság a munkaadókkal. A 4 százalékpontosra javasolt járulékcsökkentésnél közelebbiek az álláspontok, nincs nagyságrendi eltérés, csak a hangsúlyokban és az ütemezésben van különbség a kormány és a munkaadók között.

A társasági adónak jelenleg két adókulcsa van, 19 százalék 500 millió forint adóalap felett, és 10 százalék alatta. A kormány most ezt a két adókulcsot szeretné egységesíteni.

A munkáltatók értelemszerűen üdvözölték a meglepetésszerűen bejelentett, de először 2011-ben megígért adócsökkentést. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára amellett, hogy pozitív üzenetnek nevezte a nyereségadó csökkentését, figyelmeztetett is, hogy az effajta adó mérséklése ugyanis csak azoknak a cégnek "ajándék", ahol van nyereség. Ezért mielőbb rendezni kellene a minimálbéremelés és a járulékcsökkentést kérdését, hogy lássák azok miként hatnak a cégek költségszerkezetére, azaz, hol marad egyáltalán nyereség.

Az Unióban rekord alacsony társasági adó a kisebb cégekre nem lesz hatással, az 500 millió forintnál nagyobb adóalapot felhalmozó hazai és külföldi cégek számára adóparadicsommá válhat Magyarország.

Lázár: vasút visz majd Ferihegyre

A paksi erőmű bővítésére rábólintott az Európai Bizottság - hangzott el Lázár János kancellária miniszter tegnapi, 70. kormányinfóján. A többi téma elég szerteágazó volt.

- Az internetszolgáltatás áfája ugyan jövőre 18 százalékra csökken, de a kormány ezt még tovább, 5 százalékra szeretné levinni, ám ezt egyelőre az Európai Unió szabályai nem teszik lehetővé. A kormány az Európai Bizottsághoz fordult.

- Magyarország nem ragaszkodik az EU kohéziós alapjaihoz, készek újratárgyalni az erről szóló egyezményt.

- Jövőre 36 milliárd forintnyi béremelést kapnak a pedagógusok.

- Nyugdíj: Mérlegelik az Idősek Tanácsának a javaslatait.

- Megkezdi működését a mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság. Az elindításhoz egymilliárd forintot biztosított a kormány.

- Vasút épül 29 kilométer hosszan a Ferihegyre 100 milliárd forintból Budapest belvárosát összekötve a repülőtérrel. A menetidő 18-20 perc lesz.

- Eddig 6586 milliárd forint értékű uniós pályázati felhívás jelent meg, jövő tavaszra mind a 9000 milliárdos keretet kiírják.

- 183 milliárd forintot kapott vissza Magyarország Brüsszelből az aszfaltügy lezárása után.

- Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, hogy annak adminisztratív terheit miként csökkentsék, illetve egy új KRESZ készítéséről.

5000 éves kukoricából vettek DNS-mintát

Publikálás dátuma
2016.11.17. 21:36
Illusztráció: Thinkstock
Egy több mint 5000 éves kukoricacső maradványaiból vett DNS-t elemeztek dán tudósok, hogy megismerjék, hogyan hódította meg a növény a világot - írta a BBC hírportálja.

A cső, melynek maradványaiból az örökítő anyagot kivonták, az egyik legrégebbi a világon, a mexikói Tehuacan-völgy egy barlangjában ásták ki. "A régészeti bizonyítékok és a modern DNS alapján már tudjuk, hogy a kukoricát Mexikóban, 9-6 ezer évvel ezelőtt kezdték nemesíteni. A modern DNS azonban nem adott választ, hogyan zajlott ez a folyamat és arra sem, mikor mentek végbe a változások" - magyarázta Nathan Wales, a koppenhágai Természettudományi Múzeum kutatója, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kukorica története nagyjából 9 ezer éve kezdődött, amikor az ember a teosinte nevű vad fűfélét gyűjteni és fogyasztani kezdte, ebből nemesítette a növényt, amit ma kukoricaként ismerünk és ami egészen másképp néz ki, mint hajdani őse.

Az ősi kukoricacső kisebb, mint egy mai cső tizede, csak mintegy két centiméter és mindössze nyolc magsor van rajta, ami a mai kukorica sorainak nagyjából a fele. A Tehuacan162 katalógusjelű lelet szokatlanul jó állapotban maradt fenn.

Az ősi DNS szekvenálásával kiderült, hogy a növény ebben az időszakban genetikailag már közelebb állt a modern kukoricához, mint ősi elődjéhez, azaz már magában hordozza azokat a genetikai változásokat, melyek a magokat lággyá, édessé tették. Nincs már meg az a kemény burok sem, ami a vad fűfélék magjait körülveszik.

Ötezer éve Mexikó őslakosai egyszerre voltak vadászó-gyűjtögető és földművelő népek. "A legtöbb kalóriát valószínűleg vad növényekből és elejtett állatok húsából biztosították, ám az év egy időszakában többek között kukoricával egészítették ki az étrendjüket" - tette hozzá Wales.

A jelen kutatás eredményei csak a történet elejét jelentik. Az emberek gyorsan és hatékonyan terjesztették el a kukoricát az amerikai kontinensen. Azt szeretnénk tudni, hogy zajlott ez a folyamat és hogy alkalmazkodott a kukorica a különböző körülményekhez" - mondta Jazmin Ramos Madrigal, a tanulmány társszerzője.