Szijjártó úr, csak egy kérdés: Mi van az orosz tanácsos nyilatkozata mögött?

Az Együtt kérdezi a kormányt a rubelben történő elszámolásra áttérésről az orosz-magyar kapcsolatokban.

Mi van az orosz kereskedelmi tanácsos múlt heti nyilatkozata mögött? Írásbeli kérdést nyújtott be Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek azt követően, hogy az orosz kereskedelmi tanácsos nyilatkozata szerint nyitottak lennének a magyar kormány javaslatára megvitatni a nemzeti devizákban történő elszámolást a két ország között. Az Együtt közleménye szerint az orosz deviza bármilyen mértékű alkalmazása az elszámolásokban veszélyes spekulációt jelentene, amely ellentétes Magyarország érdekeivel.

A dokumentumban utalnak a Figyelő november 10-i számára, ahol Nyikolaj Livencev orosz kereskedelmi tanácsos eképp nyilatkozott: ha a magyar kormányzat úgy véli, lehetséges megvitatni, áttekinteni a két ország gazdasági-külkereskedelmi kapcsolataiban a nemzeti valutákban (rubelben és forintban) való kölcsönös elszámolást, akkor Oroszország kész a konzultációra. A nyilvánosságban minden előzmény nélkül előkerülő felvetés nehezen értelmezhető, ha a magyar kormány részéről nem folyik ezzel kapcsolatban valamilyen előkészítő tevékenység - figyelmeztet az Együtt. A párt szerint Magyarország külkereskedelmi szerkezete és a rubel árfolyamának ingadozása mellett az orosz deviza bármilyen mértékű alkalmazása az elszámolásokban a kormány részéről csak veszélyes spekulációba bonyolódást jelentene, amely ellentétes a nemzeti érdekeinkkel.       

Mindezek miatt Szabó Szabolcs a következő kérdésekkel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez:

- Folytatnak-e bármilyen szinten Magyarország és az Orosz Föderáció képviselői egyeztetést a nemzeti devizákban történő elszámolásról? Tervezi-e a magyar kormány, hogy az Orosz Föderációval konzultációt kezdeményez ebben a kérdéskörben?

- Készült -e a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve a magyar kormány számára bármilyen elemzés, hatástanulmány a nemzeti devizákban történő elszámolásra való áttérésről? Ha készült, akkor ezek alapján melyek lennének egy ilyen áttérésnek az előnyei, illetve a hátrányai Magyarország számára?

- Egy kormányközi megállapodás a gazdasági tranzakciók milyen körét érintheti, és ha van erre vonatkozó terv, akkor az elképzelések szerint milyen körét fogja érinteni?

- Milyen devizában történő elszámolás szerepel a Paksi Atomerőmű bővítéséről, illetve az azzal kapcsolatos hitelfelvételről szóló szerződésben, valamint milyen devizában történő elszámolás szerepel a hosszú távú gázvásárlási szerződésben?

Szijjártó Péternek december 2-ig kell válaszolnia Szabó Szabolcs kérdéseire és világossá tennie a magyar kormány álláspontját - zárja közleményét az Együtt - a Korszakváltók Pártja.

Szerző

Sportrepülőgép balesete - Vádat emeltek

A légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy 63 éves repülésoktató férfi ellen, aki 2015. október 18-án a jakabszállási repülőtéren egy növendéket oktatva gondatlanságból a földnek csapódott egy sportrepülőgéppel - közölte a megyei főügyész.

Nánási László közleményében felidézte: a vádlott növendékével együtt éjszakai repülési feladatot hajtott végre egy kétüléses sportrepülőgéppel. A kiképzés során iskolaköröket végeztek, ami azt jelenti, hogy a leszállópálya fölé repülve a géppel érintették a talajt, majd egyből felemelkedve folytatták a repülést.

Az egyik földhöz közelítés során a vádlott úgy ítélte meg, hogy a gép túl magasan van, ezért úgy döntött, hogy a talaj érintése nélkül áthúznak a kifutó felett. A kifutópálya szegélyfényeit elhagyva azonban az éjszakai látási viszonyok miatt nem látták folyamatosan a földfelszínt. Ennek ellenére nem tértek át műszeres repülésre, és nem ellenőrizték a sebesség- és a magasságmérőt sem. Mindezért azt sem vették észre, hogy a gép - bár ők úgy vélték, hogy emelkedik - intenzíven süllyedni kezdett, így a kifutópálya után 50 méterrel a földhöz csapódtak.

A balesetben senki nem sérült meg, de a vádhatóság szerint a repülőt vezető vádlott az általa szállított növendék életét, testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tette ki. A 63 éves oktató szabadlábon védekezik.

Szerző

Sportrepülőgép balesete - Vádat emeltek

A légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy 63 éves repülésoktató férfi ellen, aki 2015. október 18-án a jakabszállási repülőtéren egy növendéket oktatva gondatlanságból a földnek csapódott egy sportrepülőgéppel - közölte a megyei főügyész.

Nánási László közleményében felidézte: a vádlott növendékével együtt éjszakai repülési feladatot hajtott végre egy kétüléses sportrepülőgéppel. A kiképzés során iskolaköröket végeztek, ami azt jelenti, hogy a leszállópálya fölé repülve a géppel érintették a talajt, majd egyből felemelkedve folytatták a repülést.

Az egyik földhöz közelítés során a vádlott úgy ítélte meg, hogy a gép túl magasan van, ezért úgy döntött, hogy a talaj érintése nélkül áthúznak a kifutó felett. A kifutópálya szegélyfényeit elhagyva azonban az éjszakai látási viszonyok miatt nem látták folyamatosan a földfelszínt. Ennek ellenére nem tértek át műszeres repülésre, és nem ellenőrizték a sebesség- és a magasságmérőt sem. Mindezért azt sem vették észre, hogy a gép - bár ők úgy vélték, hogy emelkedik - intenzíven süllyedni kezdett, így a kifutópálya után 50 méterrel a földhöz csapódtak.

A balesetben senki nem sérült meg, de a vádhatóság szerint a repülőt vezető vádlott az általa szállított növendék életét, testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tette ki. A 63 éves oktató szabadlábon védekezik.

Szerző